Forradalomra készülve
2013/03/04 08:00
9230 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A "népek tavasza" eseményeinek egyik csúcspontja a magyar forradalom volt. Cikkünkben végigkövetjük a máricus 15. eseményeihez vezető történéseket. A cikk napról napra frissül!

orszaggyules-pozsony Az országgyűlés épülete Pozsonyban

Népek tavasza

1848 tavaszán Európa országainak többségében súlyos válsághelyzet alakult ki, melynek következtében a kontinensen forradalmi hullám söpört végig, melyet a történetírás a „népek tavasza” elnevezéssel illet. Az 1848 januári olasz megmozdulások után a februári párizsi forradalom hatására futótűzként terjednek az abszolutista uralom ellen fellépő lázadások. Március 13-án Bécsben, március 15-én Pesten, március 17-én Berlinben tör ki forradalom.  A forradalmak elsődleges célja a társadalmi-politikai rendszer átalakítása, de fontos szerepet játszik a nemzetiségi kérdés is, hiszen egyes népek soknemzetiségű birodalmak keretei között élnek, így például a magyarok is a Habsburg Birodalomban.

Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc volt a csúcspontja annak a többéves reformküzdelemnek, amely az 1830-as évektől kezdve a magyar politikát jellemezte. Fontos tudnunk, hogy ebben az időben egy törvény jogerőre emelkedéséhez három szereplő beleegyezésére volt szükség.  A közös uralkodó, ebben az időben V. Ferdinánd és a kétkamarás rendi országgyűlés alsó- és felsőtáblájának egyetértése révén születtek új jogszabályok. Természetesen törvényjavaslat bármelyikük részéről útnak indulhatott, a kezdeményezés irányától függően nevezzük ezt Feliratnak vagy Leiratnak. A 19. századi Magyarországon a politikai jogok kizárólagos birtokosa a nemesség volt, akinek ezidőtájt be kellett látnia, hogy az ország függetlenségének kivívásához minden társadalmi osztály bevonására szükség van, s a reformok során a nemesség részben vagy egészben le kell mondjon kiváltságairól. A 19. századi események kapcsán átélhetjük a hatalom birtokosainak vívódását, harcait és kudarcait és szemtanúi lehetünk az ország polgári átalakulásának, s a feudalizmus végének Magyarországon.

1848. március 15.

Kossuth Lajos Bécsbe viszi az uralkodóhoz törvényjavaslatát.

A bécsi forradalom győzelme után, március 15-én I. Ferdinánd megígérte, hogy alkotmányt ad népének. Az alkotmány Ausztriára, Csehországra, Galíciára és Bukovinára vonatkozott, Magyarországra és a lombard-velencei tartományokra nem.

Az Ellenzéki Kör radikálisai reggel törzshelyükön, a Pilwax Kávéházban találkoztak. Felolvasták Irinyi és társai által írt 12 pontot, majd Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt.  Ezután a Pilwax-kör tagjai a szemerkélő esőben elindultak a Pillwaxból az egyetemre. Az egyetemi ifjúság csatlakozása után immáron mintegy ezren folytatták útjukat a Hatvani utcába, Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához. Itt Irinyi a nép nevében lefoglalta a sajtót, s a nyomdászok megkezdték a Tizenkét pont és a Nemzeti dal kinyomtatását. A nyomda előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkodta szét a több ezer még nedves példányt.

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak. Itt szintén elszavalták a Nemzeti dalt, majd elhatározták, hogy a Városházára vonulnak. Céljuk az volt, hogy az éppen ülésező közgyűléssel elfogadtassák a követeléseiket.  A tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is a Tizenkét pont követeléseihez történő csatlakozásra. Forradalmi választmány alakult, majd a tömeg megindult Budára, hogy a végrehajtó hatalom legfontosabb kormányszékével is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből a jobbágyfelszabadítás legkövetkezetesebb szószólóját, Táncsics Mihályt.  A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a Tizenkét pontot, Táncsicsot szabadon bocsátotta, s eltörölte a cenzúrát. A kiszabadított írót diadalmenetben vitték Pestre.
A forradalom 1848. március 15-én egy nap alatt vér nélküli győzelmet aratott.

1848. március 14.

12-pont

Kossuth Lajos Pozsonyban az alsótábla kerületi ülésén felszólította a nádort, hogy a felsőtábla haladéktalanul tűzze napirendre a felirati javaslatot, kiegészítve a sajtószabadságról, illetve a belnyugalom védelméről szóló javaslatokkal. Az országgyűlés végül úgy határozott, hogy a feliratot küldöttség vigye Bécsbe.

Eközben Pesten a radikálisok és a liberálisok az Ellenzéki Kör ülésén a tömeggyűlés tervéről vitatkoztak. Az eszmecserét a Pillwax Kávéházban folytatták, itt érte őket  a bécsi forradalom kirobbanásának híre. Ekkor Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János, Sükey Károly, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Jókai Mór elhatározták, hogy másnap érvényt szereznek a Tizenkét pont közül az elsőnek, a sajtószabadság követelésének, s cenzori engedély nélkül kinyomtatják a Tizenkét pontot és Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt.

(Kép forrása: Wikipedia Commons)

1848. március 13.

A francia forradalom és Kossuth pozsonyi beszédének hatására Bécsben kitör a forradalom. Az esemény jeles alakja Adolf Fischhof fiatal orvos, övé volt az első szabad szó Ausztriában, liberális politikus, a bécsi Közcsendi Bizottmány tagja. Ő olvasta fel Bécsben Kossuth pozsonyi beszédét, s indította el a forradalmat.  A tüntetés a katonaság miatt vérontásba torkollott.  A 74 éves Metternich kancellár Angliába elmenekült, az uralkodó, V. Ferdinánd megegyezett a tüntetőkkel.

Alább a bécsi forradalom himnuszaként elhíresült „Was kommt dort von der Höh“ című dalt hallgathatod meg:

Irinyi_József Irinyi József (Forrás: hu.wikipedia.org) 1848. március 11.

Irinyi József, az Ellenzéki Kör tagja, megfogalmazta a Tizenkét pontot. A Pillwax ifjai szerették volna ezt több ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Pozsonyba, s így támogatni a reformellenzék országgyűlési küzdelmét. Ezért március 19-ére, a József-napi országos vásár napjára - francia mintára - a Rákos mezején nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtéssel. A bécsi forradalom hírére viszont cselekvésre szánták el magukat.

Ki volt Irinyi József?

Irinyi József (1822-1859)

Erdélyi születésű hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő. Ügyvédnek tanult, élete egyik fordulópontja, amikor írói pályára lép és az Athenaeum című folyóirat munkatársa lesz. 1842-ben hosszú külföldi útra indul, bejárja Ausztriát, Szászországot, Poroszországot, Belgiumot, Franciaországot, Angliát. Hazatérve úti beszámolót ír, melyekben az országok leírása mellett összehasonlítja az államok politikai-társadalmi berendezkedését a korabeli Magyarországéval. Írásai gyakran fennakadtak a cenzori hivatal hálóján, erről a csatározásról olvashatunk a Sajtótörvényről című írásában. Irinyi 26 éves, amikor megbízzák, hogy állítson össze egy petíciót, mellyel meggyorsíthatják Kossuth javaslatainak elfogadtatását. Ekkor állítja össze a 12 pontot.

Irinyi József: Sajtótörvényről 

1848. március 5. Az Ellenzéki Kör

Az időhúzást természetesen az akkori hatalom is ismerte, de ezalatt volt ideje a pesti Ellenzéki körnek, hogy csatasorba lépjen. Irányi Dániel indult Pozsonyba, ahol találkozott is az ellenzék vezérével. Megegyeztek, hogy Kossuth felirati javaslatai mentén a kör tagjai 12 pontos petíciót készítenek, melyet eljuttatnak az udvarhoz, így segítve a diéta törekvéseit.

Az Ellenzéki Kör

A reformországgyűlések Ellenzéki Pártjának 1847-től működő pesti klubja. A szervezet a Ráday Gedeon gróf vezette Nemzeti Kör és a Teleki vezette Pesti Kör egyesülésével jött létre.

Elnök: gróf Teleki László

Alelnökök: Vörösmarty Mihály, Fényes Elek

gróf Teleki László (1811-1861)

Nagybirtokos, politikus, történész. Victor Hugo barátja. Kossuth nézeteit támogatta. A főrendi ellenzék egyik vezetője, 1844-től a Védegylet alelnöke, 1848-ban az Ellenzéki Kör elnöke.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

Költő, drámaíró, az MTA tagja. Középnemesi családból származott, apja gazdatiszt volt. A reformmozgalom politikai és kulturális küzdelmeiben élénken részt vett, a Nemzeti Kör az ő javaslatára adta ki Petőfi első verseskötetét 1844-ben.

Fényes Elek (1807-1876)

Statisztikus és földrajztudós, az MTA levelező tagja. Magyarország polgári fejlődésének híve, az Ellenzéki Kör alelnöke, az Iparegyesület aligazgatója.

teleki-laszlo Ellenzéki kör

1848. március 4. - Ellenzéki Kör ülése, Pest

Az Ellenzéki Kör március 4-i ülésén Teleki László elnök javaslatot tett arra, hogy erélyes lépésekkel mozdítsák elő az országgyűlés munkáját. Kézhez kapták Kossuth felirati javaslatának szövegét, melyet csonkának találtak a sajtó szabadságának említése nélkül, s szükségesnek tartották mielőbb tudatni ezt az országgyűléssel. Az Ellenzéki Kör választmánya azonban ekkor még határozottabb akcióra nem vállalkozott.

Egyesületek, pártok Magyarországon 1790-1848

Reformok és forradalmak - Politikai programok

kossuth-1841 1848. máricus 3. - Kossuth felirati javaslata, Pozsony

A pozsonyi diéta 1848. március 3-i ülésén Kossuth Lajos Pest megye követeként történelmi jelentőségű indítvánnyal lépett elő, felszólítva az országgyűlést: „emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. A bajok „valódi kútfeje” – mondta – a bécsi bürokratikus abszolutista kormányrendszerben található, azt kell félrevetni, alkotmányos berendezéssel felcserélni, mielőtt végveszélybe sodorná a monarchiát. A cél: alkotmányos átalakulás és érdekegyesítés, belső reform. „Ha mi ez országgyűlésről szétoszlanánk anélkül, hogy megvinnénk a népnek, mit e törvényhozástól annyi joggal és méltán vár, ki merné magára vállalni a felelősséget azért, ami következik?” Közteherviselést, politikai jogegyenlőséget, népképviseletet és független nemzeti kormány megteremtését követelte Magyarországon és alkotmányt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.

„Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben, melyekkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükséginek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodunk.”

„Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük.”

„Az úrbéri viszony adóssági viszonnyá változzék át”.

Magyarországnak „minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány kell”, és így „collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős ministeriummá átalakítását minden reformaink alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintendjük”.

Kossuth polgári átalakulást sürgető javaslatát a rendi országgyűlés alsótáblája azonnal elfogadta, a felsőtáblát azonban a bécsi kormányzat megakadályozta azzal, hogy az udvarba rendelte a felsőtáblát elnöklő nádort, István nádort.

Kossuth ezek után a fővárosi Ellenzéki Körtől várt támogatást.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten