Elektronok a vezetőben
Az elektromos áramkörben az elektronok a vezetőben mozognak. Amikor felkapcsoljuk a világítást, az izzó igen gyorsan kigyullad. Sokszor hallhatjuk erre azt a magyarázatot, miszerint az elektronok fénysebességgel haladnak a drótban. Ez nem igaz. A fémes vezetőkben nagyon sok mozgékony elektron van, melyek nincsenek saját atomjaikhoz „láncolva”. Ezek az elektronok valóban elmozdulnak, amikor zárjuk az áramkört, de sebességük egyáltalán nem nagy, percenként pár centimétert tesznek meg. Elmozdulásuk azonban mozgásra készteti az előttük levő elektronokat és azok is az előttük levőket.
Amikor beszélünk valakihez, a hangunk a levegő sűrűsödései és ritkulásai formájában terjed. A levegő részecskéi is elmozdulnak, de nem oly gyorsan, hogy a szánktól eljutnak a másik ember füléig. A hanghatás mégis gyorsan terjed. Hasonló a jelenség ahhoz, amikor egy hosszú sor végén valaki meglöki az előtte levőt. Senki sem mozdul gyorsan, de a hatás, dominó-effektushoz hasonlóan terjed. A vezetőben az elektronok nem mozognak gyorsan, de az elektromos tér bizony rendkívül nagy sebességgel halad.
A fentiekben kimondatlanul is egyenáramra gondoltunk. Amikor váltakozó áramról van szó, a fémes vezetőben az elektronok egyáltalán nem vándorolnak sehova, hanem inkább ide-oda mozognak, rezegnek.
Benjamin Franklin sárkánya
Elterjedt legenda, hogy Benjamin Franklin, a villámhárító feltalálója úgy kísérletezett, hogy egy papírsárkányt engedett a levegőbe és a zsinórjára kulcsot kötve mutatta ki, hogy a villámlás elektromos jelenség. A történet lényege, hogy a kulcs ilyen módon feltöltődik és ezt a róla leugró szikrák bizonyítják. Egy ilyen kísérletet aligha élhetett volna túl a tudós. Franklin írásaiban valóban említi a zivatarfelhők közé engedett sárkányt, de ez korántsem magának a villámnak a becsapódását jelenti. A zsineg nem jó elektromos vezető, de nedves időben alkalmas volt arra, hogy feltöltse a kulcsot.
Ez az ún. városi legenda nem csupán pontatlan, de veszélyes is lehet, mivel azt sugallhatja, hogy a kísérlet nem veszélyes. Franklin nagyon szerencsés volt, hogy ez a veszélyes kísérlet nem vált végzetessé! Senki se próbálja utánozni!
Csak a vas mágneses?
Mindenki tudja, hogy a vas mágnesezhető. Sokan ismerik a kísérletet, amelyben acél gombostűk közé nyúlunk egy mágnessel és kiemelve azt egy hosszú, mágneses gombostű-láncot húzunk ki. Ritkán említjük, nem a vas az egyetlen fém, mely ún. ferromágneses tulajdonságú. A vas periódusos rendszerbeli szomszédai a nikkel és a kobalt is ferromágneses. Korábban a nikkeltartalmú fémpénzeknél ez a tulajdonság könnyen érzékelhető volt. Ma a nikkeltartalmú fémpénzek alapanyagául szolgáló ötvözetbe rezet is tesznek, mely ezt a hatást csökkenti.
