Balassi és a kollektív emlékezet
Farkas Judit
2007/11/04 14:57
2637 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
"... nem tagadhatni, hogy mint az sas az apró madarak lőtt, úgy ő minden magyar elméjek előtt az magyari nyelvnek dicsősége fondamentomába való állásával felette előrehaladott s célt tött az pályafutásra" (Rimay János Balassiról)

Balassi életműve a 17. század közepétől a 20. század elejéig jóval nagyobb terjedelmű volt, mint napjainkban. A versek „elfogyásának” egyszerű oka van: a Balassi-követők oly jól használták a költő eszközeit, hogy 250 éven át félrevezették az utókort. A posztumusz megnövekedett pszeudo-Balassi-korpuszban a 20. század rakott rende

Balassi és Dante

Rosetti: Dante álma

A ma már biztosan Balassinak tulajdonított versek sem jelentek meg a szerző életében, egyetlen darab sem. Maga a költő – a korabeli források szerint – tervezett egy kötetet, ám ezt eredeti formájában megvalósítani nem tudta. Ez a koncepció azóta is izgalomban tartja a korszakkal foglalkozó irodalmárokat. Hogy Balassi ismerhette Dantét – aligha kérdés. Humanista műveltségét ismerve mindenképp megalapozott az állítás. Az viszont, hogy a Divina Comediát szem előtt tartva építette volna cikluskompozícióját, szintén megosztja az irodalomtudósokat.

A Gerézdi-féle koncepció

Elsőként Gerézdi RabánGerézdi Rabán vetette fel, hogy Balassi Az maga kezével írt könyvébül című gyűjteménye Dante Isteni színjátékának kompozícióját követi. Dante Színjátékának kompozícióját a 3-as szám uralja. A keresztény számszimbolika szent száma a 3-as: gondoljunk csak a Szentháromságra, ami ez esetben az Istenség és Egység szimbólumává vált. Elsőként Gerézdi RabánGerézdi Rabán vetette fel, hogy Balassi Az maga kezével írt könyvébül című gyűjteménye Dante Isteni színjátékának kompozícióját követi. Dante Színjátékának kompozícióját a 3-as szám uralja. A keresztény számszimbolika szent száma a 3-as: gondoljunk csak a Szentháromságra, ami ez esetben az Istenség és Egység szimbólumává vált.

A 3-as szám szerepe a Színjátékban

  • A történet helyszíne: 3 túlvilági birodalom (Pokol, Purgatórium, Paradicsom)
  • A mű fő szerkezeti egységei: 3 cantica (Pokol, Purgatórium, Paradicsom)
  • A mű alegységei: minden cantica 33-33 cantóból (=ének) áll.
  • Versforma: minden canto 3 soros versszakokból (= tercina) áll.

Dante műve továbbá hordoz még egy szent számot, mégpedig a 100-ast. A 100 az isteni Tökéletesség száma. Ezt a számot a cantók adják ki, mégpedig úgy, hogy a háromszor 33 db cantót kiegészíti szerzőnk egy bevezető énekkel, amiben hősünk bolyongásáról és túlvilági útjának kezdetéről ír. (3x33 + 1 = 100) Balassi Bálint portréja

Gerézdi Rabán szerint a széles műveltséggel rendelkező Balassi egészen biztosan ismerhette a Színjátékot, s a keresztény világegészt oly mesteri módon bemutató Dante művét tekinthette előképének kötete megkomponálásában. Így aztán versgyűjteményét a következő módon tervezte meg Balassi: 33 db Anna-vers (Balassi házassága előtt írt versei), 33 db Júlia-vers (Balassi házasságát követően szerzett művek) és 33 db istenes vers alkotta volna - amennyiben teljes egészében elkészül - a gyűjteményt. A tökéletes 100-as versszám eléréséhez pedig a Szentháromság-himnuszt állította volna költőnk az élre.

A Varjas-féle elmélet

Varjas Béla elképzelése szerint ez a hipotézis nem több holmi fikciónál. Véleménye szerint Balassi gyermekségétől házasságáig (Anna-korszak versei), majd házasságát követően (Júlia-korszak versei) írt művei egységes zárt kompozíciót alkotnak. A NagyciklusNagyciklus néven ismertté vált 2x33 azaz 66 db vers tulajdonképpen egy pontosan megszerkesztett, s nem a versek születési sorrendjét, inkább egy átgondolt művészi elképzelést követő "lírai életregényt" alkot. A KisciklusKisciklus az utolsó szerelmes verseket, a Célia-korszak verseit tartalmazza. Valamennyire jellemző a műgond és a reneszánsz alkonyának manierizmusa.

A Horváth-féle bizonyíték

A mester és tanítvány közös kötetének címlapja

Horváth Iván koncepciója már nem veti el ily egyértelműen a Gerézdi-féle elképzelést. Horváth Iván a Balassi-tanítvány Rimay János egy kötettervére alapozva nem tartja kizárhatónak, hogy Balassi valóban egy átfogóbb, Dante nyomdokain haladó kompozíció megvalósítására törekedett. Ezt támaszthatja alá az a tény is, hogy a fent már említett Szentháromság-himnusz összesen 3x33 azaz 99 sorból áll. A himnusz után 3x33 vers következett volna, ami a számszimbolika imént már oly tudatos használata mellett valóban elképzelhető. Egy prózai megjegyzés továbbá említi azt is, hogy még csak 10 vallásos témájú vers készült el, ami nem elég a tervezett gyűjteménybe.

Összegzés

Hol van tehát az igazság? Érvek s ellenérvek erdején át vezet utunk. Ami mégis bizonyos: élt egykoron egy költőnk, aki egy ciklust teljes bizonyossággal összeállított, hiszen maga számozta be verseit. E kompozíció oly tudatosságra utal, hogy akár csak 33-mal, akár 66+1-gyel egészítette volna ki gyűjteményét, mindenképpen ő lett irodalmunk első verseskötetének első verseskötetének összeállítója.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten