Emlékezz a felejthetetlenre
Farkas Zoltán
2006/01/23 19:04
1451 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Soa, hurban, gettó, Endlösung, Einsatzgruppen, Wannsee, láger, Auschwitz, Buchenwald, krematórium, porrajmos - ismert vagy kevésbé ismert szavak, nevek, melyeket a történelmi emlékezet véglegesen összefont: mind a holokauszt történetéhez kapcsolódnak.

A tananyag nyitólapja

A holokauszt [gör.] (égő, tűzben elpusztuló áldozat) a II. világháború idején a nácik és a velük együttműködők által népek, népcsoportok (a zsidóság, a cigányság, a homoszexuálisok, az elmebetegek) megsemmisítésére kidolgozott program. Honnan, hogyan, mit? A tananyag készítői következőképpen fogalmazták meg céljukat: "Annak megértése, hogy hogyan történhetett meg velünk, európaiakkal a holokauszt, nem csak lehetőségként, hanem kötelességként is megfogalmazódik, mert a gyakran idézett Primo Levi figyelmeztetés szerint: "megesett, tehát megeshet újra" és mi más akadályozhatja meg, hogy újra megessen, ha nem az oktatás és felvilágosítás. Ha ismerjük és megértjük azokat a társadalompszichológiai folyamatokat, amelyek révén bárki gyilkossá válhat, akár egy óra leforgása alatt, mint ahogy azt Milgram híres kísérlete bizonyította, akkor arra is képesek vagyunk, hogy figyelmeztessük az embereket ezekre a folyamatokra, mintegy immunizáljuk őket ellenük. Éppen erre tesz kísérletet a holokausztoktatás." A tananyag két egymáshoz kapcsolódó, digitális eszközökkel feldolgozandó multimédiás CD-romot tartalmaz, melyek tematikája azonos, mégis nagyon eltérő szándék formálta őket. Az első CD a diákok önálló munkáját vagy a közös órai feldolgozást teszi lehetővé, a második CD azonban a tanárok számára ad 12 tanórára lebontva módszertani tanácsokat, ajánl feldolgozási módokat, a tananyaghoz kapcsolható egyéb tartalmakat, képeket, forrásokat, archív filmrészleteket, feladatokat, megvitatandó kérdéseket.

A könyörtelen adatok

A tananyag tartalmilag sokkal többet tartalmaz, mint amit a cím első olvasásra ígér. Egyrészt, mert nemcsak egy jól áttekinthetően felépített, a tanulást és tanítást megkönnyítő hosszúságú szövegeket, és a szövegeket kiegészítő, a kiemelt fogalmakról, nevekről egy kattintással a megfelelő lexikonelemekhez eljutó feldolgozást láthatunk, hanem animációként megjelenő térképeket, a szövegeket kiegészítő akár önálló munkában, akár közösen feldolgozható táblázatokat, adatsorokat is. Az anyag tartalmaz egy, az auschwitz-birkenaui II. számú krematóriumról készült animációt, amelynek segítségével interaktív módon ismerkedhet meg a felhasználó a krematórium belső szerkezetével, majd nyomon követheti az áldozatok útját egy virtuális sétán.

Másrészt a törzsszöveg valóban a magyarországi holokauszt témakörére koncentrál, de nem elégszik meg ennyivel, hanem bemutatja a két világháború közötti magyar történelem egyéb fontos eseményeit, kitér a holokauszt nem magyar áldozatainak történetére is. A fejezetek a magyar zsidóság történetéből c. egység a középkortól kezdődően, az újkoron át vezet el a 19. századi egyenjogúságot elismerő törvényekig, majd a szorosan vett témához kapcsolódó Horthy-korszakon túllépve kitér a Rákosi-korszakban - sztálini mintára - tapasztalható antiszemita megnyilvánulásokra. A Magyarország a Horthy-korszakban c. fejezet bemutatja azokat a történelmi körülményeket, amelyek a magyarországi holokauszthoz vezettek. Az I. világháború következményeinek feldolgozása, a revíziós követelések szorosabban kapcsolódnak az országot a németek oldalán a II. világháborúba vezető külpolitikához, de a bethleni konszolidációt feldolgozó rész lehetőséget ad annak a belpolitikai, társadalmi és gazdasági közegnek a megismerésére is, amelynek gyors és látványos eredményeit a gazdasági világválság hatásai tönkreteszik, s ezáltal a szélsőséges erők megerősödését eredményezik.

Endre László: egy név - két cél.

A Gömbös- és a Darányi-kormány időszakában egyre inkább előretörő szélsőjobboldali csoportok, a Németországgal kialakított egyre erősebb gazdasági kapcsolatok és a magyar revíziós követelések német támogatása már előlegezi azokat a politikai változásokat, amelyek a háborúba való belépéshez, majd a holokauszthoz is elvezetnek. A II. világháború magyar vonatkozásainak bemutatása során a készítők a holokauszthoz kötődő eseményekre, ezek hátterére, összefüggéseire helyezik érthetően a hangsúlyt, így például külön ismertetik a kamenyec-podolszkiji deportálást követő tömegmészárlás történetét. A magyarországi zsidóság deportálására végül a német megszállás alatti időszakban került sor, a "végső megoldásnak" nevezett feladattal megbízott Eichmann kommandó és a magyar hatóságok együttműködéséről külön rész szól.

A Magyar Belügyminisztérium ún. deportációs triója ("három Laciként is emlegették őket a minisztériumban"): vitéz dr. Endre László közigazgatási államtitkár, vitéz Baky László politikai államtitkár és vitéz Ferenczy László csendőr alezredes, aki az Eichmann-kommandó mellé beosztott csendőrségi összekötőként szerepelt - munkája kiérdemelte magának Eichmann-nak a megelégedettségét. Erről ő maga nyilatkozott, ahogy a CD-n is olvashatjuk: "Persze illedelmesen be kell vallanom, hogy a magyar hatóságok gépezete olyan módon működött, ahogy azt akkoriban más országokban működő egyéb hatóságok ritkán mondhatták volna el magukról. Nemcsak zsidóügyekben, hanem egyszerűen minden más hivatalos feladatukat illetően úgy működtek, hogy több alkalommal azt mondtam magamnak: 'Az áldóját! Eddig azt hitted, hogy csak Németországban uralkodik az a bizonyos pontosság, és itt legalább ugyanazt a kínosan pontos akkurátusságot látod.' Csodáltam a magyar közigazgatást..."

Sorsok és esélyek

A tartalmi céloknak megfelelően a történelmi hátteret bemutató fejezeteket - a megértést segítő európai kitekintéseket is tartalmazó - magyarországi holokausztot tárgyaló részek követik. A zsidótörvények és a munkaszolgálat bemutatása mellett sor kerül a gettósítás és a deportálás részletes ismertetésére is. Auschwitz-Birkenauba érkeztek a magyar deportáltak először, de megismerhetjük a többi lágerbe - pl. Buchenwaldba - hurcoltak sorsát is. A tananyagban olvasható adatok önmagukért beszélnek: május 15. és június 7. között magyar adatok szerint 288.333, a németek szerint 289.357 volt az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidó száma. Ez több, mint ahány zsidó és nem zsidó fogoly 1940. június 14. és 1942. december 31. között, azaz Auschwitz fennállásának első 31 hónapjában összesen érkezett, és körülbelül annyi, mint ahányan az 1943-as évben jöttek. Mindössze 24 nap alatt. Az SS fotólabor különleges engedélyt kapott arra, hogy ezekről az eseményekről képeket készítsenek, így készülhetett el a 200 fotót tartalmazó ún. Auschwitz-album. Az anyag bemutatja a magyar antiszemita csoportokat, a fajvédőket, a nyilasokat is. Auschwitz-Birkenauban működött egy ún. cigány-tábor is, az anyagban található roma holokausztot bemutató részben megismerhetjük ennek működését, az európai cigányság megsemmisítésére törekvő náci szándékokkal, tervekkel együtt.

"Auschwitz a világ végbélnyílása (anus mundi)" (Heinz Thilo, a "Halál ördöge")

A tananyag fontos célja, hogy bemutassa azokat a magatartásmintákat, amelyek a holokauszt kapcsán a magyar társadalomban megjelentek. Kik támogatták a zsidóság megsemmisítését, kik akarták, ill. próbálták menteni őket - s az egyik legtöbbet vitatott kérdésnek külön fejezetet szentel az anyag: ki mit tudott a holokausztról, mit tudott a helyi lakosság, mit tudtak az európai kormányok vagy épp a Vatikán, miért nem bombázták a szövetségesek a gázkamrákat, habár tudtak a létezésükről. S mit tudtak maguk a zsidók a rájuk váró megpróbáltatásokról, s mit próbáltak tenni megmenekülésük érdekében: mikor és kivel tárgyaltak vagy éppen mikor és ki ellen lázadtak fel? A portrék fejezetben megismerkedhetünk a holokauszt eseményeiben érintett néhány személy részletesebb pályafutásával. Köztük vannak áldozatok: pl. Radnóti Miklós, de olvashatunk az ellentmondásosan megítélt magyar zsidóvezetőről, Kasztner Rezsőről ugyanúgy, mint a német SS-tiszt Kurt Gersteinről is. A hírhedt gyilkosok: Eichmann, Mengele, Höss vagy Moll mellett megjelennek a táborok borzalmait elszenvedő kamasz gyerekek vallomásai is.

Az előbbiek mellett a magyar háborús bűnösök és az embermentők portréinak tanulmányozására is lehetőséget ad az összegyűjtött anyag. A tananyagot térképek (jórészt animációk), táblázatok, fogalomtár és egy életrajzi lexikon egészíti ki, ami akár a tananyaggal együtt, akár külön is feldolgozható. A gázkamrák Auschwitz-Birkenauban 1944. november 28-áig működtek, 1945. január 20-án még tömegesen lőtték agyon a kivégző osztagok az erre ítélteket. Az Auschwitz-Birkenauban elpusztított kb. egymillió ember közül több mint háromszázezer magyar zsidó volt. Ez az emléknap az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásához kapcsolódik, de a megemlékezés főhajtása a holokauszt összes áldozata, a meghaltak, a testileg megnyomorítottak, a lelkükben a szenvedést, mások és saját kínjaikat megőrzők, azt soha feledni nem tudók előtt történik.

Gettók és táborok Európában

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten