Bevezető
A projektet Barrett Lyon indította el, aki egy munkaebéd alkalmával azon kollégáival beszélgetett, akik egy internetet feltérképező projekt keretében már csodálatos térképeket hoztak létre, azzal a kis szépséghibával, hogy módszerükkel 6 hónapig tartott egyetlen térkép generálása.
Barret Lyon valószínűleg sok bort fogyaszthatott az ebéd közben, mert azt a merész kijelentést tette, hogy ír egy olyan programot, amely egyetlen nap leforgása alatt feltérképezi az egész internetes hálózatot.
Ezzel elindult az OPTE-projekt, amelynek célja, hogy egyetlen számítógép és internetkapcsolat segítségével fel lehessen térképezni az összes C osztályú hálózatot az interneten. Ez szép és jó, de mit jelent egyáltalán a C osztályú hálózat?
Néhány szó a TCP/IP hálózati protokollról
Tudjuk, hogy az internetes hálózat a TCP/IP hálózati protokollon alapul, amelyben az egyes végpontok között az adatok nem folyamatosan, hanem különálló adatcsomagok (package) formájában közlekednek. Egy ilyen hálózaton minden hálózati interfésznek egyedi azonosítóval kell bírnia, ezt nevezzük IP címnek. Az adott eszköz IP címét az adott hálózat üzemeltetői osztják ki bizonyos szabályok figyelembevételével.
Az IP cím és az "C" osztályú hálózat
Hogy megértsük, mit jelent egy "C" osztályú hálózat, meg kell néznünk az IP címek felépítését.
Az IP cím egy A.B.C.D alakú, 32 bitből (4 byte) álló számsorozat, ahol az egyes tagok 0 és 255 között vehetnek fel értéket. pl. 193.6.204.101. Az IP cím két részre osztható, egyik része az adott alhálózat minden gépén ugyanaz, a fennmaradó rész pedig az adott interfész (hálózati kártya) egyedi azonosítója.
"A " osztályú IP cím esetén az 1. byte a hálózati azonosító, a többi 3 byte, pedig az egyedi azonosításra szolgál. Emiatt "A" osztályú hálózat kettő a huszonnegyediken (16777216) tagból állhat. Hasonlóan jönnek létre a "B" és "C" osztályú hálózatok is, tehát a "C" osztályú hálózatnál az első 3 byte a hálózati azonosító. Ez a hálózat 256 tagból állhat. (Itt jegyezzük meg, hogy a rendelkezésre álló IP tartományok korlátozott volta miatt léteznek "C" osztályúnál kisebb tartományok is.)
(Akit részletesebben érdekel a TCP/IP protokoll, keresse fel a következő oldalt.)
Hogy történik a feltérképezés?
A térképek elkészítéséhez egyfajta traceroute programot használtak, amelyek megmutatják azon útválasztók sorozatát, amelyeket a hálózati csomagok érintenek a megadott helyhez vezető útjuk során. Ilyen programot letölthetünk pl. az Origo szoftverbázisról is. Mi a VisualRoute programot ajánljuk megtekintésre, amelyben a bejárt útvonalat egy világtérképen láthatjuk.
Ha másodpercenként 194 ilyen útkeresést tudnánk csinálni, akkor tényleg feltérképezhető lenne az (elméleti) összes "C" osztályú alhálózat egyetlen nap alatt. A keresés azonban gyorsítható, ha bizonyos logika szerint járjuk be a hálózatot. Például egy "B" osztályú hálózat véletlenszerűen kiválasztott útvonalainak eredményeit tanulmányozva látni lehet, hogy érdemes-e egyáltalán több, különálló utat keresni két végpont között.
A térképek
A fenti térképek 2003 novemberében készültek. Ha a térképekre ráközelítenénk, akkor részleteiben láthatnánk az egyes útválasztó csomópontokat is. (Az itt megtekinthető videón ezt láthatjuk.)
A Szoftver
A programkód PHP-ben készült, az adatok MySQL alapú adatbázisba kerülnek. A használt traceroute program a Paketto Keiretsu tool egy változata. A térképeket megjelenítő szoftver pedig az LGL, amelyet kifejezetten a nagy hálózatok megjelenítésére fejlesztettek ki. A térképek generáláshoz szükséges programot a fejlesztők ígérete szerint később megtalálhatjuk a weboldalon.
Zárszó
Annak ellenére, hogy a projekt egy fogadás eredményeképp indult, értékesnek mondható, hiszen a heti rendszerességgel készített térképek sok információt adhatnak az internet növekedéséről és a hálózat helyi rendellenességeiről is. Arról nem is beszélve, hogy az előállított térképek látványnak sem utolsók, ezért egyfajta művészetnek is felfogható a térképkészítés.
