A téma ismertetését kezdjük talán azzal, hogy a Bolognai folyamatot elindító nyilatkozatot 1999-ben írták alá az Európai Unió tagállamai, amely konkrét célokat és elképzeléseket fogalmazott meg az Unió tagállamainak felsőoktatási rendszereinek történő összehangolására. A Bolognai folyamat legfontosabb eleme az Európai Felsőoktatási Térség megteremtése, amely egy többciklusú képzési rendszeren alapul. Ez a képzési rendszer három szintből, az alap-, a masters-, és a doktori szintből épül fel, ezzel könnyedén átláthatóvá válik a tagállamok oktatási és képzési rendszere, elismerhetőbbé válnak a diplomák Unió szerte. A nyilatkozatot akkoriban Magyarország mellett még 28 ország írta alá, mára már a nyilatkozathoz tartozó országok számra negyven fölé emelkedett. Összefoglalva a Nyilatkozat legfontosabb célkitűzéseit, az alábbiakról beszélhetünk a folyamat értelmezésének esetében:
- könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),
- két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,
- egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,
- a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése,
- együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban,
- a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban.
Hazánk képzési rendszerét a Bolognai folyamatok által meghatározott reformlépések bevezetését megelőzően duális szerkezet jellemezte, ami az jelenti, jelentette, hogy 3-4 éves főiskolai és 4-5 éves egyetemi képzéseken vehettek részt a hallgatók. A többciklusú képzési rendszer során alapképzés 6-8 félévig tart, ez úgy mond a felsőoktatás főbejárata. A hallgatók többsége ezek után valószínűleg úgy dönt, hogy munkába áll valahol, aki pedig tovább kívánja folytatni tanulmányait, annak lehetőséget kínálnak a felsőoktatási intézmények 2-4 féléves mesterképzései. Ezen évek elvégzése után szintén munkába lehet állni, vagy továbbtanulni, s megszerezni a doktori címet.
Ahogy te is látod, ennek a rendszernek az előnye az, hogy egymásra épülnek és ezért jól átjárhatók a különböző képzési rendszerek, amelyekre korábban csak nehezen vagy egyáltalán nem volt mód a duális rendszerben. Ebben az új rendszerben viszont megteremtődnek és létrejönnek azok a feltételek, amelyek közelebb viszik az Uniót ahhoz, hogy 2010-re létrejöhessen az egységes európai felsőoktatási térség, olyan formában, ahogy az Európai Unió azt korábban elképzelte. Arról nem is beszélve, hogy megszűnnek a határok az Unió tagállamaiban az oktatás tekintetében, vagyis a diákok, tanárok, szakemberek bátran vághatnak neki egy másik országnak, s folytathatják ott tanulmányaikat, munkáikat, hiszen a diplomák, végzettségek harmonizációja és európai szintű elismerése minderre megteremti a lehetőséget.
