Benedek pápák
2005/04/26 12:59
1205 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Joseph Ratzinger a XVI. Benedek pápa nevet választotta szolgálatának teljesítésére. Névválasztására talán a hetedik században élt Szent Benedek, a bencés rend alapítója hatott, ki mára Európa védőszentje lett, de az is lehetséges, hogy elődje, XV. Benedek, a tudós pápa iránti tiszteletből választotta. Hivatalosan tizenöt, a valóságban azonban tizenhat Benedek pápát ismerünk, tizenharmadikból mindjárt kettőt is. De nézzük, hogy is volt ez valójában?
Első Benedek

A legelső Benedek nevű pápa 574 június 3-tól 578 július 30-ig uralkodott, és akkor halt meg, amikor a longobárdok megostromolták Róma városát. Az egyház szentként tiszteli a 684 - 685 május 7-ig, tehát egy évig sem uralkodó II. Benedeket, kinek kinevezésére várnia kellett, mert a bizánci trónról lelépő IV Konstantin utódját még meg kellett választani. A kalandos sorsú III. Benedek 855-858 között teljesítette szolgálatát. Már fiatalon nevezetes volt intellektuális képességeiről, mégis meg kellett küzdenie a pápaságért. Miután pápa lett, az ellenpápa - a IV. Leó által kiközösített Anastasius bíbornok - és a német-római császár fellépésére bebörtönözték, de a nép végül mellé állt, és kiszabadították. Így végül őt szentelték fel.

A római születésű IV. Benedek 900-903 között állt az egyház élén. Egyike volt a X. század jobb pápáinak. Lajos, Provence királyát és Berengar ellenesét Olaszország császárjának és királyának koronázta meg. Azonban még fenntartotta a középkori pápaság egyik legfurcsább intézményét, a Synodus Horrendát. VII. István pápa úgy mondott ítéletet Formosus pápa felett, hogy kiásott hulláját palástba öltöztette, és megtartotta a tárgyalást. Szintén nem gyakorolta hosszú ideig hatalmát V. Benedek, ki 964 óta volt pápa. Neki sem volt zökkenőmentes a pápává válása, mivel eleinte I. Ottó császár a laikus Leót tette önhatalmúlag pápává, kit ma VIII. Leóként ismerünk. A nép Benedeket ismerte el. 965-ben I. Ottó Hamburgba vitte V. Benedeket, ahol az diakónusként halt meg.

VI. Benedek 972-974 között volt pápa. Beiktatása nagy látványosságok közepette történt, halála körülményeiről azonban még ma is vitáznak a tudósok. Egyes vélemények szerint a Nagy Ottó halála után kitört római lázadásokban az ellenpápa parancsára fojtották meg, míg mások szerint, amíg II. Ottó Németországban volt elfoglalva, Benedeket börtönbe vetették, és éheztetéssel kínozták halálra. A harmadik elképzelés sem humánusabb, miszerint Crescentius konzul saját kezével gyilkolta meg Névelődjét követte a trónon VII. Benedek, kinek 974-983 között még Bonifác nevű ellenjelöltjét is sikerült távol tartania. Ő lelkesen támogatta a szláv népek térítését. 1012-ben kezdte meg működését VIII. Benedek, kit inkább hadvezérnek, mintsem főpapnak tartottak. Őt egy Gergely nevű ellenpápa előbb elűzte a római trónról, de II. Henriknek sikerült visszahelyeznie, akit ő avatott császárrá, és akit egy aranyalmával ajándékozott meg. Szolgálata 1024-ig tartott, alatta keletkezet a kamalduli szerzet, és ő hódította vissza Szardíniát az araboktól.

A XI. század során háromszor is volt pápa IX. Benedek (1032-1044, 1045-1046, 1047-1048), ki hivatalos források szerint 18-20, más adatok szerint azonban már 11-12 évesen lett pápa. Az egyik legkalandosabb életű egyházfő volt, akit kétszer is elűztek a trónról. Híres volt szabados, fényűző életviteléről, de ortodox teológiai nézeteiről is. Amikor sikerült másodszorra visszavenni Rómát, hogy megházasodjon, a trónt "átadta" nagyapjának, VI. Gergelynek. Benedek ezt később megbánta, és visszafoglalta Rómát, ahol az akkor már három pápajelölt küzdelmének vetettek véget II. Kelemen megválasztásával. Ezt nem fogadta el, így 1049-ben kiközösítették. IX. Benedek a Magyar Királyság életébe is többször beavatkozott. 1043-ban például támogatta a német császár, III. Henrik Magyarország elleni hadjáratát, és kiközösítette a függetlenségét dacosan védő Aba Sámuel magyar királyt. IX. Benedeket először a német császár űzte el, másodjára pénzért mondott le a trónról, harmadjára pedig a toszkánai őrgróf űzte el végleg Rómából. XIII. Benedek

Rövid ideig volt pápa X. Benedek (1058-1059), akit II. Miklós, több olasz nemest az oldalára állítva elűzött, és megfosztotta pápai címétől. Egyes források szerint kiközösített létére Benedek szabadon távozhatott Rómából, de II. Miklós végül mégis bebörtönözte, és ott is halt meg. Más nézetek szerint egy évig ostromolták azt a várat, ahova menekült, majd hátralevő életét kolostorban töltötte. A szentek közé sorakozott XI. Benedek 1303-1304 között állt az egyház élén. Tredvisóból származott, szegény szülők gyermeke volt. Domonkos rendi szerzetes volt, majd ostiai bíbornok-püspök. A szentéletű férfiút 1303 október 22-én egyhangúlag választották az egyház élére. Tudós pápaként sikerült egyesítenie az egyház ellentétes frakcióit. Pápai legátusként Károly Róbertet támogatta a magyar hatalmi harcokban. Biztonsági okokból Rómából Perugiába költözött. 1733-ban sorakozott a szentek közé, az anyaszentegyház július 7-én üli emlékét. XII. Benedeket Avignonban avatták pápává 1334. december 23-án. Saverdune-ben született Nouveau, máskép Fournier Jakab néven. A cisztercita-rend tagja volt, mit általánosan fehér bíbornoknak neveztek. Ő volt a harmadik Avignonban székelő pápa, ki a pápai székhelyt igyekezett Rómába visszahelyezni, de ez az olaszok forrongása miatt nem sikerült. Támogatta a távol-keleti missziókat, és védelmébe vette több ország üldözött zsidóit. 1342. április 25-én halt meg.

XIII. Benedekből kettő is volt a történelem során. Elsőként a francia Peter de Lunát választották pápává Avignonban 1394-ben, a nyugati egyházszakadás idején. Ő IX. Bonifáccal szemben, mint ellenpápa szerepelt, és - többek között - Zsigmond magyar király is megpróbált rábírni a lemondásra. Az 1409-es pisai zsinat azonban mindkét pápát letette, és az 1415-ös konstanci zsinaton egy ferences szerzetest választottak pápává V. Sándor néven. Peter de Luna 1423-ban halt meg. A második XIII. Benedek először a XIV. Benedek nevet vette fel 1724-ben, majd sorszámát eggyel csökkentette, hogy régi elődje törvénytelen voltát hangsúlyozza. XIII. Benedek az Orsini család sarja volt, a Domonkos-rend kiváló tagja, 1672 óta bíbornok. Pápává 1724. május 29-én választották. Jóság hátrányára vált, mivel az álszent Coscia Miklós bíbornok bizalmába férkőzött, majd azzal csúnyán visszaélt. XIII. Benedek avatta a szentek sorába Gonzaga Alajost, Kostka Szaniszlót, valamint Nepomuki Jánost. 1730. február 21-én halt meg.

A legjelesebb pápák sorában kell említeni XIV. Benedeket, ki szintén tudós pápa volt. Prosper Lambertini néven született Bolognában, 1675. március 31-én. XII. Kelemen halála után egy hat hónapos konklávé során választották csak meg az egyház élére 1740. augusztus 17-én. Marini bibornok augusztus 21-én koronázta meg, székét a legnagyobb ünnepélyességgel foglalta el. Szigorúan vigyázott az egyházi fegyelem megtartására. Tetteit és intézkedéseit bölcs mérsékletesség, lelkiismeretesség, jámborság, és felvilágosodottság jellemezte. Mindent megtett, hogy alattvalóinak boldogságát és isten dicsőségét előmozdítsa. Roppant tudományához (melyből egész könyvtárat hagyott hátra) és szent életéhez kimeríthetetlen kedélyesség társult, melyet még a halálos ágyán is megőrzött. Utolsó szavai, amelyeket egy szülőföldjéről jött papnak mondott, ezek voltak: Ecce vester Prosper, quam est pauper. Sic transit gloria mundi! 83 éves korában halt meg, 1758. május 3-án. XV. Benedek

Giacomo della Chiesa X. Piust követte a trónon, XV. Benedek néven. Elődje nehéz örökséget hagyott hátra, miután csődöt mondott a modernizmus eszméi ellen kidolgozott teológiai válaszcsapása, ami nagy zűrzavart keltett az egyházban. Ő 1914 és 1922 között uralkodott, 1878-ban szentelték pappá. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések, így a trianoni szerződés ellen is. 1917-ben létrehozta a Keleti Egyházak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, amivel megnyitotta a katolikus egyházat a keleti kereszténység felé. Hatályba léptette a Codex Iuris Canoniciben egybefoglalt, megújított egyházjogot. Ő avatta szentté Jeanne d´Arcot. Aktív volt a háború idején a béke hirdetésében és tűzszüneti felszólítások kiadásában, és aktív volt a harmadik világban is, ahol a helybeli misszionáriusok kiképzését szorgalmazta. Tüdőbetegségben halt meg 1922-ben.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten