A 2004-es év eredményeit tekintve a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium került annak a dicsőség-, illetve eredményességi rangsornak az élére, amely az egyetemre/főiskolára felvettek aránya szerint rangsorolja a gimnáziumokat. (A Fazekas 2004-ben érettségizett évfolyamának minden tanulóját felvették valamely felsőoktatási intézménybe.) A budapesti középiskola ezzel tartja tavalyi előkelő helyét, hiszen az intézmény az egységes felsőoktatási felvételi vizsgákon írt dolgozatok átlageredményei alapján készülő sorrendben is az előkelő, második helyre került. Utóbbi listát egyébként egyházi iskola, a budapesti Piarista Gimnázium vezeti, amely tavaly még csak a harmadik helyen állt. Az előző évi első helyezett, a fővárosi Apáczai Csere János Gimnázium most a negyedik helyre került. Bár a rangsorok remek fogódzót nyújthatnak az intézmények, az oktatás minőségének, színvonalának megbecsülésében, oktatáskutatók szerint nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítni nekik. Az öt év átlagát figyelembe vevő lajstromok "csak" azt mutatják, ami számokban kifejezhető, de hogy milyen az osztályközösség vagy az erkölcsi nevelés, azt a szakértők figyelmeztetése szerint nem tükrözik az adatok

A tanulók tudását talán a felvételi dolgozatok átlaga alapján készült lista mutatja a leginkább. A dolgozatírók ugyanis egy időben, azonos feladatokat oldanak meg, amit egységes javítókulcs alapján értékelnek. A felvételi arány viszont csalóka lehet: van olyan egyetem és főiskola, ahol nincs is felvételi, máshová viszont nagyon nehéz bekerülni. Ha egy iskola diákjai reálisan mérik fel az esélyeiket, és olyan iskolába pályáznak, ahol a követelményeknek meg tudnak felelni, egészen magas felvételi arányokat produkálhatnak, függetlenül tudásuk abszolút szintjétől. Bár a különböző intézmények körében készül lista a nyelvvizsgát szerzettek aránya alapján is, ez a mutató azonban nemcsak a középiskolában folyó nyelvoktatás minőségét tükrüzi, de azt is, hogy a szülők mennyi pénzt tudnak áldozni külön nyelvórákra vagy külföldi utazásokra. A különböző eredményességi mutatók az intézményben folyó munka mellett nagyban függnek a tanulók szociokulturális hátterétől is. Az eredményességi mutatók alapján felállított rangsor élére így nagy valószínűséggel azok a középiskolák kerülnek, amelyekbe a legjobb teljesítményű és a legkedvezőbb szociális hátterű diákok járnak, vagyis a helyezés nem pusztán az adott intézmény érdeme.

Az idén viszont már készült három olyan (gimnáziumi, szakközépiskolai és vegyes középiskolai) lista is, amely a hozzáadott érték alapján rangsorolja az iskolákat. A diákok általános iskolai eredményeit, a szülők iskolai végzettségét, és anyagi helyzetét az iskolai eredményekkel (a továbbtanulók arányával, a felvételi dolgozatok átlageredményeivel és a nyelvvizsgaarányokkal) összevető lajstromot az országos összevetésben a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium vezeti, a szakközépiskolai rangsort a hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakközépiskola, a vegyes iskolákét pedig a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Szakközépiskola.