Benedek Elek
2005/10/02 23:54
4585 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
1859. szeptember 30-án született az erdélyi Kisbaconban. Ott szívta magába a mese szeretét, ott hallgatta ámulva az öregek történeteit, azokat az évszázados legendákat, melyeket a helyi idősek t őriztek a lelkük mélyén, s adtak tovább egymásnak, valamint a kicsinyeknek.

Mikor már kicsit felcseperedett, Székelyudvarhelyre ment, kollégistaként élt, nyelveket tanult, és az ottani önképző körnek lett az egyik lelkes tagja. Miután leérettségizett, hamarosan Budapestre ment. Tanárnak készült, de valójában még mindig a gyerekkori meséket hordozta a lelke mélyén, azokkal szeretett volna valamit kezdeni: az írás, és azzal együtt az írói pálya érdekelte. Még korábban gyűjtött népköltészeti alkotásokat Sebesi Jóbbal, székelyudvarhelyi barátjával, miket megmutatott a híres kritikusnak, Gyulai Pálnak. Neki tetszett is a székely népköltési gyűjtemény, így a fiatal Benedek Elek gyorsan félbeszakította egyetemi tanulmányait, és újságíró lett.
Az 1885-ben megjelent a Székely Tündérország címet viselő kötet már önállóan megírt népmeséket is tartalmazott, de az önálló megjelenésre még hat esztendeig várni kellett. A Székely mesemondó már elárulta ki is az a Benedek Elek, de igazából csak az 1894-96 között az öt kötetben megjelenő Magyar mese- és mondavilág ismertette meg a nagyvilággal, ami a millenium ünnepére készült.
Különösen fontos volt ez a megjelenés, hiszen Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, úgy is, mint országgyűlési képviselő. Fontosnak tartotta, hogy magyar népmeséket adjanak a gyermekek kezébe, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja eléjük.
A mesék mellett természetesen foglalkozott novellák és regények írásával is: Katalin, Uzoni Margit, Mária, Huszár Anna, valamint a magyar nemzeti múltat népszerűsítő írásaival is: A magyar nép múltja és jelene, Hazánk története, Nagy magyarok élete.
Újságíróként többféle lap munkatársa, majd szerkesztőjeként dolgozott. Munkái a Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja, Az Én Újságom, Jó Pajtás, Cimbora stb. hasábjain voltak olvashatók.
Mikor már nem hajszolta annyira a napi munka, visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten