Bánk kerestetik!
Kormos Edit
2006/01/30 17:51
966 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Jászai Mari 1899-ben írt egy rövid tanulmányt a Bánk bánról. Ekkor már 29 éve játszotta Gertrudis szerepét a "világot jelentő deszkákon". Munkája inkább szellemes visszaemlékezés, vallomás, mintsem tudományos munka.

Gertrudis születik

1870-ben Kolozsváron lépett először színpadra Gertrudisként az akkor 18 éves Jászai Mari. Rögtön felvetődhet a kérdés: egy ilyen fiatal lány hogyan kaphatott ennyire nehéz, érett színésznőt kívánó szerepet. Magyarázatot a tanulmány soraiból kaphatunk: mély hangja és komolysága révén nem juthatott a vágyott Melinda szerephez, ami megerősítette benne a hitet: soha nem is kaphat ilyen bájos, gyönyörű asszonyi szerepet. "Azt hittem - írja -, hogy egész életemben csakis, de csupán csak vén, vagy gonosz lényeket vagyok hivatott reprezentálni".
Jászai egyébiránt jóval idősebbnek is látszott a koránál: arca érett, asszonyos, hiányzik róla az ártatlanság. Erről egy helyen így ír: "Ő világos volt (értsd: Mátray Laura, a gyönyörű kolozsvári színésznő, aki - vele szemben - mindig fiatal hősnőket alakíthatott), én sötét. Engem akkor, húsz éves koromban szemtől-szemben harminchatnak mondott egy úr, aki még persze hízelegni vélt ilyen kevéssel."
Alkata adott volt tehát Gertrudishoz. A kérdés már csak az, miképpen formálja meg ezt a figurát az akkor még igen fiatal színésznő.

A "gonosz mostoha"

A választ erre is tőle tudhatjuk meg: "Igen vad és kegyetlen voltam benne. Olyan professzionális gonosztevő." Más helyen így folytatja: "Akkor még a színpadi gonoszaim számára nem kerestem mentséget, és igen utáltam Gertrudist azért, hogy halála percében miért hazudik, mert mondja, hogy: " Gertrudis, a fiatal Jászai megformálásában egyelőre inkább a mesékből ismert Hófehérke gonosz mostohájára emlékeztetett, mint a merániai királynét később oly hitelesen és ellentmondásait kidomborítva megjelenítő színésznő "tolmácsolására".
Orczy báró, a Nemzeti intendánsa titkárával, Deák Farkassal ment le Kolozsvárra, ahol - többek között - Jászai Gertrudisát is láthatták. Azonmód szerződtették. A vidéki színésznő természetes szorongásával el is indult tehát Pestre Jászai Mari, a "félistenek" közé.
Új "munkahelyéről" heves rajongással ír: "Legyen áldott minden köve! Nemzeti Színház! Ő volt nekem az anyám, a gyermekem, az otthonom, a védelmezőm, a becsületem, a dicsőségem, hiszen mindenért százszorosan kárpótolt, és én nem éreztem, hogy egyedül állok a világon."

A kritika

1872 áprilisában lépett először a Nemzeti színpadára már leszerződött tagként, Gertrudis szerepében. Fellépése kapcsán nagy keserűség érte: az egyik újság ugyanis azt írta a dicséret mellé, hogy kár, hogy nem "eredeti" Jászai játéka, hiszen minden mozdulatában Jókainét utánozza. Megrázta és felháborította Jászait az igazságtalan rágalom - ő eddig ugyanis még csak nem is látta színpadon a kor nagy díváját. Rendkívül szívére vette a kritikát, mint írja: "...dicsérhet engem húsz ember egyhangúlag valamiért, ha a huszonegyedik hibát talál bennem, annak hiszek?"

Az érett Gertrud

Akkoriban Feleky Miklós alakította Bánkot - nagyon elnyerve Jászai tetszését: "Férfias volt, nem színpadias." - állítja róla. Tanulmányában azt is bevallja a nagy színésznő, hogy "mióta ítélete(m) kicsit megbízhatóbb", azóta mindig is Bánkot szerette volna eljátszani. Ha férfinak születik éppoly szívesen öltötte volna magára Tiborc parasztgúnyáját, mint Petur nemesi öltözetét, vagy Biberach lovagmezét. "Ebből is láthatni, hogy milyen szép darab az, amelyikben ennyi kívánatos szerep van egy színész szemében." Az egykor gyűlölt és félelmetes ármánykodóként megjelenített Gertrudisról később már így vélekedett Jászai: "Természetes, hogy Gertrudot is szeretem, mióta értem. Értem és mentem."
A szerep tehát megérett benne, és végre "Gertrud" lelkét és nem a gonoszságból szőtt jelmezét húzta magára. A királynő szemén át nézve megtalálta annak cselekedeteit motiváló apró rugókat, s végül kérdésessé tette bűnösségét. "Neki szegénynek csak rossz volt a nevelése. Nem tanították meg embertársával érezni, azért nem bírta megérteni, hogy mit is kívánnak hát tőle? De hát ha abban az időben mindenkit leöltek volna, aki ebben a bűnben leledzett!"

Gertrud testet ölt

A királyné karakterének egyik lehetséges megközelítése - Jászai szerint - neveltetésén keresztül vezet. Merániai származásában van tehát a rejtély kulcsa. Az idegen asszony képtelen férje népével együtt érezni és minden téren idegen csatlósait részesíti előnyben a magyarokkal szemben. Ebből az "együtt-nem-érzésből" fakad tragédiája is. Azt viszont már nehezebb eldönteni, hogy pusztán neveltetése, vagy természete is közrejátszik végzetében. Gertrudis természete rendkívül ellentmondásos: elég, ha csak az Ottóval folytatott beszélgetésére gondolunk, mely éppúgy lehet öccse bíztatása, mint tervének óvatos meggátlása. Jászai előbb idézett, ironikusan csengő utolsó mondata, csak annyiban nem állja meg a helyét, hogy Bánk tragikumát éppen az fokozza, hogy nem "kis emberek" problémáiról van esetünkben szó, hanem egy egész ország jólétéről. A magán- és közélet nagy konfliktusa ez.

Bánk neveltetik

A tanulmány jelentős hányada meglepő módon mégsem a legendás Gertrudis alakításról, annál inkább Bánk szerepéről szól: úgy látszik ez sokkal jobban foglalkoztatta Jászait, gyakran kísérletezett is a szereppel - nemkevésbé az őt megformáló színésszel. Sokatmondó az a megközelítése, hogy Bánkot nem középkori, hanem reneszánsz hősként akarta ábrázolni. Az igazi emberi érzésektől és érzelmi viharoktól felhős tekintetű férfit rajzolja elénk: nem legendás, portól fedett arcot, hanem élettől duzzadó, emberi lényt. A reneszánsz figura egyik legtisztábban kidomborodó vonása a szerelmesé. Asszony, Melinda méltó és egyenlő (!) partnere Bánknak. Társ, szerető és anya is ő egyben - nem háttértbe szoruló feleség, aki ura árnyékában él. Egyenrangú felek - egy olyan modern értelemben vett házastársi viszony megelőlegezői, melyben az emberek szabad akaratból és szerelemből választják társukat egy életre. Ne feledjük: Jászai szerepálma volt Melinda.
Másrészről felvetődött benne az is, hogy ő keressen és neveljen ki egy megfelelő Bánkot, elképzelései megvalósítóját. A szerepre keresett hát színészt, akár női praktikák árán is. Első kiszemelt áldozata Gyenes László volt. Pechjére a férfi "legszívósabb kitartással a szőke szendéket imádta". A következő ember, akire kivetette hálóját Jászai, Nagy Imre volt. Hódítási hadjáratba kezdett, hogy megnyerje ügyének, még ha szívén keresztül is vezet az út - nem a legnagyobb sikerrel. Paulay Ede alig bírta "szétválasztani őket a próbákon, mert örökké egymás hajában" voltak. Nagy Imréről nem lehetett elmondani, hogy lobbanékony karakter, de Jászai Marinak azért sikerült mindig feldühítenie őt. Nagy Imre nemegyszer vágta a színésznő szemébe, hogy kiállhatatlan és egyetlen kollégája sem szívelheti.

Az új generáció

Rövidesen Paulay kinevezte Jászait az Akadémiára játékmesternek: újra felvillant a reményt, hogy ifjú Bánkokat alkothat a saját szájíze szerint. A siker azonban újra elmaradt: a vizsgán Bánkját kikacagták, a színésznő pedig alig bírt kivánszorogni szégyenében.
Az imént röviden felidézett történet - ami persze jóval fordulatosabban folyhatott le annak idején -, ékes bizonyítékul szolgál arra, milyen fontos is lehetett Jászai életében Katona drámája: képes lett volna még arra is, hogy feleségül menjen valakihez, annak reményében, hogy esetleg kigyúrhatja belőle Gertrudisának méltó ellenfelét - persze saját elgondolásai szerint.
A tanulmány végén Jókairól ír csodálattal, akinek végighallgatta Katona Józsefről szóló előadását. Az ellenben nagyon is meglepte, hogy a fiatalság milyen hidegvérrel, minden lelkesedéstől mentesen vett részt az előadáson. Nem is csoda, hiszen Jászai az 1850-es évek gyermeke volt, az ellenállás koráé, így még tudott lelkesedni azokért a nagy alakokért, akik a századvég és a XX. század elejének kiábrándult ifjúsága számára már múzeumi tárgyaknak számítottak.
Melegen ajánlott olvasmány - egy nagy díva bájosan őszinte és szellemes kalandja a színpadon és a kulisszák közt.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten