Egy férfi a bábaruhában
Farkas Judit
2007/11/09 21:05
755 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kármán József férfi létére női lélekről írt én-regényt. Lélekábrázolása olyan hiteles, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt, hogy egy női szerző bújik meg a férfi álneve alatt. Mert egy férfi nem ismerheti ennyire a nőt? És megszületik a magyar regény!

J. J. Rousseau

Kármán József jelentős művet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom első szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Első jelentős magyar én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasábjain. A Fanni szentimentális regény. A XVIII. század második felében indul meg a nyugati irodalomban az áramlat, mély nyomot hagyva a regényirodalomban. A mozgalom kiindulópontja Rousseau regénye, az Új Héloise volt, de nem ő a szentimentalizmus megteremtője. A hatalom erőszakos eszközei és az elkeserítő politikai viszonyok együttesen taszították az embereket egyfajta érzelmi kultuszba, ami végül is beteges érzelgősségbe torkollott.

A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig ezt a művet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották. "Meséje - ír róla Császár Elemér – Goethe nyomán van megalkotva, egyes fordulatait átvette, sőt egész részleteket is, különösen a hangulat - és érzelemfestő szólamokat. Kétségkívül beletartozik a wertheriádák sorozatába, de azért nem másolata vagy szolgai utánzása a német regénynek." A Fanni egyedisége mellett két érv szól:

  • a főhős egy leány
  • új, saját fantáziája szülte környezetbe helyezi írója hősét

Valójában - többek szerint - az utóbbi teszi sajátosan magyarrá a regényt, mert olyannyira magyaros vonás az apa zsarnoki természete. A XVIII. században a házasságot a szülők tervezték meg, a leánynak nem volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a nőtől nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.

Az ifjú Goethe portréja

Kármánnak azonban nehezebb dolga volt, mint Goethének: férfi létére női lélekről írt én-regényt. Lélekábrázolása mégis olyan jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt. Így már nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az események kevésbé fontos szerephez jutnak a műben: arra szolgálnak, hogy a költőnek alkalmat nyújtsanak hőse lélekállapotának elemzésére. A Fanni születésére tehát közvetlenül az 1774-ben megjelent Werther hatott. Goethe regényének cselekménye - a Fanniéhoz hasonlóan - egyszerű, átlátható, egy évben sűrűsödik össze. Az évszakok múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erős depresszióba a fiatal hős lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hőse mintha végig egy hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte lírai regény benyomását kelti.

A műben az egyéniség egyfajta negatív értelemben vehető fejlődésébe tekintünk bele: Werther idegei leépülnek a regény folyamán, végül öngyilkosságba menekül. Önéletrajzi ihletés sem hiányzik a műből: a fiatal Goethé-t látjuk Werther alakjában, s Lottéban, Lotte Bufft, akit rajongásig szeretett a fiatal író. Ugyanez mondható a Fanniról is, de itt a főhősnőben ismerhetünk az író alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti szerelme között vonható párhuzam. Kármán ugyancsak levélformába öntötte a Fannit, de a jelentős számú hasonlóság ellenére is a "Fanni hagyományai aligha lehet puszta stílusutánzat, korabeli nyugati példák követése, sokkal valószínűbb, hogy a Kármán számára annyira megfelelő gondolatközlési megoldás találkozott a kor európai divatjával." (Szabó Magda)

A Werther modern kiadása

Többnyire mégis túlértékelik az irodalomtörténet-írók a német mintától való függést. Valójában egy Európa-szerte uralkodó, szabályok rögzítette regénytípust testesített meg a Werther. Kármán pedig szintén ezt a divatos formát választotta regényének. Egyes irodalomtörténészek, pl. Gálos Rezső, a Fanni forrását Nesselrode Fannyjában jelölték meg. "A novella eredeti voltát - mondja Gálos - csak legújabban vonták határozottan kétségbe, de azt hiszem távol sem biztos alapon. Mert (..) számos magyartalanágaiból főleg germanizmusaiból arra következtetni, hogy Fanni hagyományai németből fordított munka, az mégis egy kissé merész, történelmi viszonyok teljes félreértésén alapuló eljárás." Nesselrode műve a Die Leiden der junges Fanny valódi történeten alapszik, egy fiatal müncheni leány halálba meneküléséről.

A mű nyolc levélből áll. Kármán - mivel széles német irodalmi műveltséggel rendelkezett - minden bizonnyal ismerte ezt a művet is. Nem sokat kölcsönzött azonban belőle: pusztán a nevet, illetve a viszonyok néhány alapvonását. Többek szerint sem ez lehetett a Fanni forrása, az azonban még további megállapításra vár, hogy melyik eredetihez nyúlhatott vissza a szerző, Kármán József. A viták még korán sem hagytak alább a magyar regény idegen mintái körül. Egyetlen dologban azonban mindenképp biztosak lehetünk: a XVIII. század végén megszületett a magyar regény - s ez a legfontosabb.A viták még korán sem hagytak alább a magyar regény idegen mintái körül. Egyetlen dologban azonban mindenképp biztosak lehetünk: a XVIII. század végén megszületett a magyar regény - s ez a legfontosabb.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten