Az amerikai példa szerint a program alkalmazásával jelentősen csökkenthető a leszakadó, peremhelyzetbe kerülő tanulók közösségen belüli aránya. De vajon mennyire lehet működőképes egy ilyen program Magyarországon? A kérdés nem is annyira elméleti, hiszen 2001 óta már itthon is alkalmazzák a programot, a tanulmány a hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskolában folytatott kísérleti próbaidőszak eredményeiről számol be. A pedagógusok között elterjedt nézet, hogy heterogén osztályban minden erőfeszítés ellenére sem lehet minőségi oktatást elérni. Tény, hogy az egy osztályban lévő tanulók tudás- és képességbeli eltérése, valamint a tudás megszerzése iránti attitűdjükben jelentkező szélsőséges különbségek miatt nehéz megfelelő ütemben haladni a tananyaggal. Az amerikaiak által kidolgozott Complex Instruction Program viszont elsősorban azzal könnyíti meg a tanárok munkáját, hogy lehetővé teszi számukra a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A módszer valódi célja pedig minden gyermek tudásszintjének emelése és sikerélményhez juttatása az osztálymunka során.
A program alapja a csoporttevékenység, amely beépül a tananyagba. A Complex Instruction Program a többi csoportmunkán alapuló módszerhez képest olyan sajátosságokkal bír, mint például a tanári irányító szerep átruházása a diákokra; a csoportmunka eredményeire támaszkodó, de egyéni képességeket figyelembe vevő beszámoltatás; az alá-fölérendeltségi viszonyok, a hierarchia megszűn(tet)ése; olyan feladatok összeállítása, amelyben alkalmazhatóvá válnak az elsajátított ismeretek; értékeléskor az egyéni képességeket kibontakoztató forma előtérbe kerülése - amik összességének eredményeként észrevehetően csökken a versengés, színesedik a gyerekek közti kommunikáció, a külső előírásokon alapuló fegyelmezés helyett pedig kialakul egy úgymond önszabályozó közösség. A vizsgálati eredmények szerint a tanulók elszigeteltsége a munka során egyre inkább oldódik, az addig passzívabb tanulók is irányító szerephez juthatnak, a jól szervezett csoportmunkában pedig a gyerekek saját teljesítményüket már nem tekintik átlagon alulinak, így önértékelésük is javul.
A tanulmány szerzői a magyar példát vizsgálva arra kerestek a választ, hogy a program előrehaladásával milyen változás áll be a tanulók és tanárok órai munkájában és viselkedésében, illetve melyek azok a tényezők, amelyek a tanulók tudásbeli gyarapodását elősegítik. Ehhez a megfelelő szociometriai vizsgálat után az órai munka megfigyelését végezték el tanári és tanulói megfigyelési lapok segítségével, meghatározott vizsgálati tényezők alapján. Kiderült egyrészt, hogy minél inkább háttérbe szorul a tanár közvetlen beavatkozása, direkt irányító szerepe a csoportmunka során, annál inkább nőtt a tanulók közötti interakció, a közös munka aránya - vagyis az a pedagógus, aki a tanulók munkáját a hagyományos módszer szerint akarja irányítani, akaratlanul hátráltatja a kívánt eredmény elérését, mivel közvetlen irányításával csökkenti a tanulók közös vitáját és munkavégzését, akadályozva ezzel a feladatmegértést és a közös munkát. Ugyanakkor a munkára motiválás, vagyis az a folyamat, hogy a tanár közös munkára ösztönzi a csoport tagjait, észrevehetően pozitív eredményeket hozott. A motiváláshoz hozzátartozik az is, hogy a tanár a feladatmegoldás közben és végén megerősíti az egyénben és a csoport tagjaiban, hogy munkájuk eredményes volt, felhívja a figyelmet arra, hogy a feladatok végrehajtása során a szerepeken keresztül mindenki aktívan vett részt a feladatok megoldásában, és tudatosítja, hogy a jó és gyors munka érdekében bizonyos elveket, együttműködési szabályokat kell betartani.
A diákok munkájának megfigyelése alapján is el lehet mondani, hogy a program által előtérbe helyezett pozitív tanulói tevékenységek az idő előrehaladtával statisztikailag is szignifikáns mértékben növekedtek. Összességében pedig azt mutatják a tapasztalatok, hogy a Complex Instruction Program módszereinek elsajátítása, bensővé tétele, alkalmazása a vizsgált iskolában pozitív eredményt mutatott. A tanulmány írói végkövetkeztetésként azt vonták le a hejőkeresztúri példából, hogy a gondos órai munkaszervezéssel, a program elveinek és módszereinek következetes alkalmazásával csökken a hierarchikus rend alján elhelyezkedők száma és aránya, ami azt feltételezi, hogy a program alkalmazása pozitív változást idéz elő a hátrányos helyzetű tanulók egymás közötti megítélésében és státusában. Az a feltevés, miszerint a tanár irányító szerepének átadása pozitívan hat a tanulók tudásbeli gyarapodására, szintén beigazolódott, mint ahogy az is valószínűsíthető, hogy az ilyen típusú fejlődéshez, illetve a heterogén osztályok-csoportok komplexebbé tételéhez nem elég csak a merev, hagyományos tanári tevékenységek leépítése, hanem egy egész más mentalitás és új motivációs formák kidolgozása is szükséges - a Complex Instruction Program egyik alappillérét pedig éppen ezek az új tevékenységformák képezik.
- Cikkünk a szerzőknek az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat januári számában megjelent tanulmánya alapján készült.
