Kereszténység

Rio de Janeiro, Brazília A kereszténység a világ legnagyobb lélekszámú vallása. A keresztények a középkortól kezdve igen intenzív missziós tevékenységet folytatnak, a vallás terjesztése mind a mai napig tart. Ennek hatására, ma a világon szinte mindenütt fellelhető.

Még a gyarmatosítások korára vezethető vissza, hogy a római katolikus vallás Latin-Amerikában (spanyol, portugál hódítások), de Észak-Amerikában is elterjedtté vált. A spanyolok nemcsak Amerikában, hanem Ázsiában, a Fülöp-szigeteken is sikeresek voltak. Ma a római katolikusok ázsiai központja a Fülöp-szigetek, (a lakosság 84%-a). A francia gyarmati múlt öröksége a vietnámi katolicizmus (a lakosság kb. 10 %-a). A kisebb dél-koreai, indiai és indokínai központokon kívül ez a vallás máshol nemigen terjedt el Ázsiában.
Krisztus a Corcovado hegyen, Rio de Janeiro Evangélikus templom - Új-Zéland A reformáció után a protestánsok is erőteljes missziós tevékenységet folytattak. Leginkább az angolszász gyarmatokon terjedtek el. Az Egyesült Államok, egyes Karib-tengeri mini államok, Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia területén a legjelentősebb vallásokat a protestáns egyházak képviselik, de a legtöbb helyen a római katolicizmus is jelen van.
(Például, USA: protestáns 70%, római katolikus 25%; Ausztrália: protestáns 55%, római katolikus 31%; Francia Polinézia: protestáns: 50%, római katolikus 34%.)
Kanada kivételt képez, itt is erős a protestantizmus (39%), de a francia jelenlét a római katolikusok arányát (47%) jelentősen megnöveli.

Érdekes színfoltot jelentenek egyes ázsiai országok, pl. India, ahol a római katolikusok mellett a protestánsok is népszerűek. Ék-India egyes államaiban a lakosság 60-70%-a keresztény (pl. Nágaföld, Mizoram). Jelentős protestáns kisebbséggel rendelkezik Dél-Korea, ahol a kereszténység hatása és jelenléte egyébként is igen erős. Egyes protestáns vallások a reformáció után jöttek létre. Több közülük jelentős hatással volt az európai és az Európán kívüli társadalmak fejlődésére. A metodisták a protestáns anglikán egyházból váltak ki a 18. században. Ismert és elterjedt vallás a baptista felekezet is, de az Üdvhadsereg tagjai, a kvékerek, Jehova tanúi, a különböző Pünkösdista mozgalmak és a presbiteriánusok is ide tartoznak. Ezek a vallások elég sokfelé elterjedtek, mert a térítés fontos tevékenységeik közé tartozik, de legnagyobb népszerűségnek Észak-Amerikában örvendhetnek.
Észak-Amerikában jött létre a mormon egyház is. A többnejűség elfogadásáról elhíresült vallásalapító (Joseph Smith, 1805-1844) utódjai hozták létre szorgos munkával Salt Lake City-t, a mormonok fővárosát. A mormon fiataloktól kötelezően elvárt két éves külföldi hittérítés következményeként ma már nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világban sokfelé elterjedt ez a vallás, különösen az amerikai kontinensen és Európában. A mormonok főtemploma - Salt Lake City Szt. Viktor monostor - Egyiptom Afrika és a kereszténység kapcsolata érdekesen alakult a történelem folyamán. Észak-Afrika a kereszténység bölcsője volt. Az ősi keresztény egyházak mellett megtalálhatjuk itt az európai gyarmatosítók által behozott keresztény vallásokat is (főleg katolicizmus).
Fekete-Afrikában a gyarmatosítások előtt nem volt kereszténység, azóta e vallások térhódítása mind a mai napig tart. Azokban az országokban, ahol az iszlám és a kereszténység is erőteljesen jelen van, gyakran súlyos konfliktusok is adódnak. Az afrikai iszlám és kereszténység közötti határ a nyugat-afrikai országok területén húzódik (Nigéria, Benin, Togo, Ghána, Elefántcsontpart, stb.). Ezen országok északi részén mohamedánok, déli részén keresztények élnek. De hasonlóképp megosztott Kamerun és a Közép-Afrikai köztársaság is, nem beszélve Szudánról, ahol a déli területek keresztényei harcolnak az északi mohamedánokkal. Kevert a lakosság Kelet-Afrikában is (Kenya, Tanzánia, Mozambik). Fekete-Afrika többi része viszont keresztény, illetve mint mindenhol fekete-Afrikában, a törzsi vallások jelentősége is óriási a nagy világvallások mellett. A római katolicizmus fekete-Afrikában is nagyobb lélekszámmal képviselteti magát, de a protestáns felekezetek jelenléte is jelentős, főleg délen. (Pl.: Kongó: katolikus 55%, protestáns 25%; Ruanda: katolikus 50%, protestáns 25 %; Zambia: protestáns 48%, katolikus 27%.)
Kopt festmény Egyiptomból Érdekes csoportját képezik a keresztény vallásoknak a keleti egyházak. Olyan egyházakat sorolunk ide, amelyek valamilyen formában a Kelet-Római Birodalomhoz, illetve annak utódjához, Bizánchoz kötődtek. Legismertebbek ezek közül az ortodox vagy görög-keleti keresztény egyházak, de érdekes, ősi formában fennmaradó, önálló keleti egyházakat is találunk a Közel-Keleten és Afrika északi részén egyaránt.
Egyiptomban a kopt keresztények jelentősebb hatással vannak az ország társadalmára és gazdaságára, mint amekkora létszámukból következne - az ország lakosságának kb. 10 %-a kopt.
Az abesszin vagy etióp egyház keresztényei, Etiópia lakosságának több mint 50%-át teszik ki. A szír keresztények főleg Szíriában és a környező országokban élnek, jelentős és befolyásos keresztény kisebbséget alkotva a mohamedán Szíriában. Az örmény keresztények nemcsak Örményországban, hanem a Közel-Keleten sokfelé (pl. Szíria, Izrael, Jordánia, Törökország) találhatók meg, sőt az örmény emigránsok révén Európában és Észak-Amerikában is sokfelé.
A korai kereszténység elterjedéséhez köthető Tamás apostol feltételezett indiai utazása. Ennek következményeként, India nyugati partjain (mai Kerala állam), a lakosság egy része már ősidők óta keresztény, azaz elterjedése nem a gyarmatosítások korához köthető.
Örmény keresztény templom - Irán, Iszfahán Orosz ortodox templom Alaszkában A nemzeti szinten szerveződő ortodox (görög-keleti) egyházak közül, az orosz pravoszláv egyház terjeszkedett leginkább Európán kívül. Ma a szovjet utódállamok mindegyikében fellelhető ez a vallás, de természetesen legnagyobb arányban az Orosz Föderáció területén. Az ázsiai orosz hódítás miatt a Csendes-óceán partjára is eljutottak az ortodox hittérítők, sőt, még Alaszkába is! Igaz, ma Alaszka az USA-hoz tartozik, mégis a jellegzetesen szláv ortodoxia hagyományai az orosz idők emlékét őrzik. A szovjet idők örökségét pedig a közép-ázsiai ortodox hívők nagy száma (pl. Kazahsztán) jelzi, ami a nagy arányú orosz bevándorlás következménye - az egyébként mohamedán területen.
Természetesen az európai (görög, román, szerb, bolgár, orosz, stb.) ortodox hívők emigrációja miatt ma már Észak- és Latin-Amerikában sem ismeretlen a keleti kereszténység e formája.
Ortodox templom, Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm tartomány

Az iszlám

Jeruzsálem,Sziklamecset Sajnos manapság gyakran összekötik az iszlám hitet a nemzetközi terrorizmussal. Természetesen ez tévedés, hiszen ebben az esetben is csak a vallás és a politika összekeverésével, illetve emberek manipulációjával van dolgunk.
Az iszlám bölcsője az Arab-félsziget és Izrael területén volt, (az iszlám legszentebb helyei: Mekka, Medina, Jeruzsálem). Kialakulása egy történelmi személyiséghez, Mohamed Alihoz köthető. Nem sokkal Mohamed halála után a vallás két irányzatra szakadt: síitákra és szunnitákra. Előbbiek szerint a legfőbb vallási vezetők, a mohamedán közösség elöljárói, csak Mohamed vérszerinti leszármazottai lehetnek, míg utóbbiak szerint ez nem annyira fontos, inkább a személyes tudás, rátermettség és hitbuzgalom a döntő. A két nézőpont természetesen nem csak egy ilyen egyszerűnek tűnő probléma, illetve vita során alakult ki, hanem történelmi-politikai okokra vezethető vissza, minthogy a keleti és a nyugati kereszténység sem csak a Szentháromság különböző értelmezése miatt fordított hátat egymásnak.
Iszfaháni síita mecset, Irán A szunnita mohamedán vallás ma jóval elterjedtebb, mint a síita. Utóbbi központja, a legnagyobb síita ország: Irán. Irán támogatja a többi ország síitáit is, akik legnagyobb számban az Iránnal határos országokban találhatók: Azerbajdzsánban, Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban, de Szíriában, Jemenben, Libanonban és Szudánban is találni síitákat. Főként az iszlám szunnita vonalát követik a többi muszlim országban, néhány szakadár szektát leszámítva. Az közismert tény, hogy az arab országokban (Észak-Afrika, Közel-Kelet) a mohamedán vallás a legjellemzőbb, talán az is, hogy az egykori Perzsián (ma Irán) keresztül Indiába is eljutott ez a vallás, (jelenleg India lakosságának 11%-a az iszlám követője). Brit-Indiát vallási alapon osztották fel - egyértelmű következménye ennek, hogy Pakisztán mellett Banglades is iszlám ország.

A Faisal mecset Pakisztán fővárosában, Islamabadban
Indonéziai muszlimok Kevesebben tudják azonban, hogy Malajzia is iszlám országnak számít, a világlegnagyobb lélekszámú muszlim országa pedig Indonézia: kb. 180 millió iszlámhívővel!
Malajzia lakosságának 53%-a szunnita mohamedán, Indonéziáé pedig 85 %.

Malajziai mecset Mecset Kasgarban, Nyugat-Kína Kevésbé ismert az is, hogy vannak mohamedán kínaiak is. A hajdani Kelet-Turkesztán ugyanis ma Kína része (Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány), és az itt élő nemzeti kisebbségek, pl. az ujgurok és a kirgizek az iszlám követői.
Közel Kelet-Turkesztánhoz, a volt szovjet tagköztársaságokban is megerősödött az iszlám a szovjet idők elmúltával: Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kirgízia és Üzbegisztán mellett Kazahsztán is a közép-ázsiai iszlám egyik fellegvárának számít.
Ma már természetesen Észak-és Latin-Amerikában is vannak mohamedánok, (az európai mohamedánokról itt most nem beszélünk), illetve a bevándorlások révén Ausztráliában és Óceániában is, de ezeken a területeken jelenlétük nem meghatározó. Kivétel ez alól egy dél-amerikai ország: Suriname. A brit-indiai bevándorlók hozták magukkal a vallást, ma a lakosság 22%-a mohamedán.
Szamarkand hajdani központja, Üzbegisztán
Djenné sármecset, Mali Az iszlám nemcsak arab-, hanem fekete-Afrikában is hódít. A Szaharától délre, a Száhel övezetben, a nyugat-afrikai országok (pl. Nigéria, Benin, Togo, Ghána) északi részét is beleértve, mindenhol Mohamed követőit találjuk. Az itteni iszlám építészet alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz: a világ legnagyobb sárból készül mecsetje Maliban található. Egyiptomtól délre szintén hatalmas területek tartoznak az iszlám világhoz: Szudán nagyobbik ésszaki része (a lakosság 73%-a), Etiópia (a lakosság 45%-a) illetve Szomália (a lakosság 99%-a). A kelet-afrikai országok területén (Tanzánia, Kenya, Uganda), már nem uralkodó vallásként, de egészen Mozambikig húzódik az iszlám világ déli határa Afrikában.

Érdekes irányzata a szunnita mohamedán vallásnak a vahabizmus. A vahabiták az "eredeti", Mohamed korában követett iszlám visszaállítására törekednek, szigorúan és mereven betartva a vallás középkori szabályait. Legnagyobb táboruk ma Szaúd-Arábiában van.

A Djenné sármecset a Szaharában, Mali
Kerengő dervis, Törökország A szufizmus az iszlám meditatív, misztikus irányzata. A szufi hit az engedelmesség helyébe a szeretet erényét állítja. Követői olyan rituális szertartásokon vesznek részt, ahol gyakran transzba esnek, de az aszkézis, a magányos elvonulás sem ritka. Dervisrendjei az egész iszlám világban gyorsan elterjedtek. Az egyik leggyönyörűbb szertartást a törökországi "kerengő dervisek" tartják: forgás közben fehér ruhájuk meseszerűen kering, miközben a dervisek egy másfajta tudatállapotot érnek el: meditálnak. Ezt a szertartást ma Törökországban helyenként idegenforgalmi szolgáltatás keretében is meg lehet tekinteni.

Extázisban lévő szufi hívők Bagdadban - Irak