Buddhizmus

Bár a buddhizmust indiai vallásnak tekintik, Indiában a népesség igen kis százaléka buddhista. Vannak azonban olyan országok, amelyekben ez a vallás a meghatározó.

Hinduizmus

Kizárólag indiai vallás-e a hinduizmus? Hol terjedt még el Indián kívül?

Konfucianizmus és univerzizmus

A vallásnak nehezen nevezhető eszmerendszer elterjedése Kínán kívül is jelentős.

A buddhizmus

Buddhista ereklyetartó, Nepál A buddhizmus tipikusan ázsiai vallás. Ázsiában keletkezett, és ma is Ázsiában találjuk a hívők döntő többségét. A buddhista gondolkodás alapja tulajdonképpen nem is vallásos, hanem inkább bölcseleti, filozófiai. Buddhista lehet valaki akkor is, ha nem hisz semmiféle természetfeletti, felsőbb hatalom létezésében, de ez nincs is tiltva. A lényeg a buddhisták szerint nem ebben van. Véleményük szerint a végső cél a megvilágosodás, a nirvána elérése lehet. Ezt az állapotot, a vallásalapító történelmi személyiségnek, Buddhának (szül.: Kr.e. 566 körül), sikerült először elérni.

Három jellegzetes buddhista iskolát lehet elkülöníteni, amelyek egy-egy ázsiai régióhoz kötődnek.

A hinajána vagy "kis-szekér" követői, a buddhizmus ortodoxabb, a Buddha korabeli szabályokhoz jobban ragaszkodó vonalát képviselik. Véleményük szerint a nirvánát csak a szerzetesek, a szigorú szabályokat betartó közösségek tagjai érhetik el. "Kicsi a szekér", tehát "kevesen férnek fel" erre a szimbolikus járműre, amivel el lehet jutni az örök bölcsesség birodalmába. Ilyen képletes üzenet rejlik a név mögött. Többféle hinajána iskola létezett, de ma a théra-vádin ("öregek tana") a legelterjedtebb.

Théra-vádin templom Bangkokban, Thaiföld Gyémántjogar - a vadzsrajána szimbóluma A "nagy-szekér" vagy mahajána buddhizmus szerint a megvilágosodást bárki elérheti, feltéve, ha végigjárja a buddhisták által javasolt utat. A lehetőség tehát mindenki számára adott, a "szekér nagy", azaz erre a járműre sokan "felférnek".

A harmadik irányzat a vadzsrajána, vagy "gyémánt-szekér", ahol a gyémánt a tökéletesség, a tisztaság és az állhatatosság szimbóluma.

A théra-vádin buddhizmus Sri Lankán alakult ki és onnan terjedt el délkelet-Ázsiában mindenfelé: Burma (Myanmar), Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnám területén. Ezekben az országokban ma is a buddhizmus théra-vádin irányzata a legjellemzőbb vallás. A Shwedagon pagoda Rangoonban - Myanmar (Burma) Meditációt segítő zen-kert A mahajána buddhizmusnak több irányzata is van Indiában és Kínában. A legismertebb is Kínában alakult ki: ez az ún. csan-buddhizmus. Kínából eljutott Koreába (seon-buddhizmus) és Japánba is, ahol már zen a neve. A buddhizmusnak ma Ázsián kívül ez talán a legnépszerűbb ága. A meditációra, az elmélkedő gyakorlatokra óriási hangsúlyt fektető buddhista iskola még a szertartásokat sem tartja túl fontosnak, csak a "Buddha-tudat" elérését. A különböző zen iskolák ma nagyon népszerűek Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, de megtaláljuk Latin-Amerikában és elvétve Afrikában is. A kamakurai óriás Buddha, Japán

A zen-buddhizmus csak a 12. században szilárdult meg Japánban és a sintoizmus mellett kellett tovább fejlődnie. A sintoizmus ősi japán vallás, egyfajta szellemhit. Japánban a vallásos emberek többsége mind a buddhizmussal, mind a sintoizmussal lelki közösséget vállal, hisz azokat nem ellentétpárként, hanem egymás kiegészítőinek fogják fel. A sintoizmusigazán csak Japánban jellemző. A japán kivándorlókkal természetesen eljutott más kontinensekre is, de az eredeti környezetéből kiragadott sintoizmus ereje jóval kisebb.

Sinto szenthely Japánban Őszentsége, a XIV. Dalai láma A vadzsrajána kialakulása Tibethez és a Himalájához köthető. Magába olvasztotta a területen korábban uralkodó, sámánista elemeket sem nélkülöző ősi hitet. Így jött létre a buddhizmus jellegzetesen tibeti vállfaja, a lámaizmus. (Lámáknak a kolostorban élő, tibeti papokat nevezik.) A lámaizmus Tibeten kívül is elterjedt. Ma leginkább Ázsia közepén, hatalmas, de igen alacsony népsűrűségű területeken jellemző - a Tibeti-fennsíkon és a hozzá kapcsolódó területeken egyaránt.

Kína nyugati részén, Tibetben természetesen ez az uralkodó vallás, de a Himalája magasabb vonulatai között majdnem mindenütt: India, Nepál és Bhután területén. Lámaisták élnek Mongóliában is, és kevésbé ismert, hogy Kelet-Oroszországban, a Bajkál-tó környékén, (Burjátföld, Tuva) is megtalálható a buddhizmus tibeti változata. A lámaizmus ma már ismert az egész világon, kisebb közösségeket minden földrészen találni Ázsián kívül is, sokfelé. Bizonyára nagy szerepe van ebben a Nobel béke-díjas, hazájából elüldözött vallási vezető, a XIV. Dalai láma népszerűségének is. A Potala palota Lhaszában, a Dalai lámák volt rezidenciája, ma múzeum - Tibet (Kína)

A hinduizmus

Szádhu, Siva követője A hinduizmus tipikusan indiai vallás. Rendkívül változatos és sokrétű, röviden összegezni szinte lehetetlen. A helyi hagyományok kusza szövevényéből gyakran nehéz kibogozni, mi az összekötő kapocs a különböző hindu irányzatok között.

A hinduizmus a lélek felszabadítására törekszik és ennek számtalan útja lehetséges. A híveknek vallási tanítók, ún. guruk segítenek, a szertartásokat pedig a papok végzik. A hindu istenvilág sokarcú és rengeteg helyi isten is létezik. Két nagy csoportot azért el lehet különíteni a hinduizmuson belül is: Visnu és Siva követőit. A két főisten mellett, a teremtés utáni csöndes meditációba visszahúzódott legfőbb isten, Brahmá kevesebb hírt ad magáról, külön kultusza nem alakult ki. Visnunak és Sivának viszont ezer meg ezer különböző megtestesülése ismert, rengeteg ünnep és házi szertartás kötődik hozzájuk. A hinduizmus nagy tiszteletnek örvendő bölcsei az aszkéták (szádhuk), akik egész életüket a vallásnak szentelik, lemondva az evilági örömökről. Hindu zarándokok Haridwarban, India Hindu templom a Fidzsi-szigeteken India lakosságának 87%-a hindu. Ez 870 millió embert jelent, ami a Föld lakosságának kb. 15%-a! Nagy számban élnek még hinduk Sri Lankán, Nepálban és Bhutánban is. A mohamedán többség mellett kisebbséget alkotnak Pakisztánban (1,5%), Bangladesben (13,5%) és Malajziában (7%). Az indonéziaihinduk (3,5%) legtöbbje Bali szigetén él. A nagy számú indiai kivándorló, illetve a betelepítések miatt ma már több távoli országban is jelentőssé vált ez a vallás. Dél-Amerika északi részén Surinameban és Guyanában a lakosság 33-34%-a hindu, de a nem messze fekvő Karib-tengeri Trinidad és Tobago lakosságának is 25%-a a bevándorló indiaiak vallását követi. A Fidzsi-szigetek is igen messze van Indiától, mégis, a helyiek 40%-a hindu. Az Indiai-óceánban, Afrikai partjainál fekvő Mauritius szigetén pedig 50%-ra rúg ez az arány. Dél-Afrikában és a kelet-afrikai államokban is jelentős hindu kisebbség él és természetesen Észak-Amerika és Európa gazdagabb régiói is sok bevándorlót vonzottak, illetve vonzanak. Temetés hindu szokás szerint - Varanasi, India

Konfucianizmus és unverzizmus

Konfuciánus templom A hatalmas Kína történelmét vizsgálva, láthatjuk, hogy legtöbbször a bezárkózás politikáját választotta. Belső fejlődése során jellegzetesen kínai vallások is létrejöttek. A híres ókori bölcs Kung Fu Ce (latinosan Konfuciusz, Kr.e. 5. század) eszméihez kötődik a konfucianizmus.

Nehéz ezt valójában vallásnak nevezni. A konfucianizmus egyfajta útmutatás, erkölcsi tartás a társadalom számára: a tökéletes társadalmi rend megfogalmazása kínai módra, ahol óriási szerepe van az ősök és az uralkodó tiszteletének. A konfucianizmus valójában a cselekvés és erkölcsiség helyes útját jelenti. Léteznek konfuciánus templomok, de inkább a közösségi és az otthoni szertartások formájában jelenik meg vallásként.

Konfucianista hívők füstölőkkel Yin-Yang, a taoizmus szimbóluma A taoizmus a másik nagy kínai filozófiai rendszer, aminek kialakulása Konfuciusz kortársához, Lao Ce munkásságához köthető. A taoizmus a társadalmi hagyományoktól és szabályoktól való spontán szabadságot hirdeti, inkább meditatív, az elmélkedést elősegítő vallás. A természet és az emberi természet összhangjával próbál eljutni a végső valósághoz. Ebből a szempontból hasonlít a buddhizmusra, ami szintén fontos vallás Kínában és a környező országokban. E három kínai vallás (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) nem válik élesen szét a hétköznapi emberek életében. A kínai vallások, különösen a buddhizmus és a taoizmus toleránsak, nem hirdetnek kizárólagosságot, jól megférnek a különböző eszmerendszerek egymás mellett - kiegészítői egymásnak. Ezt a jellegzetes vallásos nézőpontot és többvallásosságot nevezzük univerzizmusnak. Az alábbi képen Lao-ce, Konfuciusz és Buddha láthatók együtt egy kínai festményen, szimbolizálva a három vallás szoros kapcsolatát és jelenlétét Kínában. Kína nagy hatással volt környező országokra is, különösen Koreára. Koreában is virágzik a konfucianizmus, de az emberek többsége, ott sem kizárólag egy vallás követője. A kínai vallások Ázsia más országaiban is megjelennek, ahol kínaiak élnek: Szingapúrban, Malajziában, Indonéziában, és Vietnámban is. Ma már rengeteg kínai található az Ázsián kívüli kontinenseken, ahova természetesen magukkal vitték saját vallásukat is. Ezért találkozhatunk konfuciánus, taoista és buddhista szertartásokkal bármelyik kínai negyedben szerte a világon Los Angelestől Londonig.