Fóka, Egyenlítő, pulóver...
Juhász Zsolt
2004/09/28 19:13
2015 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Egyenlítő menti Galapagos-szigetek meghökkentően hideg éghajlatát a tengeráramlatok éghajlatmódosító hatásának köszönheti. A galapagosi példa jól megvilágítja a Csendes-óceán tengeráramlásainak, illetve az attól elválaszthatalan klíma és az élővilág bonyolult kölcsönhatását.
Vulkánok és kopasz fák

Sütkérező kövér fókák, pulóverbe és esőkabátba bugyolált turisták - ritka látvány ez az Egyenlítő mentén. Pedig a Galapagos-szigeteken elég gyakran ez a helyzet: az oda érkező turisták riadtan kérdezik az idegenvezetőktől - "biztos, hogy az Egyenlítőn vagyunk?" Könnyen előfordulhat, hogy az óceán vize 15-18 fokos, ami nem igazán vonzza a lubickolni vágyókat. (Szerencsére erre nincs is lehetőség, hisz a szigetek és azok élővilága szigorú védelem alatt állnak - csak szervezett és a hatóságok által ellenőrzött turizmus létezik.) Az egyenlítői átlaghoz képest különlegesen hideg klíma a tengeráramlatok éghajlatmódosító hatása miatt jött létre. Ezt az átlagostól való eltérést, (anomáliát), a Galapagos-szigetek esetében negatív hőmérsékleti anomáliának nevezzük. Ellenkező esetben, amikor a hőmérséklet a vártnál melegebb (pl. a Golf-áramlat és Nyugat-Európa éghajalata estében) pozitív hőmérsékleti anomáliáról beszélünk. Galapagosi színek télen

A Galapagos-szk. példáján a Csendes-óceán nagy felszíni áramlatait is szemügyre vehetjük! Az első és legfontosabb a sarkvidéki eredetű hideg vizeket szállító Humboldt-áramlás. Ez a hatalmas víztömeg a legfőbb okozója a galapagosi (viszonylagosan) hideg éghajlatnak. Az általa szállított víz hőmérséklete 15 fok körüli. Kevésbé ismert azonban, hogy van egy ennél hidegebb áramlat is (Cromwell-áramlat, vagy Egyenlítő-alatti-ellenáramlás), ami az óceán mélyéből tör a felszínre, éppen a Galapagos-szk. nyugati partjainál. Vízhőmérséklete 13 fok körüli, hatása azonban - a kisebb víztömeg miatt - mégis kisebb, de egyáltalán nem elhanyagolható. A legfőbb melegvízszállító a Panama-áramlat, ami a passzát szelek által mozgatott Egyenlítői-ellenáramlás déli leágazásának tekinthető. Az Egyenlítői ellenáramlás másik ága (az amerikai partok eltérítő hatása miatt) észak felé folytatja útját Észak-Egyenlítői-áramlás néven.

A Humboldt- és a Panama-áramlat éppen a Galapagos-szigeteknél találkoznak össze, így a Dél-Egyenlítői-áramlás már kevert vizű lesz. A két áramlat vize egy egészen jól behatárolható vonal mentén találkozik, mely a passzát szelek vándorlását követve, az északi félteke nyarán, északra vándorol, nagyobb teret engedve a Humboldt-áramlás által szállított hideg vizeknek a szigetek területén. Ilyenkor van a "galapagosi tél" - azaz a hűvös, száraz évszak. Az északi félteke telén azonban fordul a kocka: az Egyenlítőt dél felé átlépő passzátszelek délebbre szállítják a Panama-áramlat meleg vizét. Ilyenkor csak a legdélebbi szigetek körül vannak igazán hideg vizek. Ekkor már csapadékosabbá és melegebbé válik a szigetek időjárá Pihenő fókák turisták társaságában sa. A hűvös száraz évszak, a "garua" májustól decemberig tart, míg a forróbb, csapadékos meleg évszak, decembertől májusig.

A viszonylag hosszú száraz évszak teszi lehetővé azt is, hogy kaktuszok éljenek a szigeteken. A galapagosi hideg klíma tette lehetővé, hogy fókák és pingvinek is éljenek a szigetek partjain, az egyéb különleges és állat- és növényfajokat nem is említve. Az áramlások bonyolult rendszerét leginkább egy animáció segítségével érdemes tanulmányozni. Az alábbi animáció használata lehetővé teszi a szövegben leírtak egyszerű értelmezését és áttekintését.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten