Cédrusba zárva
Farkas Zoltán
2007/10/22 18:48
1605 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Abban biztosak lehetünk, hogy ha Franciaország történetéről esik szó, akkor eseményekben gazdag, izgalmas történéseknek lehetünk szemtanúi. De ki gondolná, hogy a gall kakas földjén még az is megeshet, hogy egy példaértékű alkotmány nem lép életbe.

Az előzmények

XVI. Lajos

Az 1792. év katonai (Valmy) és politikai (köztársaság kikiáltása) eredményeit követően a francia forradalom mind bel-, mind külpolitikai szempontból komoly megpróbáltatások elé nézett. XVI. Lajos pere, majd kivégzése, a girondi gazdaságpolitika és a küszöbön álló háború egyaránt megosztotta a szociális és politikai kérdésekben igencsak polarizálódó közvéleményt. Az 1793. év elején elszenvedett katonai vereségek (Belgiumban) a forradalom további radikalizálódását sejtették, ráadásul a forradalom ellenzéke is ekkor aktivizálódott – márciusban az erőszakos toborzások hatására kitört a vendée-i parasztfelkelés, amihez a monarchikus erők, az emigránsok és a katolikus egyházzal szimpatizálók is csatlakoztak. Ezekkel a problémákkal a girondi kormányzat egyedül nem tudott megbirkózni, sőt kirekesztődni látszott a forradalomból, amelynek irányítása fokozatosan a sans-culotte-okat mozgósító jakobinusok kezébe ment át. 1793. június 2-án a girondi politika megbukott, a Hegypárt teljes győzelmet arathatott, ám ezzel csak tovább mélyült a politikai és katonai válság. A jakobinusok legfőbb feladatuknak a támadások visszaverését és a rendelkezésre álló erőforrások összpontosítását tartották. Ebben a szituációban jutott fontos szerephez az 1793. évi alkotmány is, amely alkalmasnak bizonyult arra, hogy kifogja a szelet a jakobinusokkal szembenálló erők vitorlájából.

Az előkészületek

Az új alkotmány bevezetésének gondolata az 1792. évi politikai fordulat hatására már a girondiak fejében megfordult, és több olyan törvényt is hoztak, amely az új alkotmány bevezetését készítette elő. A Törvényhozó Gyűlés új választási rendszert dolgozott ki, amely megszüntette az aktív és passzív polgárok közötti különbségtételt, és általánossá tette a választójogot. (Ez alapján választották meg már a Nemzeti Konventet is.) 1793 februárjában a girondiakból álló kormány javaslatot tett az új alkotmány előkészítésére, ezt a tervezetet a jakobinusok sem vetették el, de jelentősen módosították. Rendkívül rövid időn belül, mindössze két hét leforgása alatt meg is vitatták a konventben az új tervezetet (Héreult de Séchelles állította össze), ezután 1793. június 24-én el is fogadták az 1. év alkotmányát. (A forradalmi naptár szerint az új időszámítás kezdete a köztársaság kikiáltása.) A következő hónapban népszavazásra bocsátották az új alkotmányt, és annak ellenére, hogy csak a választójogosultak alig negyede járult (nem egészen 2 millió fő) az urnák elé, 1793. augusztus 10-én mégis törvénybe iktatták. Ezután egy cédrusfa ládába zárták és a Konvent elnökének lábánál helyezték el az alkotmányt, ám a háborús helyzetre való tekintettel életbe léptetését a háború befejezéséig elhalasztották. Saint-Just ezt 1793-ban így indokolta: „A köztársaság jelenlegi körülmények közepette az alkotmányt nem lehet életbe léptetni … Az alkotmány csak a szabadság elleni merényleteknek kedvezne, mert nem képes erőszakkal felszámolni ezeket … Lehetetlen forradalmi törvényeket végrehajtani, ha maga a kormányzat nem forradalmi.” (Hahner, 390) Ez egyúttal azt is jelentette, hogy sohasem léphetett életbe, mert mire véget ért a háború, addigra a jakobinusok is elveszítették a hatalmukat – sokan az életüket is.

Az alkotmány főbb elemei

Guillotine

Az alkotmány átvette az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, ám számos tekintetben módosította, kiegészítette. Az alapvető emberi jogokat ugyan továbbra is fenntartotta, de a sorrenden változtatott – a szabadság helyett az egyenlőség került első helyre, a nemzet szuverenitását pedig a nép szuverenitása váltotta fel. Megőrizte a közsegélyhez és a közoktatáshoz való jogot, emellé beillesztette a munkához való jogot, elismerte a gazdaság szabadságát, az emberi jogok megsértése esetén pedig kilátásba helyezte a felkelés szükségességét. Az új alkotmány a királyság helyett a köztársaságként határozta meg Franciaország államformáját.

Az új alkotmányos rend legfőbb jellemzői a mellékelt ábráról leolvashatók. Hogy a részletek se kerüljék el az olvasó figyelmét, ezért kérdésekkel segítettük a feldolgozásban. Vannak azonban az alkotmánynak olyan elemei, amelyek az ábra segítségével nem feltétlen ismerhetők fel, ezért a fontosabbakat röviden ismertetjük. A Törvényhozó Gyűlés kétfajta jogszabályt alkothat: fontosabb ügyekben törvényeket, rendészeti jellegű kérdésekben rendeleteket léptet életbe. A Végrehajtó Tanács tagságát az ún. elsődleges gyűlések választják, megyénként 1-1, összesen 83 főt, közülük kerül ki az a 24 fő, akik magát a tanácsot alkotják. Évente lecserélik a tanács 50 százalékát, az ilyen jellegű megújítást rotációnak nevezik (ugyanis nem egyszerre újul meg a tanács, hanem két részletben). A Végrehajtó Tanács feladatai, jogköre: nemzetközi szerződések megkötése, kormányzati megbízottak kinevezése.

Bár az 1793. évi alkotmány a kialakult politikai helyzet (háború, vandée-i felkelés, forradalmi terror) következtében a gyakorlatban sohasem léphetett életbe, ennek ellenére a republikánus alkotmányos rendszerek egyik legfontosabb alapdokumentumává vált. Az emberi és polgári jogok nyilatkozatához társított alapelvek minden későbbi demokratikus berendezkedés alapkritériumaként jelentkeztek.

Kérdések

Az alábbi kérdések az 1793. évi alkotmány ábrájára vonatkoznak. Az egyes kérdések megválaszolását követően mutasd be az 1793-as francia alkotmányos terveket. Előadásod során koncentrálj a lényegi összefüggésekre!

1. Mi volt az államforma?

a. Mire alapozod a fenti kérdésre adott válaszod?
b. Milyen események játszottak közre ezen államforma létrejöttében?

2. Milyen hatalmi ágak ismerhetők fel?

a. Hogyan viszonyulnak egymáshoz?
b. Érvényesül-e a hatalommegosztás elve? Kinek a politikai filozófiai elképzelései jutnak eszerint érvényre?
c. Mely elemek utalnak erre?

3. Melyik testület feladata volt a törvényhozás?

a. Kikből állt a törvényhozó szerv?
b. Hogyan választották meg a tagjait?
c. Kinek a politikai filozófiai elvei jutottak érvényre a választójogosultság körének meghatározása és a választási eljárás érvényesítésekor?
d. Hány házból állt a törvényhozó hatalom?
e. Mennyi időre szólt a képviselői mandátum?
f. Milyen jogkörrel ruházták fel?
g. Miként és mely személy, testület jogosult a törvények szentesítésére?
h. Hogyan viszonyult a végrehajtó hatalomhoz?

4. Melyik testület látta el a kormányzati teendőket?

„a. Hány tagja volt?
b. Hogyan választották meg a tagjait?
c. Mi a lényegi különbség a törvényhozás és a végrehajtás szereplői megválasztásának módjában? Milyen általános kifejezéssel illetjük az egyik, illetve a másik választási eljárást?
d. Hogy nevezzük a kormányzat tagjait?
e. Mely testület felügyelte a kormány munkáját?
f. Mennyi időre szólt a kormányzati mandátum?
g. Rajzold be, hogyan juttatja érvényre a kormányzat helyi szinten a döntéseit! ”

5. Mely testületek voltak felelősek az igazságszolgáltatásért?

a. Hierarchikusnak mondható-e az igazságszolgáltatás?
b. Hogyan választják meg az igazságszolgáltatás tagjait?
c. Milyen politikai és jogi eszközzel igyekeznek biztosítani a korrekt ítélkezést?
d. Milyen feladatkört tölthetett be a gyakorlatban a Semmítőszék?

6. Összességében demokratikusnak nevezhető-e az 1793. évi alkotmány?

„ 

a. Válaszod indokold a fenti kérdésekre adott válaszok segítségével!

b. A gyakorlati jakobinus kormányzás összhangban állt-e az általuk elfogadott alkotmány elveivel? Miért? ”

7. Milyen közös és eltérő vonások mutathatók ki az 1791. és 1793. évi alkotmányok között? (Az alábbi szempontok segít(h)e(t)nek a kérdés megválaszolásában.)

„ 

a. az államforma kérdésében
b. a hatalmi ágak tekintetében
c. a hatalommegosztás elve tekintetében
d. a választási eljárások alapján
e. a kormányzás rendszere alapján
f. az alsóbb közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek szerepét illetően

8. Mennyiben változtak meg az alapjogok az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához képest?

Felhasznált irodalom

Emberi és polgári jogok nyilatkozata

  • Franciaország története I. (Szerk. Georges Duby)Franciaország története I. (Szerk. Georges Duby)
    Osiris K., Bp. 2005
    Osiris K., Bp. 2005
  • A nagy francia forradalom dokumentumai (Szerk. Hahner Péter)
    A nagy francia forradalom dokumentumai (Szerk. Hahner Péter)
    Osiris K., Bp. 1999Osiris K., Bp. 1999
  • Hahner Péter: A régi rend alkonya
    Panem, 2006Panem, 2006
  • Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája
    Minerva Bp., 198

    Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája
    Minerva Bp., 198

  • Francois Furet: A francia forradalom története
    Osiris, K., Bp., 1999

    Francois Furet: A francia forradalom története
    Osiris, K., Bp., 1999

  • John Haycraft: A francia forradalom nyomában
    International Language School, Bp.,

    John Haycraft: A francia forradalom nyomában
    International Language School, Bp.,

  • Simon Schama: Polgártársak
    Európa K. Bp., 2001

    Simon Schama: Polgártársak
    Európa K. Bp., 2001

  • Általános jogtörténet
    Tankönyvkiadó Bp., 1991Tankönyvkiadó Bp., 1991

    Általános jogtörténet
    Tankönyvkiadó Bp., 1991Tankönyvkiadó Bp., 1991

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten