Az Europass eddig is létezett az Európai Unióban, de nem egységes formában, ezért a tagállamok közötti tanulmányi és munkavállalási mobilitást nehezítette, hogy az egyes országokban eltérő gyakorlati tudást takar ugyanaz a végzettség. Ha az Európai Parlament elfogadja a javaslatot, 2005-től bevezetik az új szabványrendszert, és a jövőre diplomázók vagy szakképesítési bizonyítványt szerzők számára az oktatási intézmények kötelesek lesznek kiadni az angol nyelvű formanyomtatványokat, amelyekkel tulajdonosuk állásra, szakmai gyakorlatra vagy tanulmányokra jelentkezhet az unió területén. Mindez azonban - mint azt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. vezetői sajtótájékoztatón elmondták - nem érinti a 2005 előtt végző vagy végzett hallgatókat: nekik nem jár az Europass. Azt, hogy ez hátrányosabb helyzetbe hozza -e a "porosabb" diplomát szerzetteket a felvételiztető cégeknél, valószínűleg csak a gyakorlat dönti majd el. Mindenesetre a vállalatok, különösen a multik számára várhatóan megkönnyítik a formalizált papírok a jelentkezők adatainak áttekintését és megértését, ezért elképzelhető, hogy a szabványosított önéletrajzokat részesítik majd előnyben.
A portfólió öt dokumentumból áll majd: leglényegesebb része a formanyomtatvány alakjában kiállított önéletrajz, amely összefoglaló információt ad a végzettségekről, a munkahelyi tapasztalatokról, szakmai gyakorlatokról, egyéni készségekről és a nyelvtudásról.
Az önéletrajzhoz (CV-hez) kapcsolható a négy melléklet: a mobilitási igazolványt a diákot, szakmai gyakorlatra jelentkezőt küldő és elfogadó szervezet megállapodás alapján állítja ki: a külföldön töltött tanulási és képzési időszakokat, valamint az elért eredményeket tünteti fel benne. Az igazolvány tartalmát és hitelességét a két intézmény ellenőrzi. A második a bizonyítványkiegészítő irat, amely csak a diplomával együtt lesz érvényes, és a vizsgáztató szervezet adja ki. Ez a munkáltatók számára valószínűleg leginkább mérvadó papír, mert a képesítés mögött álló valódi kompetenciákat (a teljesített tantárgyak tényleges tartalmát) írja le, ráadásul európai szabványban: nem az egyénre, hanem a szakképesítésre (itthon az OKJ-képzésre) vonatkozóan. Ha valaki például kőművesként végzett, ez a papír részletezi, hogy Magyarországon mi mindent takar a kőművesszakma (ez ugyanis országonként eltérő lehet, például valahol belefér a tetőfedés, máshol nem).
A következő dokumentum az oklevélmelléklet, amely az előzőhöz hasonló, csak a felsőoktatásban szerzett végzettség (a diploma) tartalmi adatai kerülnek bele: a tanulmányok jellemzői, a hallgatói státus, szint és az eredmények. Eltér azonban a bizonyítványkiegészítőtől annyiban, hogy ezt nem szabványszerűen, hanem az intézményi sajátosságoknak megfelelően állítják ki az egyetemek, főiskolák. Az utolsó melléklet az úgynevezett nyelvtanulási napló, amelyet a tulajdonosa szintén saját kezűleg állít ki az iskolarendszeren belül és kívül szerzett nyelvtudásról és nyelvtanulási tapasztalatiról.Fejvadászok szerint a portfólió akkor lenne igazán használható, ha minden benne foglalt adat hiteles és ellenőrizhető volna. Az Europass tervezett változatában viszont az önéletrajzot, valamint a nyelvtudásról szóló részeket a jelentkező maga állítja ki, ezért a munkáltató vagy a fogadó oktatási intézmény továbbra is vakon tapogatózhat. Ez pedig különösen a más tagállamból érkezett jelentkezők esetében jelent nagy kockázatot. A nyelvtudás ráadásul hazai viszonylatban is kétségeket vet föl: a törvénytervezetben nem szerepel a magyar állami nyelvvizsga diplomához szükséges letételének eltörlése, vagy a nemzetközivel való kiváltása.
Egy magyar állampolgár tehát adott esetben hiába küldi el ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat külföldre, ahol a nálunk kötelező kétnyelvű vizsgát nem ismerik, és általában csak a nemzetközi vizsgák szabályrendszerében és hitelességében bíznak. Az itthon kiadott Europassoknak központi nyilvántartási rendszert is szeretnének létrehozni - bár ez az uniós tervezet szerint nem kötelező. A nemzeti központ megalakítói szerint az adatbázis megvédheti a kibocsátó és a fogadó intézményeket attól, hogy hamis iratok kerüljenek forgalomba. A Magyarországon virágzó bizonyítványhamisító üzletben utazók rákaphatnak az új papírok illegális másolására, főleg, mert az Europasshoz a 2005 előtt végzettek nem juthatnak hozzá automatikusan. Az Európai Bizottság törvényjavaslata alapján létre kell hozni a nemzeti Europass-központot, amely mintegy 132 ezer euróba kerül, de ennek felét az unió állja. A központ - ha az Európai Parlament elfogadja a paszszust - már a jövő év elején reklámkampányba kezd. Addig viszont még azt sem lehet biztosan tudni, milyen lesz pontosan az Európába szóló "útlevél"- dosszié.
