Az ELTE Természettudományi Karának Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központjában működő UNESCO-kutatócsoport a nemzetközi tapasztalatok áttekintésével, a tanárok felkészítésével, az infrastruktúra kiépítésével és a kiválasztott diákok általános tudásszintjének felmérésével kezdte a program megvalósítását. A felmérés az értő olvasást, az általánosító gondolkodást és a kombinatív képességet vizsgálta. Az eredmények messze az országos átlag alatt maradtak. Maga az oktatási kísérlet 2003 őszén kezdődött tíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei általános iskola 7. osztályában, amelyekben a tanulók 65-90 százaléka roma származású volt. Azóta eltelt egy év, az új szintfelmérés hihetetlen fejlődést mutatott mind a rosszabb, mind a szerencsésebb helyzetű diákok körében.
A projekt során a tanár óráját is színesítheti képekkel, filmrészletekkel, ábrákkal. A feladatok valószerűbbek, előfordul, hogy egy ténylegesen létező iskolai rendezvényre kell meghívót írniuk, mondjuk a saját mamájuknak.A diákoknak folyamatosan e-mailezniük kell különféle témákban, és mivel kíváncsiak, mit írt a másik, kénytelenek megtanulni jobban olvasni. Ráadásul a fegyelmezési gondok is megszűnnek, annyira lekötik a gyerekek figyelmét a személyre szabott, újszerű feladatok. A programban természetesen a romák mellett részt vesznek az iskolai osztályokba járó magyar diákok is, a kezdeményezés elnevezése csak arra utal, hogy a romák között több a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az eddeigeik alapján úgy tűnik, nem szükséges, hogy egy gép előtt egy ember üljön, sőt: ha ügyesen válogatják meg a párokat, még hatékonyabb is a csapatmunka, mint az egyéni. Így egy átlagos 12 gépes, a Sulinet-program keretében létrehozott gépteremben, amely az iskolák kétharmadában megtalálható, már leültethető egy 25 fős osztály. Ugyanakkor nem minden digitális óra folyik a számítógépes laborban. A hagyományos órákon egy tanári demonstrációs eszköz - mondjuk a mozgó vetítőberendezés, a "digitális zsúrkocsi", amely az Oktatási és Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös pályázatain nyerhető - elég.
Az igazi akadályt jelenleg az jeleni, hogy az informatikai módszerek használata a tanároktól rengeteg többletmunkát követel meg, és nagyon sokan anyagi ösztönzés nélkül vonakodnak a jelentős többletterheléstől. Az informatikai eszközök használata az oktatásban tehát nagyban segíti az esélyegyenlőség megteremtését, és a tanulásban korlátozott roma származású fiatalok integrációját. A végzett diákoknak, aki szeretnének továbbtanulni, pénzük azonban nincs kollégiumi szobára, a Miskolci Digitális Középiskolába jelentkezhetnek. A tanulók régi iskolájuk, illetve a teleházak, (a közösségi számítógép- és internethozzáférési pontok) és egy mentor segítségével e-mailben végezhetik tanulmányaikat.