Kozma Tamás, a kötet egyik szerkesztője hosszú tapasztalata, kutatói előrelátása birtokában nagy figyelemmel választotta ki a lényegi információkat hordó anyagokat az említett kiadványból. A 24 lefordított tanulmányt 1995-ben (15) és 1996-ban (9) megjelent írásokból választották ki. A nevelés- és művelődéstudomány doktori programja keretében készült fordítások nagy ívű áttekintést adnak a gazdaság és felnőttképzés elméleti (6), finanszírozás (7), kifejezett felnőttképzési (9) majd munkaerő-piaci (3 tanulmány) összefüggéseiről.
Ezek részben hozzájárulnak a nyugati és a fejlődő világ felnőttképzési folyamatai kialakult értelmezéséhez, ami az EU-csatlakozással indokoltabb lett, másrészt megerősítenek abban, hogy a hazai ilyen jellegű kutatások, régebben vagy újabban megjelent munkák az esetleges összevetésekben jól megállják a helyüket. Elsősorban abban, hogy karakterisztikusabban foglalnak állást egyes kérdésekben, orientációs alapot nyújtva így a tényleges és eredményes továbblépéshez.
Másrészt a hazai aktuális (pl. a tanulói hitelek alakítása, a finanszírozás módjai) felsőoktatási kérdésekhez is érdemes tapasztalatokat közvetítenek. A szerkesztés munkáját Kozma Tamás és Illés Péter végezte, az ízléses fedélterv Juhászné Marosi Edit munkája. A szerkesztők előszava jellemzően vázolja a kötet kritikus pontjait, a téma feldolgozásának sokoldalú befolyásoltságát és kapcsolódását, a pedagógiai/munka-gazdaságtani összefüggéseket. Ezt a kötet lektorai is jelzik, e feladatot Koltai Dénes és Timár János végezte el.
A kötet tanulmányai (csak a fordítók nevét közölve) fejezetenként széles spektrumba ágyazottak. Az elméleti háttérben (I. fej): Oktatás-gazdaságtan régen és napjainkban (ford. Péter Lilla), az Emberi tőke fogalmak (ford. Győrffi Miklós), Megtérülés az oktatásban (ford. K. Jakabacska Andrea), Az iskoláskor előtti oktatás /köz/gazdaságtana (ford. V. Pók Katalin), A gyermekgondozás közgazdaságtana (ford. Torkos Katalin), Belső migráció és oktatás (ford. Torkos Katalin) tanulmányok olvashatóak.
A második fejezetben Az oktatás finanszírozása (ford. K. Nagy Emese), Az oktatás finanszírozásának nemzetközi megközelítései (ford. Vidra Anikó), Az oktatásért vállalt felelősség nyilvános-magán felosztása (ford. Horkai Anita), Az oktatás közösségi finanszírozása (ford. Farkas Éva), Az oktatás magán és közkiadásai a fejlődő országokban (ford. Pázmán Viktória), Hallgatói hitelek (ford. Balla Ildikó) tanulmányok szerepelnek. A harmadik fejezetben a felnőttképzéssel foglalkozó tanulmányok olvashatóak. Így a Felnőttképzés: fogalmak és alapelvek (ford. Erdei Gábor), Az oktatás és a képzés konvergenciája (ford. Szabó Csaba), Formális, nonformális és informális nevelés (ford. Erdei Gábor), Élethossziglan tartó és folyamatos oktatás (ford. Győrffi Miklós), A felnőttoktatás kritikai megközelítései (ford. Szabó Csaba), az Emberi erőforrás fejlesztése (ford. Győrffi Miklós), Napi nevelésügy és tudatosítás (ford. Győrffi Miklós), Részvétel: a motiváció szerepe (ford. Szabó Csaba), Nemzetközi felnőttoktatás (ford. Győrffy Miklós). A negyedik, Munkaerőpiac fejezetben az Oktatási expanzió és a munkaerőpiac (ford. Illés Péter), Információ a munkáról és az oktatásról (ford. Győrffi Miklós), és az Oktatás és munkaerőpiac (ford. Barabási Tünde) ismeretek jelennek meg.
A fordítások esetenként nehezen birkóznak meg a külföldi szerzők gyakran bizonytalanságot tükröző és a határozott véleményt csak feltételekkel körülíró stílusával. A kötet érdekes témái tükrözik a külföldi álláspontokat és megoldást a választott témára, amelyek közül azonban többnek hasonló hazai feldolgozása markánsabb és szakmailag megalapozottabb (pl. az emberi tőkefogalmak, a megtérülések, a felnőttképzés, a szakképzés vagy az élethosszig tartó tanulás körében).
Érdekesek a munkaerőpiac és az oktatási expanzió bérekre vonatkozó számításai vagy az oktatás/képzésről írtak, amelyek a változó piaci feltételek között foglalkoztatottak helyzetének elemzését segíthetik. A kötet megerősít bennünket abban, hogy nincs olyan nemzetközi tapasztalat, amelyet szükséges lenne közvetlenül átvenni, még akkor sem, ha az uniós elvárások egyike-másik ezt ajánlásaiban szorgalmazza. Minden megismert és helyileg bevált metodika örvendetes sokszínűséggel szolgálja a gazdaság és képzés (bármely képzés, így a felnőttképzés) eredményességét.
Ezek a metodikák nagyszámú mutatón alapulnak, amelyek mintegy indikátorként szolgálnak ahhoz, hogy megfelelő szintetizáló és elemző intellektuális munkával következtetni lehessen belőlük a felnőttképzés gazdasági hatékonyságára. A felnőttképzés és gazdaság viszonyát nehezen lehet szimplifikált képletrendszerbe vagy megközelítésbe szorítani, mert a bonyolult hatásmechanizmus összetevői sokoldalú megközelítést kívánnak.
Hazánkban e téren számos eredményt értünk el, amelyek alapjai a további hasonló tevékenységnek a felnőttképzésben és a hozzá szorosabban vagy lazábban kapcsolódó területeken. A kötet megjelentetése ehhez a munkához nyújt tájékozódást.
