Európa újabb fordulat előtt - 2. rész
Huszár Tamás
2003/03/12 14:45
2914 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az EU földrészünk országainak együttműködése, tevékenységük összehangolása gazdasági, kulturális, igazgatási, védelmi és még sok egyéb területen, azaz egy integráció. Sorozatunk második részében arra keresünk választ, mit is jelent ez valójában?

Mi is valójában egy integráció?

Az integráció szó a latin nyelvből származó összetett szó, melynek jelentése többféleképpen értelmezhető: "egységesülés", "egyes részek egy egésszé való egyesülése", "nagyobb egységbe foglalás", matematikai értelemben "magasabb rendű összegződés". Azaz az integráció több mint egyszerű összeadódás! Államok integrációja gazdasági, kulturális, igazgatási, védelmi stb. együttműködéseket jelent a legkülönbözőbb szinteken. Számtalan fokozatát lehet elkülöníteni a legegyszerűbb együttműködéstől (pl. két ország közös útlevél- és vámkezelése) kezdve az egyes országok gazdasági tevékenységeinek összehangolásán át egészen egy olyan közösségig, amelynek tagjai már döntési joguk egy jelentős részét is a közösségi (országok esetében "nemzetek feletti") szerveknek adják át.

Gazdasági integrációk azonban általában csak akkor hatékonyak, ha viszonylag sokoldalúan fejlett és egymástól fejlettségben nem túlzottan különböző országok vesznek részt benne, ugyanis csak így érvényesülhetnek az egységesülésből adódó kölcsönös előnyök. Látni kell azt is, hogy az integráció nem csak egy állapot, hanem egy folyamat, amely valójában soha nem ér véget, az egységesülés mindig tökéletesíthető, továbbfejleszthető.

Ha megnézzük az Európai Unió történetét, akkor láthatjuk, hogyan nőtt ki egyes nyugat-európai országok szén- és acéltermelésének egyesítéséből egy olyan szervezet, amely mind több országot érintett és a társadalom-gazdaság mind több területére terjedt ki, és amelyben talán már csak a kül- és hadügyek élveznek egyértelmű nemzeti elsőbbséget, szinte minden más területen a közösségi elvek, szabályok és érdekek elsődlegesek.

Az integráció előnyei

Milyen előnyökkel jár pl. egy ilyen európai integráció, és mi indokolta létrehozatalát? Egészen részletes válasz helyett csak néhány példát ragadjunk ki! Az okok közül megemlíthető, hogy a háború végére az Amerikai Egyesült Államok óriási gazdasági fölényre tett szert Európával szemben, amelynek ellensúlyozása csak együttesen tűnt lehetségesnek. Kelet felől a Szovjetunió terjeszkedett agresszíven; a közös katonai védelem szoros együttműködést igényelt más, főként gazdasági téren is. Nem szabad elfelejteni, hogy az 1945-1975 közötti évekre esett a gyarmatbirodalmak felbomlásának időszaka is; a vele járó nyersanyagforrás- és piacvesztés felértékelte az egymás közötti kapcsolatokat.

A különböző nemzetiségű bankokból, beruházókból szerveződött (ún. multinacionális) cégek túlsúlyra jutása is a nemzetekfelettiség irányába mutatott. Közismert, hogy a termelésben a nagy sorozatok gyártása gazdaságos, széles körű háttériparral, ám ez egy országon belül gyakran nem elégíthető ki, több ország vállalatainak együttműködésére (kooperációjára) van szükség; ugyanakkor nem gazdaságos minden országnak minden terméket előállítani, célszerűbb, ha bizonyos országok specializálódnak bizonyos termékek előállítására, de akkor a hozzáféréshez a többiek számára a korlátokat (pl. vámok) le kell bontani.

A korunkra jellemző soha nem látott méretű technológiai verseny, a kutatás és fejlesztés (ma gyakran használt rövidítéssel "K+F") is külön-külön iszonyatos költségeket igényelne. Hasonlóképpen a műszaki fejlődés indokolja a nemzeti energetikai, közlekedési, távközlési, informatikai stb. rendszerek összekapcsolását is.

A "négy szabadság" elve

Egy gazdasági integráció leglényegesebb eleme az egységes piac (nem véletlen, hogy az Európai Unió elődjét, az integráció egy alacsonyabb fokát jelentő Európai Gazdasági Közösséget a közbeszéd Magyarországon mindig csak "Közös Piacnak" nevezte). Az egységes piachoz tartozik a "4 szabadság", azaz a tőke, munkaerő, áru és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása, és ami ezzel szorosan együtt jár, a vámhatárok és a nemzetközi áru- és tőkemozgást gátló egyéb előírások felszámolása. Az ilyen piaci típusú integráció kialakulásának több szakasza is van. Először csak kedvezményeket, kisebb előnyöket (preferenciákat) biztosítanak az integráció tagjai egymás számára, pl. bizonyos termékek esetében csökkentik a vámtételeket.

Fejlettebb változat a szabadkereskedelmi övezet, amikor a szerződő országok termékeiket kölcsönösen korlátlanul és vámmentesen szállíthatják egymás piacaira (a "4 szabadságból" az áru és a szolgáltatások szabad mozgása). A következő fokozat a vámunió, amikor már egységes vámokat határoznak meg minden, az integráción kívül álló fél számára. Az ezt követő fokozat, a közös piac esetében lép életbe a "4 szabadság" másik két eleme, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának biztosítása. A gazdasági és pénzügyi unióban már harmonizálják a gazdasági és pénzügyi politikát; e folyamat megkoronázása a közös pénz, az egységes valuta bevezetése.

A gazdasági unió megvalósulását követheti a politikai unió létrejötte. A politikai unió már a közös kül- és biztonságpolitikát, általánosságban véve az egyén és társadalom mindennapjait érintő jelenségek teljes harmonizálását jelentené, aminek leglényegesebb feltétele egy egységes törvényhozási és jogrendszer kialakítása. Ennek bizonyos lépései az Európai Unióban már lezajlottak, így pl. egységes szabályozás létezik már az egészségügy vagy a környezetvédelem terén. Ez a fejlődés elvileg elvezethet akár egyetlen közös államalakulat, egy "Európai Egyesült Államok" létrejöttéig, ám erre mégis kicsi az esély. Európa sokszínűsége, történelmi hagyományainak különbözősége, a közösség tagjainak erős nemzeti kötődése (identitása) inkább csak önálló (szuverén) államok egyfajta jövendőbeli laza államszövetségét (konföderációját) valószínűsíti.

Az integráció további előnyei és kedvezőtlen vonásai

A gazdasági és politikai uniónak még számtalan további kedvező vonása van, csak néhányat kiragadva:

  • az állami megrendelések esetében az azonos versenyfeltételek biztosításának kötelezettsége;
  • az egyesített energiarendszer nagyobb hatékonysága és biztonsága;
  • a területi fejlettségi különbségek csökkentése;
  • hétköznapibb elemeknél maradva a vásárlóknak, a terméket használóknak nagy előnyt jelentő szabványosítás;
  • az útlevél nélküli mozgás, a szabad letelepedés, költözködés, munkavállalás;
  • az iskolai végzettségek kölcsönös elismerése ("ekvivalenciája"), a hallgatók külföldi egyetemi tanulmányainak lehetősége.

Nem szabad azonban elhallgatni, hogy az integrációnak vannak hátrányai is. Akárhogy is nézzük, az integráció bizonyos nemzeti jogosultságok elvesztését jelenti, amibe nem könnyű beletörődni. Nagyobb baj, hogy a határok eltűnése a sokat emlegetett globalizáció kedvezőtlen hatásainak fölerősödését, egyúttal esetleg egyes nemzeti értékek elvesztését is eredményezheti; hogy ez így lesz vagy nem, az persze mindnyájunk magatartásától, hozzáállásától is függ.

Vétek lenne azt is eltagadni, hogy a létrejövő nemzetek feletti szervezetek (melyek száma és létszáma állandóan növekszik) működése óhatatlanul iszonyatosan bürokratikus, ami persze sok embernek jelent munkaalkalmat, ugyanakkor rengeteg más ember életét megkeseríti. Kérdéses az is, hogy minden törvényi szabályozás ellenére az integráció "kicsi" tagjai tudják-e jogos érdekeiket a "nagyokkal" szemben érvényesíteni? Kérdéses az is, mennyire lesznek képesek egyes új tagok bizonyos gazdasági tevékenységeket illetően a régiekkel versenyre kelni, nem kell-e majd egész ágazatokat felszámolni?

E jogos kérdések és aggodalmak azonban nem feledtethetik, hogy az előnyök általában messze meghaladják a hátrányokat, különösen hosszú távon. Az Európai Uniót illetően igazolja ezt néhány tagállam - pl. Írország vagy Görögország - látványos fejlődése. Reménykedjünk abban, hogy egykor majd Magyarországról is azt fogják írni egy újonnan belépésre váró ország, pl. Macedónia Sulinetjén, hogy "belépése az Európai Unióba gyors gazdasági fejlődést, stabilitást és emelkedő életszínvonalat hozott magával".

Így legyen!

Linkek

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten