Forgatókönyvek a jövő iskolájára
2013/04/24 15:56
2568 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hogyan változik az oktatás a következő öt, tíz, tizenöt, húsz évben? Milyen iskolát szeretnének tanárok és diákot és milyen lehetőségeik vannak a döntéshozóknak?  Cikkünkben most sorra vesszük.

students_in_class_asking_questions_to_the_teacher_

Alternatívák döntéshozók számára

Az OECD egyik nemzetközi konferenciáján indult el a jövő iskolája elnevezésű projekt 1997-ben. A tagországok szakemberei az „Iskoláztatás a holnap számára” program keretében 6 különféle forgatókönyvet dolgoztak ki. A kidolgozott tervek alternatívák a politikai döntéshozók számára, annak megsegítésére, hogy megértsék, merre fejlődik a jövőben az iskola, és hogy felismerjék, több lehetséges út létezik.

A lehetséges forgatókönyvek a következők:

  1. Robusztus, bürokratikus iskolarendszerek: Az intézmények ellenállnak a radikális változásoknak, az iskola erősen túlpolitizált, ugyanaz a tananyag és az értékelési szempont. Uralkodó az osztály/tanár modell. Az intézmény ellátja az alapvető feladatait, megfelel a helyi elvárásoknak.
  2. A piaci modell kiterjesztése: Az iskola a z állami források mellett jelentős magán- és korporatív tőketámogatásra is számíthat. Kereslet-orientált megközelítés jellemzi. A hangsúly egyre inkább a készségekre, értékekre, attitűdökre, kockázatvállalásra, együttműködésre helyeződik.
  3. Az iskola, mint alapvető szociális központ: Magas az iskolák iránt a közbizalom, elismertség és a támogatottság. Az iskola a közösség és a szociális tőke központja. A hatósságokkal való harmonikus együttműködés jellemzi. Az iskola szerepe a tudás átadás, jól működik az élethosszig tartó tanulás rendszere. Elmosódnak a határok az általános és a középiskola között.
  4. Az iskola, mint központosított tanulási szervezet: Nagyon erős tudás-szertartásrend jellemzi, elsősorban elméleti képzésre fekteti a hangsúlyt. Magas az iskolákba vetett bizalom. Magas köztámogatás, magas tantervi elvárások. Jellemző az IKT-eszközökkel támogatott oktatás. A tanárok jól fizetettek, nagy mobilitással bírnak, nem jellemző az életpálya-modell.
  5. Tanulói hálózatok és hálózati társadalom: Az iskola sok és kemény kritikát kap amiatt, hogy túlságosan is elfogadó az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági struktúrák iránt, ugyanakkor nem eléggé elfogadó a különféle kultúrák vonatkozásában. A „network-társadalom” jellegzetességeiből adódóan a fiatalok számára nem az iskola az elsődleges tanulási színtér és nem a tanár a tudás átadója. A tanulás elsősorban önállóan történik, hálózatok segítségével, szülők és más szakemberek támogatásával.
  6. Tanárexodus -  a beolvasztás szcenáriója: Ez a modell a legrosszabb lehetőségeket veszi számításba. Krízishelyzetet jelez, ami abból adódik, hogy a nyugdíjba lépő tanárok helyét munkaerő-piaci okok, alacsony bérezés miatt nem veszik át fiatalabbak. A közvélemény elégedetlen, megkezdődik a tanárok toborzása, akár annak árán is, hogy a velük szemben támasztott követelmények csökkennek. A tanterveket átalakítják, egyre nagyobb egyenlőtlenségek alakulnak ki. Romlanak a tanítás feltételei.

Magyarországi program

Vajon az előbb felsorolt utak közül menyikre lép a magyar oktatás? A hazai közös gondolkodást vitasorozat keretében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Országos Közoktatási Intézet koordinálta. A vitasorozatban széles szakmai-társadalmi csoport tagjai képviseltették magukat. A vitákban összesen 68 fő vett részt, köztük voltak különböző területek szakmai képviselői, a döntéshozás szereplői és az oktatásban érintettek képviselői.

Kérdőíves kutatást is végeztek, ahol a válaszadók 53%-a inkább optimista az oktatás jövőjével kapcsolatban, a válaszadók közül gyakran tartották szükségesnek a strukturális váltást. Pedagógusok szemszögéből megfogalmazódott a pedagógusi pálya presztízsének devalválódása, az általános iskolás korosztály túlterhelése, a kreativitásra nevelés hiánya.

S hogy melyik modell megvalósulását tartották a legvalószínűbbnek? Legtöbben a tanulás funkciójának megerősödését vetítették elő. Sokan a status quo fennmaradását, az iskola szerepének erősödését tartották legvalószínűbbnek. Kevesen voltak, akik negatív forgatókönyvet képzeltek el. A tapasztalatok alapján kezdődött meg a közoktatás folyamatos átalakítása.

