Sokszor görcsbe rándul az ember gyomra, amikor arra gondol, hogy már csak pár hónap, s mindjárt itt az érettségi. A bizonyítványt pedig nem adják ingyen, le kell tenni érte valamit az asztalra, s valószínűleg nem is keveset. Persze, ez nem könnyű, s senki sem állítja, hogy az, mégis az első írásbeli napjáig reménykedik az ember, hogy elég lesz az a tudás, amit a négy-öt év alatt megszerzett ahhoz, hogy könnyedén megadja a feladatlapon található kérdésekre a válaszokat. Igen ám, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ilyenkor nagy a nyomás, az elvárás, a stressz, sikerül-e az érettségi, majd az azt követő bejutás az egyetemre.
S egy ilyen helyzetben bárkivel megeshet, hogy a papír fölé görnyedve rájön, azt sem tudja, hogyan fogjon hozzá a feladatokhoz, s vajon elég lesz-e az idő, hogy megválaszolja a lapon található kérdéseket. Tipikus vizsgadrukkos helyzet, amivel egy sikeres felvételit követően még számtalanszor találkozik az ember, de most koncentráljunk az írásbeli érettségire, s arra, hogy győzhetjük le a szorongásunkat, s mire számíthatunk, ha kiosztják a feladatlapokat és szembesülünk a kérdésekkel. Az írásbeli vizsgák során először tesztkérdésekkel találkozik az ember.
A tesztfeladatok között is két típusú tesztkérdéseket találhatunk, ebből az egyik fajta az, amely során az igaz vagy hamis állításokat kell tisztázni, s ha ezt sikeresen megoldottuk, akkor már ugorhatunk is a következő kérdésekre. A teszt másik részében olyan kérdéseket tesznek fel a vizsgázóknak, amelyekben több válaszlehetőség közül kell kiválasztani a helyes megoldást, s ha biztosak vagyunk a kérdésekre adandó válaszokban, akkor ez sem jelenthet komoly problémát. A lényeget azonban sosem szabad elfelejteni, vagyis az alaposságot, érdemes a kérdéseket figyelmesen elolvasni, átgondolni és úgy megjelölni a helyes választ a kérdések mellett.
Ha így teszünk valószínűleg nem fogunk hibázni, egy dologra kell csupán figyelni, hogy jusson elég idő a többi feladatra is, vagyis az embernek versenyt kell futnia az idővel. Ha nem vagyunk biztosak a válaszban, inkább menjünk tovább, s a végén, ha marad még idő, térjünk vissza ezekhez, hátha addigra eszünkbe jut mi a kérdésre a helyes megoldás.
Természetesen, a tesztkérdéseken is el lehet hasalni, főként azokban az esetekben, amikor bonyolultabb, összetettebb a kérdés megfogalmazása, vagy azok tagadó mondat formájában kerülnek feltevésre. Az ilyen helyzeteket is könnyedén meg lehet oldani, a lényeg, hogy ne essünk kétségbe. A tagadó típusú mondatokat, kérdéseket általában az igaz-hamis válasz megadásakor szokták alkalmazni, ezzel is nehezítve a válaszadási helyzetet. Ilyenkor egyszerűn fel kell tenni a kérdést a tagadás nélkül, s máris egyértelmű lesz, melyik válasz a helyes.
Mert ha így igaznak véljük az állítást, akkor a megoldás biztosan a hamis válasz lesz. A túl bonyolult és összetett kérdések esetében nem tehet mást az ember, mint hogy addig olvassa, amíg azt meg nem érti, s csak ezt követően tesz kísérletet a válasz megjelölésére. A több lehetőség megadása során, a helyes válasz kiválasztásakor érdemes azt a módszert követni, hogy kizárjuk melyek azok, amelyek biztosan nem jöhetnek szóba, végül pedig érdemes átgondolni a fennmaradó lehetőségeket, s kiválasztani azt, amely az első megérzésünk alapján a helyes válasz lehet.
Ez az első megérzés persze nem mindig hozza meg a megfelelő eredményt, de ha egyáltalán nem vagyunk biztosak a kérdésre adandó helyes válaszban, akkor nem marad más lehetősége az embernek. Aki viszont mer az nyer, vagyis érdemes kockáztatni, persze ne ez legyen az általános gyakorlat az érettségi feladatlapok kitöltéses közben.
