A törvényen kívül élő szegénylegények egyre mélyebbre süllyedtek a bűnben, a lopástól, rablástól gyilkosságtól sem riadva vissza. Egyik-másik híres haramiaként a hatóságok által üldözötté vált. A jobbágyok szemében ezek a betyárok a szabadság és a függetlenség képviselői voltak a földesúri és katonai elnyomással szemben.

Ezért a betyárnótákban megértés, sajnálat, rokonszenv nyilvánul meg. A rabnóta lehet egy történelmi helyzet, vagy a törvénysértés büntetésének panaszdala. Az ilyen tárgyú dalok a büntetés súlyáról, az elvesztett szabadságról, a bosszúvágyról, az elszakított érzelmi kötelékről szólnak.
A katonáskodás a paraszti élet nagy állomásai közé tartozik. Ezen túljutva lesz a legényből házasulandó ember. Zenei szempontból a katonadalok nem jelentenek megkülönböztető kategóriát, de maga a nép külön népdalfajtának tartja a katonák életéről szóló verseket.

A hadkötelezettség bevezetése előtt verbuválással fogták a zsoldos katonákat: duda-vagy cigányzenére szép öltözetű őrmester tánccal, énekszóval, borkínálással csalta a legényeket .Aki kezet adott tizenkét évre elkötelezte magát a császárnak. A szöveg szempontjából megkülönböztethetők regruta-, huszár-, baka-, illetve tüzér-nótákat. A regruta-nóták az otthoni környezet termékei, a többiek a laktanyáké.

Egy részük szabad beszédritmust követő parlandó, másrészük feszes ritmusú merev dalok. Az előbbieket laktanyai pihenők és a tábortüzek alkalmával énekelte a hazavágyó legénység. Nagyon sok népdal született az 1914-es világháború idején, amely nagy tömegeket mozgósított a frontra. Ez volt a magyar népzene utolsó nagy alkotó korszaka: az új stílus virágkora.