- Talajvíz és talajvízforrás: Képekkel gazdagon illusztrált tanári vagy tanulói kísérlet, melynek segítségével könnyen megérthető a talajvíz kialakulása és talajvízforrás működése. (Ötletforrás: Tóth Aurél: 200 földrajzi kísérlet)
- Rétegvíz és rétegforrás: Képekkel gazdagon illusztrált tanári vagy tanulói kísérlet, melynek segítségével könnyen megérthető a rétegvíz kialakulása és rétegvízforrás működése. (Ötletforrás: Tóth Aurél: 200 földrajzi kísérlet)
- Artézi kút: A rétegvíz és a rétegvízforrás működése érdekes és könnyen látható a kísérletekből, azonban az artézi kút szemléltetése animációval könnyebb. Lássuk hogyan!
A cikket készítették: Barta Géza és Juhász Zsolt
A felvételek a Közgazdasági Politechnikum természetismeret laboratóriumában készültek Csuták Máté közreműködésével.
Talajvíz és talajvízforrás
A kísérlet előkészítésének legnehezebb fázisát egy vízhatlan, legalább elöl üvegfalú doboz elkészítése vagy elkészíttetése jelenti. Mi, az iskola karbantartóit kértük meg erre a feladatra, akik a kísérlet leírása alapján elkészítették nekünk a kívánt méretű dobozt. Természetesen ezt minden évben újra és újra tudjuk majd használni.
A doboz méretének adatait és egyéb részleteket lásd a "Kapcsolódó cikkeknél": "A kísérlet leírása Tóth Aurél könyvéből"!
Az agyag, a homok, illetve a kavics beszerzése már kisebb problémát jelent.
Mivel a talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett felgyülemlett csapadékvíz, nekünk is létre kellett hozni ezt a vízzáró réteget: ezt, ahogyan a természetben is gyakori, agyaggal oldottuk meg. Az agyagot késsel jól lehet méretre vágni, ezután már csak a dobozba helyezés következik. Természetesen a méretre vágás nem tökéletes, ezért a doboz belső fala és az agyagréteg közötti réseket az agyag formálásával, nyomkodásával szüntettük meg. Természetesen figyeltünk arra is, hogy az agyagréteg felszíne a kifolyó ("talajvízforrás") felé lejtsen.
Az agyagra nagyobb szemű kavicsot érdemes rétegezni, úgy hogy a kifolyó szintje alatt kezdődjön, de fölötte végződjön a kavicsréteg. Erre azért van szükség, mert a kavics nem tömíti el kifolyót, ellentétben pl. a homokkal.
A kavicsrétegre aztán többféle vízáteresztő anyagot is lehet tenni több rétegben - mi megelégedtünk egy homokréteggel.
Ezután kezdődhet a kísérlet! Minél távolabb a kifolyótól (így egyértelmű, hogy a vízáteresztő réteg vezeti a vizet a "forráshoz") vizet kell önteni a homokra. Az átvizesedő homok- és kavicsrétegben jól látszik a felgyülemlő talajvíz.
(Ha egyébként tovább öntjük a vizet, a belvíz kialakulása is könnyen modellezhető.)
Kis idő múlva, megjelenik a kifolyónál is: megkezdte működését a talajvízforrás!
Rétegvíz és rétegvízforrás
Az előző kísérlet tovább folytatható és könnyen kialakítható a rétegvíz és rétegforrás is.
A homokrétegre újabb agyagréteg kerül, de úgy, hogy ne fedje el teljesen az egész felületet. Erre ismét vízáteresztő rétege(ke)t kell tenni, mi egy kavicsréteggel fedtük le az újabb agyagréteget, illetve a korábbi homokréteg még felszínen lévő részét.
Elkezdődhet tehát a következő kísérlet!
Jó sok vizet öntöttünk a legfelső kavicsrétegre. Akár arra a részére is lehet önteni, ami alatt az agyagréteg van, a víz megtalálja útját a vízáteresztő rétegek között és lassan ugyan, de eljut a kivezető csőhöz: a rétegvízforrás (lassabban, mint az előző kísérletnél) csepegve kezdi meg működését!
Tudtad-e?
Hogy Magyarországon 58 000 rétegvízkút található, ami rendkívül fontos ivóvízellátásunk szempontjából! A rétegvíz egyik jellegzetes típusa az artézi víz. A rétegvíz a medenceszerűen elhelyezkedő víztartó rétegekből a ránehezedő nyomás miatt a felszín felé igyekezne. Ha egy ilyen helyen átfúrják a vízzáró réteget akkor a rétegvíz artézi kútban a felszínre emelkedik. Artézi kútnak nevezzük tehát a 100 méternél mélyebb rétegvizet szolgáltató fúrt kutat.