A régi hagyományok

Az úttörőmozgalmat szinte csak külsőségekben követték. A kisdobos- és úttörőavatásokat a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartották, amitől igazán ünnepélyessé vált az alkalom. (...) A Víziúttörőség kirándulásait, táborait, amelyek a mai kenutúrákhoz hasonlítottak, Rikker József magyartanár szervezte. A gyerekek vízi jártassági igazolványt szerezhettek.

Vasvári-napok. Az iskola úttörőcsapata Vasvári Pál nevét vette fel. A Vasvári-napok hetében nem volt tanítás, tanulmányi és sportversenyeket rendeztek. (...)

Vasvári-próba. A kirándulásokon, táborokban a gyerekek a térképismeretet, az egészségügyi szabályokat, az elsősegélynyújtást, valamint a tűzrakás, a főzés fortélyait sajátíthatták el. Kirándulások. A felső évfolyamon tanuló diákok részére csillagtúrát szerveztek. Egy-egy tanárnál jelentkeztek a gyerekek, így vegyes csoportok alakultak (az iskolatársak ezáltal jobban megismerhették egymást). (...)

A tájmaraton Lehoczky János földrajz-biológia tanár ötlete volt. A gyerekek kis térképpel a kezükben, apró csoportokban (tanár nélkül!) indultak útra, a 42 km-es távot egy nap alatt teljesítették. (...)

Táborok. Mindig szerveztek vándortábort (már az ötödikesek is kétnaponta gyalogoltak 8-14 km-t, cipelve saját kétheti cuccukat), sőt a legnagyobb állótábor 120 fős volt, és a felszerelést az iskola gyűjtötte össze. Különlegességnek mondható az ócsai családos tábor, melyben a szülők is részt vehettek. (...)

Elköltözés, a régi és az új iskolaépület (tárgyi feltételek)

1992-93 folyamán az evangélikus egyház visszakövetelte és megkapta az épületet, hiába harcoltak érte a deákosok az önkormányzatnál. Azóta az Orczy út 5-7.-ben található a Deák Diák Iskola. A gyerekek 90%-a átjött az új épületbe, ma mindösszesen 410 tanuló jár ide. (...) Nem véletlenül időzőm az épületeknél, hisz az eredményes pedagógiai munka egyik feltétele a barátságos, kellemes környezet. (...) Az új épület eredetileg nem iskolának épült, bár használták annak is. Kívülről kastélyszerű, a "hívogató tornyocskája" miatt, hogy a rajztanárnőt idézzem.

Eredetileg 1898-tól a katolikus pedagógusok szeretetotthonaként működött, majd a szlovák iskolának adott helyet. Az új épület egyik előnye, hogy míg a régi iskolának nem volt udvara (az Erzsébet térre vitték a gyerekeket), itt nagy területen futkározhatnak, és még külön sportpálya is a rendelkezésükre áll. A házirendben (amelyet itt együttélési szabályoknak hívnak) ez szerepel: "az órák közötti szüneteket tetszésed szerint az osztályteremben, a folyosón, illetve az udvaron töltheted. Játszhatsz, de természetesen csak olyan játékokat, amelyekkel nem zavarod a többieket, akik csak levegőzni, sétálni, uzsonnázni szeretnének, és te magad sem leszel rendetlen, piszkos. Játék közben is vigyázz magad és mások testi épségére!" (...)

A kapuk többnyire nyitva állnak: "Mi nyitott iskola vagyunk" - fogalmaz dr. Várnai Zsuzsa igazgató, aki 1997-től áll az intézmény élén, s 1976-tól tanít magyart, angolt. A folyosókon gyerekrajzokat, sok cserepes növényt látni, vagy a táborokról készített fotókat, ezenkívül a rajztanárnő, Juhász Józsefné Cila néni kompozíciói találhatók. A képzőművész szakkörös gyerekekkel együtt készíti a dekorációkat. (...) A gyerekek főleg a saját termükben tartózkodnak, maguk díszítik az osztályfőnök, a rajztanárnő, illetve a szülők segítségével. Idén több termet kifestettek, így kerültek felhők a plafonra, napkorong a sarokba. (...)

A deákos tanár

Már a "hőskorban" is ajánlás útján vették fel a tanárokat, vagy a régi diákok jöttek vissza ide tanítani. Ők képviselik az iskola szellemiségét: többségük derűs, közvetlen, sportos. Jellemzőek rájuk azok a tulajdonságok, amelyeket idővel a gyerekekben is szeretnének kialakítani. Kiemelném játékosságukat, humorukat. A deákos tanár, ha úgy látja jónak, a fegyelmezést viccel üti el, megérinti, megöleli a gyereket. (...) A tanár nem csak órát ad, délután szakkört vezet, táboroztat, kirándulni viszi a gyereket.

Sokféleképpen tölti az idejét tanítványaival, így lehet csak igazán példakép. Táncol az osztálytáncban, fut a tófutáskor. Tatán a táborban sportol, játszik a gyerekkel vagy ellene. (...) Alsóban a két tanítónő felelős "mamaként" foglalkozik a gyerekekkel, a leendő felsős osztályfőnök részt vesz az órákon, hogy megismerje az osztályt, a gyerekeket. (...) Alapelv: "A pedagógiai folyamat minden kapcsolatrendszerében (diák-diák, diák-tanár, tanár-tanár) jelen van a tolerancia és a szolidaritás... Az iskolában a magas színvonalú képzés párosul a barátságos, harmonikus tanár-diák kapcsolattal... A gyermeki élet fontos színtere az iskola, ahol a gyerek számára örömteli, színes, kiegyensúlyozott életet szeretnénk biztosítani. Ezért szerető gondoskodással vesszük őket körül, érzelmi és szociális biztonságot igyekszünk nekik nyújtani."

(...) Nagyon fontos a tanárok állandó továbbképzése. Az alsós tanítók mind részt vettek fejlesztőpedagógiai képzésben. Ezenkívül jártak mentálhigiénés oktatásra, mindezt azért, hogy belső szakemberkört alakítsanak ki. Speciális végzettséget szereztek: a logopédia, a drámapedagógia, a diszlexia, a diszgráfia kezelése területén. A tervek között szerepel a fejlesztőpedagógiák, a módszertani képzések, a nyelvtanfolyamok, a számítógép-használati ismeret elsajátítása. Külön tantestületi képzések: a szervezetfejlesztés, a minőségbiztosítás, az önismeret és az együttműködési képesség növelése, a konfliktuskezelés, a mentálhigiéné. Tehát igyekeznek korszerűek lenni, új módszereket alkalmazni. Itt nem lehet pusztán a rutinra támaszkodni.

Pedagógiai értékelés

A pedagógiai értékelés az önellenőrzés eszköze, ennek szempontjai: a módszertani felkészültség, differenciálás, tanultatási technikák, gondolkodtatás mértéke, ezenkívül a gyerekek ismerete, közösségalakítás, innováció, órán kívüli tevékenység, együttműködés a többi tanárral, szülőkkel stb. Az elsők közt, 1996-ban kezdték el a minőségbiztosítási helyzetjelentést.

Felmérték a partneri igényeket (szülőét, gyerekét, tanárét), a véleményüket és hogy mit szeretnének. Ennek alapján készült el az iskola pedagógiai programja. Az önértékelési tesztet, amelyben még az igazgatónő munkáját is értékelik, kétévente készítik el. Az innovatív szemlélethez hozzátartozik, hogy állandóan új utakat keresnek, alkalmaznak.

A deákos gyerek

Ma kevesen jönnek az V. kerületből (messze van nekik). Ezért az V. kerületi önkormányzat már nem akarja tovább finanszírozni az iskolát, a VIII. kerület sem kívánja átvenni, csak az iskolaépületet bocsátja ingyen a rendelkezésükre. 2004-től nincs fenntartó, addig keresik a megfelelő megoldást. (...) Most nincs körzete az iskolának: felveszik az V. kerületit, akinek idejárt a testvére, vállalják a környékbeli gyerekeket (VIII-IX. kerületieket). Az óvodákból, tanácsadókból is küldenek gyerekeket. Csak az énekes osztályba kell felvételizni. (...)

Bármilyen problémával küzdő gyereket befogadnak, igyekeznek minden igényt kielégíteni (erre még visszatérek), ami "erejükből" telik, amire lehetőségük van, és összekapcsolják a művészeti képzést az integrálással. A problémákkal küzdő gyerekekre külön odafigyelnek, ez megnehezíti a pedagógiai munkát, de igyekeznek mindenkit integrálni: a hallássérültet, a szociálisan hátrányos helyzetűt, a roma gyereket. Jelenleg 25 integrált gyerekük van (a 25 fős osztályokba maximum három gyerek kerülhet). Velük belső szakemberkör foglalkozik: a logopédus, a gyógypedagógus, és azok a tanárok, akik különböző fejlesztőpedagógiai képzésben vettek részt (diszlexia, Sindelar-terápia). (...)

Gyermek- és ifjúságvédelem is működik az iskolában, ennek eredményeképpen nincs alkoholizmus, drog, bűnözési probléma. Ezt a munkát az osztályfőnökök, a tanárok a két gyermekvédelmi felelőssel együtt végzik. Ők pedig az iskolapszichológushoz, a Nevelési Tanácsadókhoz (V., VIII. kerület), a Gyermekjóléti Szolgálatokhoz kapcsolódnak.

Az igazi deákos ennek megfelelően nyitott, kreatív, nagyszájú, vidám, jópofa, aktív, kritikus gyerek. Talán túlzottan is élénkek. "Délutánonként nem akar hazamenni, jól érzi magát" - összegzi a némettanárnő Simonyi Irén. Itt nem kell semmitől szorongania, még az introvertáltabb is megnyílik, felszabadul. A szimmetrikus viszony feltételezi a diákjogok figyelembevételét. Nem véletlen, hogy visszajárnak a régi diákok "ifizni", ők segítenek kiránduláskor, táboroztatáskor. Év közben eljönnek a tanárokhoz beszélgetni, segítséget kérnek tanulás- vagy munkaügyben. (...)

Az itt tanuló gyerekek 60%-a tanul tovább gimnáziumban, 35% szakközépiskolában, a többi szakmunkásképzőben: mondhatni, felnőttként is megőrzik az aktivitást, a sokoldalúságot, a kreativitást, a nyitottságot. Sokan választanak alkotótevékenységet. (...)

A deákos szülő

(...)

Az iskola gyerekképe és a szülők személyisége hasonló: vállalkozó kedvűek, nyitottak, vidámak, toleránsak ők is. A szülőknek szintén élmény az iskolához tartozás, részt vehetnek a gyerekeknek szóló rendezvényeken, elkísérhetik őket a kirándulásokra, betekinthetnek az iskola életébe, javaslatokat tehetnek, foglalkozást tarthatnak, táborozáskor eljöhetnek főzni. (...) A folyamatos kommunikáció fórumai: a szülői munkaközösség, a Szülői Tanács és az Iskolaszék. Nekik szól a szülői hirdetőtábla. Nekik szervezik az alapítványi bált, ahol aukció keretében (híres szülők felajánlják tárgyaikat) az iskola anyagi támogatáshoz jut.

A Hárshegyen tartják a "családos napot", amely egész napos program vetélkedőkkel, sportversenyekkel, művészeti bemutatókkal. A Szülői Kórus a gyerekekkel együtt énekel, lép fel az iskolai ünnepeken, a zeneszalonban, ilyenkor neves előadóművész csatlakozik hozzájuk; ezek mindig meghitt együttlétek.

Az iskola munkája

Értékek: "a gyerek személyiségét tiszteletben tartjuk. Elfogadjuk, kiindulási alapnak tekintjük az otthonról hozott tudását, tapasztalatait a világról. Változatos lehetőségeket biztosítunk számukra a különböző képességek kibontakoztatására. Fontosnak tartjuk a tanári személyiséget, a tanári szabadságot, önállóságot."

Alapelv: a tanulás során a tanárok senkit nem hagynak leszakadni, hanem figyelembe veszik a gyerekek egyéni tempóját. Kiemelten figyelnek a tanulás tanítására, a kommunikációs képességekre, segítik a művészi szint elérését, a problémamegoldó képesség, a pozitív gondolkodás kialakulását. (...)

Cél: a "lelkileg, testileg egészséges gyerek nevelése". E téren is fontos a kiegyensúlyozottság. A régi épületben a tornaterem kicsinysége, itt viszont a hiánya az, ami más megoldások keresésére készteti az iskolát. (...) A táborok, kirándulások is részben azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek jól kimozoghassák magukat.

A képzés folyamata

Alsóban hosszabb az alapozás, a gyerekeket nem terhelik felesleges ismeretekkel, a hangsúly a képességfejlesztésen van, figyelembe veszik a személyiséget, a haladási tempót. Az önbizalom, a pozitív viszony a tanuláshoz, az önkifejezés és a kommunikációs biztonság a legfontosabb. Erre építenek majd a felső tagozatban. A gyerekeknek olyan értékelő füzetük van, amelyben nemcsak a tanárok írják le a tanulóról a véleményüket, hanem ők maguk is. Alsóban nincs osztályzat, felsőben is szöveges értékeléssel egészítik ki a jegyeket.

A képzés sajátossága

Számítógépes oktatás 2. osztálytól, emelt szintű angolképzés, nagyobb mértékben és többféle órán használják a tánc- és drámaoktatást. Fontos pillér a tantárgyi klubok tehetséggondozása. (...) A tanulásszervezési formák közül sűrűbben alkalmazzák a differenciálást (akár úgy is, hogy két tanár van jelen az órán). A tevékenység-központúság megköveteli a csoportmunkát. Az iskola epocharendszerben is oktat: a 7-8. osztályosok a természettudományos tantárgyakat, egy-egy nagyobb témakört két-három hétig tömbösítve, intenzíven tanulnak, a cél, hogy a gyerek minél jobban elmélyülhessen benne.

Erdei iskola: évente egy hetet töltenek ott a gyerekek, rendes órák is vannak, de ennél fontosabb a helyi természeti és társadalmi adottságok megismerése, feldolgozása, a szociális érzékenység és a társas intelligencia fejlesztése. Projektnap vagy -hét: egy téma kibontása több műveltségi területet is érintve. A fő hangsúly a folyamaton van, nem a terméken. A lényeg, hogy minden gyerek megtalálja érdeklődési körét és a képességeinek megfelelő feladatot.

Szabadidős tevékenységek(...)

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek sok mindenben kipróbálhassák önmagukat, megtanulják a szabadidőt élvezetesen eltölteni. Hagyományos (heti) klubok: képzőművész, színjátszó, karate, kézműves, sakk, tánc, környezetvédő, fotó. Ritkább (havi) a múzeumbarátok, zenebarátok, természetjárók köre. Természetesen van az iskolának énekkara és sportköre (kosárlabda, tájfutás). (...)

Napirend, munkarend

Gyerekközpontú iskolaként elsősorban azt szeretnék elérni, ha az iskola meleg, szerető légkörű lenne. Ezért tesznek engedményeket, a szünet például 10-15 perces. A csengetés sem a hagyományos, annál sokkal kedvesebb, és van előcsengetés (az utolsó két percet jelzi). A munkarend itt az "együttélési szabályok" nevet kapta, csak annyi előírás van, amennyi feltétlen szükséges a működőképességhez, és azok is inkább tanácsok (minden diák az ellenőrzőjében hordja). (...)

Jelenlegi hagyományok(...)

Egész évben elosztva, elég sűrűn követik egymást a rendezvények, ettől lesz ennek az iskolának az élete pezsgő, mozgalmas.

Az évnyitón nem feledkeznek el az elsősökről, ajándékkal, műsorral kedveskednek nekik a felsőbb évesek, ugyanez történik Mikulás-járáskor: a felsős osztályok alsós testvérosztályaikba látogatnak.

Szeptemberben tartják a tatai sportnapokat, már 26 éve, az első tíz évben két-, azóta háromnapos, az elsősöknek csak egy nap. Eredetileg az úttörőmozgalom évindító honvédelmi és sportnapjai voltak. Ilyenkor az egész iskola felkerekedik, és a gyerekeknek, felnőtteknek zsúfolt programban van részük. Az alsósoknak akadályversenyeket, kézműves foglalkozásokat tartanak, a felsősöknek sportversenyt, osztálykirándulást, tanulmányi programot. (...)

Bálok: Ezek igazi zenés, táncos mulatságok vetélkedőkkel. Ilyen a Luca-bál, a farsangi bál, ami a maskarázás jegyében telik (rajzórán készítenek maguknak álarcot a gyerekek).

Versenyek: A tanárok biztatják a gyerekeket a tanulmányi és sportversenyeken való részvételre, hogy tegyék próbára magukat. Belső tanulmányi versenyeket is tartanak: matematikait, nyelvit. (...)

A Föld napján kirándulásokat, vetélkedőket szerveznek. Régóta igyekeznek növény- és állatszeretetet plántálni a gyerekekbe (régen az iskola közösen patkányt tartott, ma hörcsögöt).

Mestermunka: Alsóban csoport-, felsőben egyéni vagy páros munka. Segítik tanárok (témaajánlattal), szülők is. Ez lehet írásmű, tárgy, projekt. Az alkotási folyamat a lényeg, közben növekszik a gyerek olvasási kedve, könyvtárba jár, internetet használ. A kész alkotásokat kiállítják, végül katalogizálva az iskola könyvtárába kerülnek.

Tanévzáráskor műsort adnak, a 8. osztályosok táncolnak. Ez a közös alkotás élményszerzés a maguk és mások számára egyaránt.

Nyáron a hárshegyi és az Orczy-kerti napközis tábor mellett másik hét-nyolc tábort, igény szerint osztálytábort is szerveznek. Az állandó 80 fős állótábort Balatonszepezden tartják. A táborok a klubokhoz kapcsolódnak, természetjáró, kulturális programok egyaránt jellemzőek. (...)