Képzeletbeli vállalkozásunk élete az alapítással kezdődik. Természetesen a tényleges, jogi értelemben vett megalakulást sok fontos előkészületnek meg kell előznie. Az első és legfontosabb a vállalkozási ötlet, hiszen e nélkül még a cég "adminisztratív" értelemben vett megalakulását sem intézhetjük el, hiszen nem tudjuk rögzíteni, hogy milyen tevékenység végzésére alakul a vállalkozás. (Ha nem tudjátok még pontosan, hogy mire is vállalkoznátok, csak a szándék él Bennetek, hogy egy önálló céget indítsatok, akkor "Módszer-tár" című rovatunkban találhattok néhány ötletforrást.)
Bárhonnan is származzon az ötlet a piacképesség alapvető kritériumának mindenképpen meg kell felelnie. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag akkor lehet egy vállalkozásba belevágni, ha a profit 100%-osan biztosított, csupán annyit, hogy ötletünket érdemes valamilyen módon tesztelnünk, mielőtt elkezdenénk a tényleges tevékenységet, a tényleges működést. Vállalkozási ötletünket akkor vélhetjük piacképesnek, ha például kínálatunkkal valamilyen piaci rést tudunk lefedni, vagy ha tevékenységünk valamilyen tulajdonságában újdonságot jelent, de főleg akkor, ha információnk van arról, hogy a piacon igény jelentkezik rá. Minimális követelményként azonban érdemes azt végiggondolnunk, hogy ha nem is tudunk igazán újdonsággal szolgálni, vállalkozásunkat meg kell tudnunk különböztetni a hasonló tevékenységet végző versenytársainktól.
Tegyük fel, hogy képzeletbeli vállalkozásunk alapvetően számítástechnikával szeretne foglalkozni, melynek fő oka, hogy a vállalkozni kívánó csapat ehhez ért a leginkább. Természetesen ez önmagában még nem elegendő indok... de jó kiinduló pont lehet. Van-e azonban megfelelő piaca az általunk kínált tevékenységnek? Vizsgáljuk meg!
Azt szinte teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a budapesti piac telített, így valószínűleg a környező megyék is - és legfőképp Pest megye - megfelelően ellátottak a számítástechnikai szolgáltatásokat illetően. Az országot járva azonban azt tapasztaltuk, hogy sok helyen még mindig nem épült be a számítógép az emberek mindennapjaiba. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) utána járva megtudtuk, hogy a piac még mindig növekszik - elsősorban az Internet terjedésének köszönhetően. Emelkedett az internetszolgáltatók, az internet-előfizetések és természetesen az internetkapcsolatok száma is. Jelenleg Magyarországon a háztartások mindössze 30%-a rendelkezik számítógéppel.
Az adatokból és saját tapasztalataiból kiindulva úgy döntött az alakulófélben lévő vállalkozás, hogy Debrecenbe, az Észak-alföldi régió központjába helyezi a székhelyét, és innen próbálja a környező települések számítástechnikai igényeit kielégíteni. A vállalkozás elsődleges tevékenysége nem a számítástechnikai eszközökkel való kiskereskedelem lenne - sőt, valószínűleg ezzel nem is lesz érdemes foglalkoznia -, sokkal inkább a programozói feladatok, az adatbázisok kezelésére vonatkozó szolgáltatások, valamint a témába vágó képzések szervezése fogják a cég fő tevékenységét alkotni.
A kisebb anyagi kockázat és a rugalmasság okán a vállalkozás a kft. formát választotta magának. A megalakuláshoz szükséges minimum törzstőke így 3.000.000 Ft, melynek csak a felét képezi a készpénz állomány, a többit a vállalkozásba bevitt tárgyi eszközök - elsősorban a számítógépek és azok tartozékai - alkotják. A megalakulás költségei ezzel még nem merültek ki. A társasági szerződés megkötésének ügyvédi díján túl, a közzétételnek - ez kötelező minden társaság számára -, az aláírási címpéldányok elkészítésének és a cégbejegyzés illetékének költségeivel is számolnunk kell. Egy kft. esetében ez kb. 200-250 ezer forintot jelent.
A társasági szerződés megkötéséhez nemcsak a vállalkozás tevékenységét kell véglegesítenünk, hanem el kell döntenünk egyrészt azt is, hogy ki lesz az a személy, aki a vállalkozást képviselheti (tehát pl. a szerződések aláírására jogosult), másrészt, hogy milyen néven fogunk működni. Ez egyik sem könnyű feladat. Az előbbi nagyon függ a vállalkozást alapítók konkrét személyétől, ám az utóbbira megfogalmazható néhány alapkritérium.
Szerencsés, ha a név valahogy utal a tevékenységre - különösen egy ilyen kisvállalkozás esetében -, ugyanakkor fontos, hogy a név könnyen megjegyezhető legyen. Vigyázzunk, hogy elkerüljük azokat az elnevezéseket, amelyek rossz, negatív értelmű asszociációkat kelthetnek. Ne felejtsünk el annak sem utánajárni, hogy létezik-e már esetleg olyan nevű vállalkozás, amilyet mi szeretnénk bejegyeztetni, hiszen két ugyanolyan nevű cég nem működhet Magyarországon, ez esetben bejegyzési kérelmünket a Cégbíróság el fogja utasítani.
A Cégbíróság bejegyzésről szóló végzését kézhez kapva elmondhatjuk, hogy vállalkozásunk megalakult. Ezalatt azonban egyelőre csak jogi megalakulást érthetünk, hiszen a működés alapvető feltételeit megteremtése még hátra van: döntenünk kell a vállalkozás különböző funkcióinak, munkaköreinek betöltéséről, ki kell alakítanunk a vállalkozás székhelyét, irodáját, meg kell egyeznünk a működés szabályairól (pl.: a pénzügyek, a marketing tevékenység, a munkamegosztás módja...stb.), és nem utolsó sorban be kell szereznünk a még - esetlegesen - szükséges engedélyeket. A rovat következő cikkében ezeket tekintjük majd át. Aki pedig a többi vállalkozási formáról vagy a névválasztás további marketing szempontjairól kíván részletesebben olvasni, az kísérje figyelemmel a Piaci KRESZ többi cikksorozatát is.
