Kutatásunk a munkaerő-piaci és a képzési piaccal kapcsolatos információk áramlásának új lehetőségével, az Internet alapú információáramlással illetve az elektronikus kommunikáció feltételrendszerével foglalkozott. Ennek lehetőségeit, tárgyi és személyi környezetet tártuk fel, mert úgy gondoltuk, hogy az új technika lehetővé teszi, hogy a társadalmi és földrajzi tényezők következtében az információs rendszer peremére szorult fiatalok (és nem feltétlenül csak a fiatalok) a korábbinál nagyobb eséllyel kerüljenek be közvetlenül vagy közvetve - a képzési lehetőségek kiaknázásával - a munkaerőpiacra.
Az Internet napjainkban intenzíven fejlődik, szinte követhetetlenül bővül a honlapok száma. A világon ma már több százmillió ember internetezik. Magyarország az ország fejlettségéhez viszonyítva nincs jelentősen elmaradva ezen a területen. Nálunk 1999-ben már több mint 300 ezren használták rendszeresen az Internetet, akik több mint felének otthon is van Internet-hozzáférése. A felhasználók száma évente körülbelül 30%-kal növekszik, a folyamatos bővülés egyre nagyobb piacot biztosít az internetes álláshirdetéshez és kereséshez.
Az Internet illetve az ehhez kapcsolódó, számítástechnikán alapuló kommunikáció és adatkezelés a foglalkoztatást, a karrier utakat alapvetően nem képes befolyásolni. Általában illetve a vizsgált szakterületen való elterjedésétől nem várható, hogy a foglalkoztatásra döntő hatással lesz. Segíthet ugyanakkor több területen, mindenekelőtt az információáramlásban. Az Internet révén az információk gyorsabban célba juthatnak, könnyebben elérhetik a megfelelő felhasználói kört, ezáltal nagyobb lesz a találati pontosságuk is. A munkaadók és munkavállalók egymásra találása felgyorsulhat, s mind a két fél nagyobb információhalmazból választva könnyebben megtalálhatja a számára kedvező (munkavállalói - munkaadói) ajánlatot. Ugyanez történhet az oktatás területén is, ahol a kommunikáció új formája a jövőben nem csak a kereslet-kínálat egymásra találásában segíthet, hanem magát a tanulási folyamatot, annak módját (távoktatás) is érintheti.
Az Internet nemcsak felgyorsítja az információáramlást, de az interaktív lehetőségek révén bővíti is az információk körét. A felhasználóknak nem szükséges megelégedniük passzív, a szolgáltató által előzetesen meghatározott információkkal, ha szükségesnek látják, újakat is kérhetnek. Ezzel létrejön a kommunikáció új formája. Más módszerekhez képest több információ átadására is alkalmas, sokkal alacsonyabb fajlagos költséggel, ennek következtében nem csak az információk mélysége növelhető, de olyan rétegigények is kielégíthetők, amelyekre korábban nem nyílt lehetőség.
A kutatás során azokat a lehetőségeket igyekeztünk feltárni, amelyeket az Internet, mint eszköz betölthet a munkaerő-piaci információszolgáltatás területén. Munkánk egyben a jelenlegi állapotok korképe is. Konkrétan azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy :
• az Internetnek a foglalkoztatással, munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos információhordozó szerepét felmérjük. Elterjedtségének pillanatnyi állását rögzítsük, s egyben rámutassunk azokra a problémákra, amelyek a jelenlegi helyzetből adódnak;
• javaslatot tegyünk olyan megoldásokra, amelyek a folyamatot felgyorsíthatják;
• közreadjuk saját kutatási tapasztalataink praktikus vonatkozásait, megkönnyítve az Internet elterjedését a vizsgált területen.
Az Internet működésének általánosan négy feltétele határolható el, a kutatásunk ezek vizsgálatát tűzte ki célul:
• maga a technika, vagyis a számítógépek elterjedése illetve azok hálózatba kapcsolásának mértéke, a potenciálisan információt szolgáltató szervezetek, érdekeltsége, szakértelme,
• az információt felhasználók felkészültsége a technika kezelésére,
• azon szakértők megléte illetve hiánya, akik hatékonyan képesek felkészíteni az információt szolgáltató szakembereket illetve a felhasználókat az Internet, mint technika kezelésére.
Ebben az összefoglalóban röviden leírjuk a kutatás módszereit, összegezzük a legfontosabb megállapításokat, s megfogalmazunk néhány olyan ajánlást is, amely elősegítheti az Internet alapú információtovábbítás és kommunikáció elterjedését a vizsgált területen, annak érdekében, hogy ezek társadalmi hatékonysága a jövőben javuljon.
A kutatás módszerei
A kutatás a következő elemekre épült:
• Feltérképeztük azon (témába vágó) információk körét, tartalmát és forrásait, amelyek elérhetők az Interneten keresztül.
• Interjúk segítségével feltártuk a munkaügyi központok jelenlétét, érdekeltségét az Interneten való megjelenésben, illetve az Internet adta lehetőségek kihasználásában.
• Annak érdekében, hogy a potenciális felhasználói körről, annak számítógépes és internetes kultúrájáról, illetve ennek munkaerő-piaci és képzési piaci vonatkozásairól is képet kapjunk, kérdőíves felmérést terveztünk. Ennek során egy olyan társadalmi rétegre koncentráltunk, amely helyzeténél fogva a leginkább elzárt az információforrásoktól, de amelynek - elvi - lehetősége van az Interneten keresztül valamelyest ledolgozni ezt a hátrányt. Felkerestünk, illetve az elektronikus levelezőrendszeren keresztül megkerestük a tekeházakat, akiknek látogatóival kérdőívet töltettünk ki. Ezt a felmérést kiegészítettük munkanélküliek megkérdezésével is. A két kérdőíves felmérés lehetővé tette, hogy a vizsgált rétegek körében egyrészt a számítógéppel kapcsolatos ismereteikről, tapasztalataikról, másrészt a kifejezetten munkaerőpiaccal kapcsolatos Internet-tapasztalataikról tájékozódjunk.
• 25 tekeházban interjúkat készítettünk, amelyek elsősorban azt a célt szolgálták, hogy a tekeházakat, mint intézményeket el tudjuk helyezni abban az intézményi körben, amelyre építve a jövőben egy Internet alapú munkaerő-piaci rendszer működhet.
Az Internet és használata
Az internetes keresők vizsgálata során arra a megállapításra jutottunk, hogy nem célszerű egyetlen keresőt használni, mert mindegyik más-más adatbázis alapján állítja össze találati listáját, így a látókörbe vont információk köre nem azonos. Ugyanakkor a több keresőrendszer együttes használata nagyon megnehezítheti az információhoz jutást, hiszen az egy-egy keresőrendszer alapján kapott válaszok, azaz címek is sok esetben áttekinthetetlenek.
Szükségesnek láttuk a keresőrendszerek tesztelését annak érdekében, hogy kiválaszthassuk, melyek használata a legcélszerűbb: melyek azok, amelyek viszonylag jól feltérképezik az adott témakört. A tapasztalat azt mutatja, hogy a különböző keresőrendszerek között nincs olyan, amely minden tekintetben jobb a többinél, ezért a magyarországi viszonyok közepette már az is haszonnal járna, ha rendelkezésre állna egy olyan internetes portál, amely lehetővé teszi a munkakeresésben legjobban használható egyéb honlapok elérését.
Az információkínálat feltérképezése után kirajzolódott az a rendszer, amelyben az állásajánlatok, munkalehetőségek megjelennek. Az ilyen jellegű információval rendelkező intézmények illetve honlapok 6 kategóriába sorolhatók:
Fejvadászok, munkaerő közvetítők, személyzeti tanácsadó cégek
Online állásközvetítők, önéletrajz adatbankok
Karrier magazinok
Internetes hirdetési újságok
Távmunkával foglakozó honlapok
Munkaügyi központok, önkormányzatok, civil kezdeményezések
A képzési kínálatot a felmérés idején nem fogta össze olyan honlap, amely segítséget nyújtott volna az egyénnek az eligazodásban. A HuDir honlap-gyűjtemény látszott legalkalmasabbnak erre, de ez sem tevékenység-, hanem intézményközpontú. A különböző típusú intézmények megjelenési aránya a honlap-gyűjteményben azt mutatja, hogy elsősorban az iskolák jelennek meg, sokkal kevésbé - az egyébként is nehezebben megközelíthető, csak iskolarendszeren kívüli képzéssel foglalkozó vállalkozások, intézmények. Kivételt csupán a számítástechnikai oktatás jelent, amelyben sok kisvállalkozás és magánszemély honlapja került a gyűjteménybe. A regionális képző központok közül mindössze három tartotta fontosnak, hogy felkerüljön ide, s ugyancsak három munkaügyi központ szerepel benne.
Összességében azt mondhatjuk, a munkaerőpiacot és a képzési piacot érintő információk Internetre kerülése és ezen keresztül történő használata tekintetében a kezdeti lépések megtételénél már valamivel több történt. A magánszféra, s ezen elsősorban az állásközvetítő (fejvadász) vállalkozásokat kell értenünk, egyre intenzívebben igénybe veszik az Internetet mint az információtovábbítás új módszerét. A hagyományos cégek mellett megjelentek olyanok is, amelyek kifejezetten a modern információs és kommunikációs technológiákra specializálódtak. Napról napra jelennek meg újabb kezdeményezések, illetve a régebbiek bővítik a szolgáltatásaikat.
Ugyanakkor az Interneten megjelenő (állásközvetítő) cégek egy részénél azt tapasztaltuk, hogy a szolgáltatás beindítása után leálltak a fejlesztésekkel és a publikált információkat a későbbiekben nem frissítették. Az internetes megjelenés efféle kudarca több tényezőre is visszavezethető: nem illesztették stratégiai céljaik közé honlapjuk működtetését, inkább alkalmi próbálkozásként jelentek meg az Interneten. Nem építették be rendszeresen végzendő feladataik közé honlapjuk karbantartását, illetve kevés érdeklődés mutatkozott az általuk felkínált internetes szolgáltatás iránt. Ezek a tapasztalatok jelzik, hogy az általunk vizsgált témakörben az Internet technikailag gyorsabb tempóban terjed, mint tartalmilag.
Az igazán jól működő vállalkozások összekapcsolják az információtovábbítást az elektronikus kommunikáció lehetőségével. A meghirdetett állások iránt érdeklődők azonnal felvehetik a kapcsolatot az adott vállalkozással, egyes esetekben pedig közvetlenül az állást meghirdető céggel, intézménnyel.
A közvetítésben anyagilag érdekelt cégek különböző, inkább szimbolikusnak tekinthető, de adott esetben tényleges segítséget nyújtó szolgáltatásokkal igyekeznek ügyfeleik kedvében járni. Ez arra utal, hogy jó értelemben vett piaci verseny van kialakulóban az egyes szolgáltatók között. A verseny eredménye, hogy egyes cégek nagy súlyt fektetnek tevékenységükre, lehetőséget látnak a módszer elterjesztésében, bővítésében.
Minden látványos törekvés ellenére az internetes állásközvetítés a felmérés idején csak néhány szakmára, szakterületre terjedt ki. Elsősorban azokra, ahol a tényleges kereslet tömegesnek látszik. A kezdeményezések azonban nem torpantak meg, így minden bizonnyal újabb rétegeket fognak megcélozni.
Az állásközvetítő vállalkozások és ajánlataik megkeresése az Interneten nem könnyű. Komoly tapasztalatot, időnként sok türelmet, s ami együtt jár ezzel, nem kevés pénzt igényel. Az Interneten megjelenő munkaerőpiacot strukturáltan nem lehet áttekinteni, ami a munkavállalók számára megnehezíti a keresést.
A képzési piac kevésbé látványosan jelenik meg az Interneten. Könnyebb a kínálat áttekintése - bár ehhez is tapasztalat szükséges -, de esetleges a tanfolyamok megjelenése, kicsi a kínálat.
A munkaerőpiaccal és a képzési piaccal kapcsolatos információk - az Internet sajátosságaihoz alkalmazkodva - rendkívül szövevényes módon kerülnek fel a hálóra. Az információk éppen ezért áttekinthetetlenek, részben megbízhatatlanok. Nincs olyan szervezet, amely rendszerezné az információkat, s valamilyen minőségbiztosítási rendszeren keresztül értékelné azokat.
Az empirikus felmérés tapasztalatai
A kérdőíves felmérés és az interjúk során tapasztaltakat a következőkben foglaljuk össze.
Bár az otthoni számítógépet ma még nem minden réteg engedheti meg magának, de - a felméréseink azt mutatják, hogy - sokan kerülhetnek számítógép-közelbe, amennyiben igénylik. A számítógép-használati szokások arra utalnak, hogy nem feltétlenül szükséges gépet vásárolni ahhoz, hogy valaki gépet használhasson. A baráti, rokoni, iskolai és egyéb intézményekben megtalálható berendezések, ha nem is korlátlanul, de hozzáférhetők.
Igazolva látszik az az előzetes hipotézisünk, hogy a legkevésbé képzett rétegek kevésbé kerülnek gép elé illetve Internet-közelbe, de a szórványos példák bizonyítják, hogy ez a réteg sincs teljesen elzárva ettől a lehetőségtől. A fiatalabb korosztályok ma már számítógépes ismeretekkel lépnek ki az iskolarendszerből, mert az iskolai oktatásba teljesen bevonult az informatikai képzés. A legkisebb települések iskolái is súlyt fektetnek erre. Az idősebb korosztályra mindez kevésbé jellemző, de megfelelő segítségnyújtással ők is bevonhatók az internetes információforrások használóinak táborába.
Azt nem tudjuk megmondani, hogy az Interneten történő böngészésben milyen rutinja van a lakosságnak, de a felméréseink azt jelzik, hogy a legkisebb településeken is találhatók olyan személyek, akik komoly tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, akik képesek segítséget nyújtani másoknak, vagyis akik az Internet-kultúra elterjesztésében komoly szerepet játszhatnak a jövőben.
A munkanélküliek körében végzett vizsgálatunk is azt jelzi, hogy - legalábbis a középiskolát végzett, s viszonylag fiatal rétegek - jelentős arányban rendelkeznek olyan számítógépes alapismeretekkel, mely - szükség szerint rövid tanfolyami képzéssel felfrissítve - lehetővé tenné számukra az internetes információszolgáltatások hatékony felhasználását munkaerő-piaci tájékozódásuk során.
Ugyanakkor az Internet használatát jelentős mértékben hátráltatja annak költsége. Az ezzel járó anyagi terheket sokan nem engedhetik meg maguknak.
A vizsgált személyek körében csekély jelentősége volt az Internetnek, mint munkaerő-piaci információkat szolgáltató eszköznek. Ennek részben az az oka, hogy a hagyományos álláskeresési stratégiák szerint elhelyezkedni kívánók a személyes kapcsolatok felhasználására, annak bővítésére törekszenek. A hirdetések, a reklám - és így bizonyos fokig az Internet - irányában bizalmatlanok. Ezt a bizalmatlanságot minden bizonnyal erősítik azok a negatív felhasználói tapasztalatok, amelynek nyomai a felmérésünkben is kiütköznek.
A teleházaknak, mint elterjedőben lévő, s a jövőben talán országszerte meghonosodó intézményeknek óriási szerepe lehet a munkaerő-piaci és képzési piaci információk iránti kereslet gerjesztésében. Az intézményhálózat szervezettsége, önkormányzati háttere, hálózati kapcsolata mind olyan tényező, amely lehetővé teszi, hogy az érdeklődők szakszerű segítséget kapjanak az információk beszerzésében és az elektronikus kapcsolatteremtés során. Ezek az intézmények azonban külső inspiráló hatás nélkül nem, vagy csak kiszámíthatatlanul vállalják fel ezt a funkciót, ezért szükség lenne valamilyen szerződéses viszony keretében ösztönözni őket erre, illetve dolgozóikat felkészíteni a várható feladatokra.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem igaz az, hogy a technika, különösen ami a hálózatba való bekapcsolódást jelenti, kirekeszti a végeket, a közlekedés-földrajzi értelemben legelzártabb településeket. Minden bizonnyal sok ilyen település is van, de a teleházak példája azt mutatja, hogy - igaz ugyan, hogy külső támogatással, de - a legelzártabb, s gyenge gazdasági potenciállal rendelkező települések is bekapcsolhatók a számítógépes hálózati vérkeringésébe, s ennek segítségével akár a vizsgált terület információáramlásába is.
Az információszolgáltató vállalkozások még nem képesek komolyabb keresletet gerjeszteni az Internet alapú információk iránt. Csak azokat a rétegeket éri meg nekik megcélozni, amelyek könnyen elérhetők. Más rétegek bevonása jelenleg - úgy tűnik - piaci alapon nem lehetséges. A munkaügyi központok, amelyek sokat tehetnének ennek megváltoztatása érdekében, csak szórványosan vállalják fel ezt a feladatot. Egyelőre inkább egyéni ambíciók, mintsem átfogóbb koncepcionális megoldás késztetett egyes központokat bizonyos lépések megtételére. A folyamat a kutatás idején a belső információs rendszer kialakításánál tartott. Ezzel kapcsolatban sok nehézséggel kerültek szembe az érintett szakemberek, s mindegyiket egyénileg, vagyis munkaügyi központonként kellett megoldaniuk. Ezért közben nem tudtak elég figyelmet fordítani arra, hogy nagyobb szeletet hasítsanak ki az információáramlásból illetve, hogy kialakítsanak egy olyan rendszert, amely felvállalná az ezzel kapcsolatos problémák megoldását. Mindez természetesen pénzkérdés is.
A munkaügyi központok és a teleházak között már kialakult kapcsolatok lehetővé tennék, hogy összefogjanak ebben a kérdésben. Mindez egy jól átgondolt koncepció mentén történhet, amely segíthet leküzdeni a munkaügyi központok ezzel kapcsolatos esetenkénti ellenállását is.
Összességében úgy látjuk, hogy az internetes információk piaca egyelőre gyenge lábakon áll. A magánszféra lépett már, de egyelőre nem képes alapvetően befolyásolni a folyamatokat. Ez egyben saját fejlődésének, s így saját terjeszkedésének is gátja.
A kereslet gerjesztéséhez szükséges technikai feltételek és számítógépes kultúra hiányos ugyan, nem teszi lehetővé minden társadalmi és életkori réteg bevonását, de olyan, amire építeni lehet. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az információk piacán érdekelt szervezetek összefogjanak, s képesek legyenek olyan könnyen elérhető, megbízható információ-kínálatot létrehozni, amely mellett a felhasználói igények megnőnek. Ebben az együttműködésben lehet szerepe a munkaügyi központoknak, amelyeknek - a technikai jellegű problémák leküzdése mellett - az információs piac szereplőinek egymásra találását, a közös érdekek felismertetését kellene segítenie.
Javaslatok
Javaslataink elsősorban arra vonatkoznak, hogy valamilyen elkülönített pénzalap kezelői válogassanak közülük, s amennyiben egyetértenek fontosságukkal, akkor támogatást nyújtsanak a megvalósításukhoz.
Javaslatainkat elsősorban a munkaerő-piaci folyamatokban jártas, arra rálátással rendelkező intézményrendszer (munkaügyi központok, finanszírozók) cselekvési lehetőségei szempontjából fogalmaztuk meg. Távol áll tőlünk, hogy a munkaügyi központok számára feladatokat definiáljunk, szándékunk mindössze annyi, hogy lehetőséget nyújtsunk számukra, hogy intenzívebben bekapcsolódhassanak az információáramlás és a kommunikáció új formáinak elterjesztésében.
A kutatás során egyértelművé vált, hogy a kereslet gerjesztése kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban. Erre két, egymást kiegészítő módszer kínálkozik. Az egyik az információt felhasználó, mindenekelőtt lakossági csoportok gép közelbe juttatása és a számítógépes kultúra elterjesztése, a másik a kínálat mennyiségének, elérhetőségének, használhatóságának növelése.
A fejlesztéseket nehézkessé teszi, hogy a változásoknak egyszerre mindkét irányból kellene elindulnia. Az egyéni kompetenciák gyarapodása, az eszközellátottság mutatóinak javulása, az Internet elérési pontok számának gyarapodása, illetve a munkaerő-piaci információszolgáltatás bővülése együttes feltétele annak, hogy az információs és kommunikációs technológiák széles körben éreztessék hatásukat.
A felhasználók támogatása
A felhasználók számítógép közelbe juttatása terén elsősorban arra lehet szükség, hogy növekedjen az elérhető távolságban működő számítógép-központok száma, mivel a lakosság jelentős része ma még nem képes önálló gépet beszerezni, illetve azt folyamatosan megújítani. Az intézményesített géphasználat többféle formája képzelhető el, a piaci működésű vállalkozások intézményeitől kezdve a különböző jellegű non-profit megoldásokig.
Támogatandónak elsősorban azokat a megoldásokat tartjuk, amelyek a leginkább rászoruló csoportokat célozzák meg. A már működő teleházak tapasztalatai alapján ezek az intézmények ilyenek.
Ebbe a körbe soroljuk azokat az intézményeket is, amelyek számítógéppel, hálózati csatlakozással rendelkeznek, s hajlandók megnyitni kapujukat kívülállók számára is. Gondolunk itt például általános iskolákra, amelyek általában rendelkeznek számítógépekkel (hálózati csatlakozással már kevésbé), s esetleg vállalkoznak erre a feladatra, ha a költségeik megtérülése biztosított, s esetleg valamilyen más (pl. beruházási) támogatást kapnak cserébe.
Tekintettel arra, hogy a számítógépekhez legalább minimálisan értő szakemberek ma már országszerte találhatók, a számítógépes kultúra terjesztésében lehet rájuk számítani. Az ő segítségüket nem szükséges intézményesíteni, mert a lelkesedés, a természetes segítőkészség révén képesek környezetüket támogatni. Szükséges lehet ugyanakkor valamilyen rendszerben felkészíteni ezt a réteget a speciális, a munkaerőpiacot és a képzési piacot érintő információk megközelíthetőségével kapcsolatosan, annak érdekében, hogy az ilyen jellegű információk keresését ők maguk, s segítségükkel mások is hatékonyabban elérhessék. Ennek keretében lehetséges ilyen jellegű rövid tanfolyamok megszervezése, támogatása, de elképzelhető nyomtatott, vagy elektronikus formában terjesztett információs anyag közreadása is.
Nem mehetünk el amellett, hogy az Internet-használat költsége ma még sokak számára nehezen megfizethető. Ennek elviselhető mértékűre csökkentése két módon lehetséges: a szolgáltatások színvonalának, hatékonyságának emelése (lásd a következő pont), illetve a használat támogatása. Ez utóbbival kapcsolatban például elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamilyen pénzforrás támogatást nyújt a speciális célú Internet-használathoz, akár oly módon, hogy a következőkben javasolt munkaerő- és képzési piaci portál látogatásához köti bizonyos intézmények látogatói esetében.
A kínálat bővítése és a használhatóság növelése
Ezen a területen különböző, részben egymásra épülő, részben egymástól független lépések megtételére nyílik lehetőség. A folyamatot úgy látjuk célszerűnek megvalósítani, hogy az Internet előnyei - gyors naprakész, sokszínű információk - ne sérüljenek. Éppen ezért semmiképpen nem gondoljuk azt, hogy az információnyújtást centralizálni, vagyis egy szervezet kezébe kellene adni.
Az első lépés a már meglévő képzési és álláskínálat, illetve az ezzel a tevékenységgel bármilyen módon foglalkozó vállalkozásokra és intézményekre vonatkozó információk rendszerbe foglalása lehet. Ez alatt azt értjük, hogy egy internetes portál létrehozásával ezek az információk össze legyenek gyűjtve, s egy áttekinthető rendszer révén könnyen hozzáférhetővé váljanak.
Egy ilyen portál létrehozása nem nélkülözi annak propagandáját sem. Ez a propaganda részben hagyományos módon, vagyis reklámokkal, szórólapokkal stb. történhet, részben pedig a téma szempontjából frekventált helyen elhelyezett linkekre, illetve - különösen a portál bevezetése idején - annak szolgáltatásaira a figyelmet felhívó célzott e-mailekre lehet szükség. A cél: bárki, aki a témába vágó információt keres, a legkülönbözőbb helyekről eljuthasson erre a portálra, s itt már áttekinthesse a feltett információt.
A későbbiek során ez a portál továbbfejlesztendő lehet, amelyre az egyik lehetőség a portálra telepített keresőrendszer. Egy ilyen keresőrendszer, amennyiben hatékonyan működik, nem nélkülözheti az egyes honlapok bizonyos mértékű sztenderdizálást sem. Ehhez arra lenne szükség, hogy a felkerült információszolgáltatók pl. egy kérdőív segítségével besorolják szolgáltatásaikat, illetve az ehhez kacsolódó honlapjaikat bizonyos kategóriákba, amelynek segítségével a kereső hatékonyabbá válhat.
Egy másik, ehhez kapcsolódó szolgáltatás lehet a minőségbiztosítás megteremtése. Itt most nem a tényleges szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségbiztosításra gondolunk, hanem az információszolgáltatás minőségbiztosítására.
Az internetes portálnál egyszerűbb megoldás az álláskereső e-mail listák számának bővítése, illetve azok regionális, illetve szakmacsoport szerinti differenciálása lehet.
Kifejezetten a munkaügyi központok szolgáltatásainak bővülését érintheti egy olyan hatásvizsgálat, amely annak felmérését célozza, milyen befektetéssel jár, s milyen hozamot ígér adminisztrációjuk digitalizálása, vagyis teljes, s rendszerszerű módon való számítógépre helyezése. Amennyiben kiderül ennek kapcsán, hogy ez az átállás haszonnal jár, vagy nem túlzottan ráfizetéses, akkor megnő az esélye annak is, hogy kliensek a számára kínált információk online rendszerben kerüljenek be a hálózatba, s így frissességük automatikusan biztosítható.
Egy ilyen, a központok információszolgáltatásának online rendszerűvé tétele hatalmas feladat, rengeteg eleme van, de történtek már ilyen kezdeményezések egyes megyei központokban. E kezdeményezések összefogása célszerűnek látszik, hogy az eddigi innovációk ne vesszenek el. Ezzel együtt hatékonyságuk is növekedhet, hiszen az egyes intézmények nem kényszerülnek a rendszer minden elemét maguk is kidolgozni.
Kutatásunk tapasztalatai alapján ezeket tekintjük a legfontosabb feladatoknak, de nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy ezek mellett, ezek helyett mások, újabbak is felvetődnek. A két fő tényezőt, vagyis a kereslet közvetlen illetve a kínálat használhatósának növelésével való gerjesztését mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Megítélésünk szerint csak így növekedhet a szolgáltatások társadalmi hatékonysága.
Hasznos linkek:
Alltheweb: http://www.alltheweb.com/
Altavista: http://www.altavista.com/
Altavizsla: http://origo.hu/
Attbusiness: http://www.attbusiness.com/
Elender kincskereső: http://kincs.elender.hu/hun/links/ll.dll
Heuréka: http://www.heureka.hu/
Hotbot: http://www.hotbot.com/
HuDir: http://www.hudir.hu/
Kapu: http://www.kapu.hu/
Magyar Honlap Kereső (Katalógus): http://mhk.is.hu/
Netscape: http://www.netscape.com/
Origo: http://www.origo.hu
Yahoo: http://www.yahoo.com/
Álláskereső honlapok
http://www.telkes.hu)
http://www.datanet.hu/manpower
http://www.pbert.hu
http://www.humanlabor.hu
http://www.careerbuilder.com
http://www.jobpilot.hu
http://www.prim.hu
http://www.jobbank.hu
http://www.job4smarts.com
http://www.allascentrum.hu
http://www.multijob.hu
http://www.startonline.net/karrier/index.html
http://www.karrier.hu)
http://www.wesselenyi.com
http://www.egyxegy.com
http://www.tavmunka.hu
http://www.wesselenyi.com/tavmunka/index.html
http://www.allas.tiszanet.hu/b_bacsmk.htm
http://www.c3.hu/~mufti/bcs.htm
http://www.tudinfo.hu/zmmk/zmmk.html
http://okta.to/okta.to
http://www./apronet.com
http://www.c3.hu/~mufti