Jövő iskolája kísérletek pedagógusoknak

Hogyan alakul át a tanóra szerkezete? Hogyan lehet és milyen eszközökkel érdemes a 21. században a gyerekeket tanítani? Tanárok számára indult el egy nemzetközi kísérleti program a European Schoolnet szervezésében, ez az  iTEC (Innovative Technologies for an Engaging Classroom). A projektben 28 európai partner egymással együttműködésben keresi a választ olyan kérdésekre, mint hogy, milyen lesz a tanítás öt év múlva, milyen az a tanterem, ahol a tanítványaink izgalmas felfedezőútnak élik meg a tanulást, milyen módszertani megoldásokkal tudjuk elérni, hogy a digitális technológia hatékonyan szolgálja a nevelési-képzési célokat. A projekt magyar koordinátora az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., mely jelenleg a negyedik ciklus tesztelését folytatja.

A projekt jelenleg a negyedik ciklusában tart. A részt vevő pedagógusok feladata, hogy a tanulói tevékenységeket adaptálják és teszteljék a helyi lehetőségeknek megfelelően és valóságos helyzetben, a saját órájukon kipróbálják azokat. 

Milyen iskolát szeretnének a diákok?

Milyen lenne az iskola, ha a diákok elképzelése szerint épülne fel? Hogy nézne ki? Miket tanulnának szívesen? Mi az, ami meghozná a kedvét egy mai fiatalnak a tanuláshoz? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a verseny szervezői. A márciusban meghirdetett pályázatra háromfős középiskolás, csapatok jelentkezését várták. A feladatuk az volt, hogy képzeletbeli iskolájuk számára hozzanak létre egy facebook oldalt, ott kreatív eszközökkel mutassák be, milyen órákat, pedagógusokat, iskolarendszert szeretnének. Az üzenőfali posztokban közzétehetnek elképzelt napi történéseket, fotókat, videókat, gifeket, animációkat, rajzokat, zenei motívumokat. A pályázatok leadási határideje április 10. éjfél volt.

A létrehozott facebook oldalakat április 17. és május 11. között kell fenntartani és közben folyamatosan megtölteni tartalommal, interaktívvá tenni és közben minél több lájkot összegyűjteni. Fontos, hogy ez idő alatt minél több részlet kiderüljön a képzeletbeli iskolákról. Nem kell feltétlenül olyasmit felfedezni, ami korábban még senki. A pályázatba bele lehet tenni olyan jó gyakorlatokat, melyek már léteznek. Például egy példát a jó tanárra, jól kialakított iskolai terekre, jó órarendekre. Minél részletesebb a pályamunka, annál jobb. Lássuk csak, egy iskola megtervezésénél mi mindenre kell gondolni:

  • Milyen legyen az iskola és környezete? Hol képzelitek el a sulit? Milyen legyen a belső élettér, az udvar, a folyosó? Mi van a környezetében? Milyen lenne a tökéletes tanterem?
  • Milyen a jó iskolai étkezés? Milyen legyen a menza? Milyen legyen a büfé? Fair trade legyen-e? Lehet-e enni óra közben? 
  • Iskolai szabadidős programok? Mi történik a szünetekben, szabadidőben? Milyen táborok, tanulmányi utak, osztálykirándulások vannak?
  • Mitől lesz aktív az iskolai diákélet? Legyen-e Diákönkormányzat? Milyen legyen az érdekképviselet? Van iskolaújság/iskolarádió/esetleg tévé? Milyen szakkörök vannak?
  • Milyen diákszemmel az ideális tantestület? Milyenek a tanárok? Milyen a tökéletes tanár? Van osztályfőnök? Egyáltalán vannak osztályok? Hány fősek?
  • Hogyan lehet bekerülni az iskolába? Legyen-e felvételi? Mi az, ami a teljesítményre motivál? Vannak-e tanulmányi versenyek? Lehet-e bukni?
  • Hogyan akadálymentesítsünk? Járnak/járhatnak-e fogyatékkal élők, hátrányos helyzetben levők az iskolába? Mit tennél az ő integrációjuk érdekében?
  • Legyenek-e tanórák? Milyen hosszú legyen egy óra? Egyáltalán kellenek órák? Milyen a tökéletes óra? Milyen tantárgyak kellenek, milyenek nem? Választhassa meg mindenki, mit akar tanulni? Legyen-e házi feladat? Milyen praktikus órák legyenek? Legyenek-e nyomtatott tankönyvek? Lehet-e enni/mobilozni óra közben? 
  • Milyen szabályok között működjön?Ki hozza a szabályokat? Mennyire szigorúak? Vannak-e kivételek? Különböző szabályok vonatkoznak a tanárokra és a diákokra?
  • Hogyan kapcsolódik össze az iskola és a család? Vannak szülői értekezletek? Esetleg családi programok?

A pályázatokat öttagú zsűri értékeli.  A zsűri tagjai: Hadas Kriszta szerkesztő-riporter, Hajós András zenész, showman, Kováts Vera énekes, Molnár-Gál Béla atya igazgatóhelyettes, Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. Az értékelés során számít a kreativitás, de az is, hogy mennyire megvalósítható a terv. Figyelembe veszik a csoport facebook aktivitását, hogy a tartalom mennyire felel meg a kiírásnak, és hogy a tervezők mennyire veszik figyelembe az esélyegyenlőségi szempontokat.

Az első két helyezett értékes nyereményeket, fesztiváljegyeket nyer. A legtöbb lájkot elért csapat közönségdíjban részesül.

A pályázati felhívásra 46 pályamű érkezett, melyek facebook oldalának eseményeit már nyomon lehet követni.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten