Csíkok hazánkban
2003/09/30 08:00
5633 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A nagy mocsarak lecsapolása óta kiveszett foglalkozásnak számít a csíkászat. Pedig valamikor ezek a halászemberek egész csíkbányákat tartottak fenn. A csíkhalak fajtái közül Magyarországon négy faj található meg: a réti-, kövi-, vágó és törpecsík. Egykor valamennyien kedvelt eleségnek számítottak, manapság már csak elvétve lehet találkozni velük.

Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a pákászat, vagyis a csíkászat. A pákász munkájáról mélyen tisztelt természettudósunk, Herman Ottó írt nagyszerű beszámolókat. Napjainkra már mocsarakkal és csíkokkal nagyon ritkán, pákászokkal pedig kiváltképp nem lehet találkozni.


Réti csík

Még a közönséges kövi csíkok száma is rendkívül magcsappant. Pedig ez az igénytelen halfaj szinte minden patakban megtalálható volt. Fajtársaival ellentétben nem a növényekkel sűrűn benőtt medreket, vizeket kedveli, hanem mint neve is mutatja a köves helyeken érzi jól magát. 15-20 évvel ezelőtt - saját tapasztalat alapján írom ezt - még hemzsegtek a Tokaj-Hegyalján folydogáló Szerencs-patakban, mára azonban csak elvétve lehet találkozni ezzel az érdekes rajzolatú fenékjáró hallal. Réti társa mellett a kövi csík is kedvelt eleségnek számított, olyannyira, hogy a "héjatlan kövi halat" csak a gazdag emberek fogyasztották ínyencségként.

A 30-40 centiméteresre is megnövő réti csík volt az alapanyaga a ma már ismeretlen csíkos káposztának, ami a halak számának drasztikus fogyatkozásával kikopott a magyar konyha ételei közül. A réti csík ott is megél, ahol a többi halfaj már nem képes, minthogy a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A pákászok azt használták ki kifogásukra, hogy oxigénszegény vízben élnek. A halász megtisztított egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezte vesszőből font varsáját. A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának.


Kövi csík

Közismert volt a réti csík időjós tulajdonsága, angol elnevezése is erre utal, időjáráshalnak (weatherfish) nevezik. A pákászok mélyen hittek benne és esküdtek rá, hogy ezek a halak már egy nappal előtte megérzik a vihar közeledtét. Nem is volt alaptalan babona az időjós tulajdonság. A halak e tulajdonsága azon alapszik, hogy rendelkeznek egy járulékos légzőszervvel. Az erekkel sűrűn behálózott bélrendszerén keresztül képes a levegőből nyelt oxigént is hasznosítani. Ezt nevezi a szakirodalom béllégzésnek, illetve ez a szerv rendkívül érzékeny a légnyomás változására. Régi leírások szerint vihar közeledtekor a réti csíkok tömegesen úsznak a felszínre és annyira felélénkülnek, hogy a mocsár iszapja teljesen felkavarodik tőlük. A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában.

Van még egy a népi folklórból eredő vonatkozása a réti csíkoknak. Az aranyhal meséje is kapcsolódik hozzá. Ugyanis nagyon ritkán lehet találkozni a faj különleges változataival. A teljesen aranyszínű csíkkirály kifogása óriási szerencsének számított és egy-egy halász életében csak nagyon ritkán következett be. Úgy tartották, hogy a kifogott királyt azonnal vissza kell engedni a vízbe, különben szerencse helyett szerencsétlenség lesz a jutalom. A csíkkirály párja volt a csíkdáma, a fajnak egy albínó változata.


Vágó csík

A kövi- és a réti csík mellet még kettő, a családhoz tartotó faj él Magyarországon. A vágó csík annak köszönheti nevét, hogy szeme alatt a védekezést szolgáló csonttüske található. Ez a változat szintén rendelkezik a béllégzés tulajdonságával, de korántsem viseli el annyira a mocsári életet, mint a réti csík. Ő is, akárcsak a hozzá nagyon hasonlító törpecsík, a síkvidéki folyóvizeket és tavakat kedveli. A két csíkfajt csupán mintázatuk alapján lehet megkülönböztetni.

Míg a réti csík 30-40 centiméteresre is megnő és mocsarakban él, addig a kövi-, vágó- és törpecsík csupán a 10-13 centiméteres nagyságot éri el és inkább a patakokat kedvelik. Magyarországon minden csíkfaj védelem alatt áll, eszmei értékük 2000 forint.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten