Az IBM szakembereinek meggyőződése, hogy véget ért az a korszak, amikor a közlekedés problémáit több út építésével és több járat üzemeltetésével lehetett megoldani a fejlett világban. Most már csak az információ- és kommunikációs technológia segítségével növelhető a közlekedési rendszerek hatékonysága, kapacitása, biztonsága, rugalmassága. Az IBM kutatói öt pontban vázolták, és hozták nyilvánosságra a közlekedés területén várható újításokat. A tanulmányból többek között kiderült, hogy jelenleg mintegy 34 milliárd liter üzemanyagot pazarolnak el a Földön forgalmi dugókban. A gépjármű-balesetek költsége világszinten több százmilliárd dollár nagyságrendű, miközben a fejlett városokban elképzelhetetlen az utak további bővítése.
Egyes légszennyező anyagok kibocsátásában ma már nem az ipar, hanem a közlekedés áll az első helyen Magyarországon, márpedig a kipufogógázok rovására írható minden kétszázadik, "aktív korban" bekövetkezett haláleset. A helyzet alighanem javulna, ha a mainál több támogatásban részesülne a tömegközlekedés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban közzétett jelentése évi 80 ezerre tette azoknak az európaiaknak a számát, akik a közlekedési légszennyezés következtében hunynak el, s a WHO bécsi konferenciáján ugyanakkor közölték azt a hivatalos angliai becslést, amely szerint a szigetországban évente 12-24 ezren halnak meg a statisztikailag várhatónál korábban a légszennyezés következtében. A magyar fővárosban a szén-monoxid-, a szénhidrogén- és a nitrogén-oxid-szennyezés több mint 90 százaléka közlekedési eredetű. Ebből a tömegközlekedés "bűne" a 10 százalékot sem éri el.