Az evolúció legfontosabb mechanizmusának ma is a természetes szelekciót tartják. A természetes szelekcióra jellemző, hogy lassú, fokozatos változások során alkalmazkodik általa a populáció a környezetéhez. Számtalan olyan esetet ismerünk, ahol a szelekció hatása megfigyelhető, elég csak a legismertebb példára, az ipari melanizmusra gondolni, de ugyanide sorolhatjuk a baktériumok antibiotikum rezisztenciájának kialakulását is. Azt viszont már sokkal nehezebb elképzelni, miként alakít ki ez a mechanizmus egy olyan bonyolult és összetett mintázatot, mint egy lepkeszárny rajzolata, egy jaguár foltjai, vagy az emberi szem. Az ember úgy érzi, szinte végtelen időnek kellene eltelnie, amíg az aprócska változásokból előáll egy ilyen rendezett és bonyolult szerkezet. A sejtés nem alaptalan, ezt bizonyítja az alábbi animáció is.
A képre kattintva próbálhatod ki a szelekciós folyamatot!Richard Dawkins angol evolúcióbiológus izgalmas ötlettel állt elő A vak órásmester című könyvében. Néhány egyszerű szabályt határozott meg, melyekkel faszerű alakokat rajzolt. A szabályok az elágazások számára, irányára, egymáshoz viszonyított méretére vonatkoztak. Ezeket a szabályokat változtatta kis mértékben és minden alkalommal kiválasztotta a neki legjobban tetszőt. Ebből a legcsinosabból hozott létre új változatokat, amikből megint a legszebbet választotta. Legnagyobb meglepetésére hamarosan nemcsak fákhoz hasonló alakzatok kerültek elő, hanem mindenféle bonyolult rovarokra, gerincesekre jellemző minták is. Ezeket Dawkins biomorphnak nevezte el, mi a fraktállat kifejezést javasoljuk (mivel lényeinket rekurzív függvények definiálják, vagyis fraktál alakzatok).
x0A képre kattintva csinálhatsz fraktállatokat.Mindez persze több egyszerű játéknál (bár annak sem utolsó), hanem megvilágít néhány különösen fontos dolgot az élővilág evolúciójával kapcsolatban. Tudnunk kell, hogy az élőlények alakjának kialakulását, akár az előbbi modellben a rajzokét, konkrét szabályok határozzák meg. Ezek az egyedfejlődési szabályok javarészt genetikailag meghatározottak és mint ilyen, a mutáció, szelekció tárgyai. Az evolúció tehát nemcsak az élőlények alakjára, hanem a fejlődésük szabályaira is hat. Így sokkal könnyebben jöhet létre az a komplexitás, rendezettség és változatosság, amit az élővilágban megfigyelhetünk. Arra is magyarázatot ad ez a tény, hogy miért olyan fontos az egyedfejlődés ismerete az egyes fajok rokonsági viszonyainak megállapításához.
