Friedrich Wilhelm Nietzsche
2004/10/27 09:28
1763 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
160 évvel ezelőtt született Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.

Protestáns lelkész családban látta meg a napvilágot a Lützen melletti Röckenben. Apja mélyen vallásos szellemben nevelte, kit egy baleset folytán öt éves korában elveszített, és életét attól kezdve a család nőtagjai - nagyanyja, két nagynénje, anyja és húga - határozták meg. 1864-ben már a bonni egyetemen hallgatott teológiát és klasszika-filológiát, mit Lipcsében folytatott, ahol Schopenhauer főművét (A világ mint akarat és képzet) tanulmányozta, és ahol személyes barátságot kötött a zeneszerző Wagnerrel. Az egyetemen kitűnt teljesítményével, és még egyetemi fokozata megszerzése előtt a baseli egyetem klasszika-filológia professzorává nevezték ki.

Jacob Burckhardt irányítása alatt igen termékeny munkát végezhetett: Homérosz és a klasszika-filológia c. székfoglaló előadása után megírta A tragédia születése címet viselő művét. Az 1870-71-es porosz-francia háborúban önkéntes betegápolóként vett részt, de súlyosan megbetegedett, és vissza kellett térnie Baselbe. Ekkor írta meg a Korszerűtlen elmélkedéseket, melyek a kortárs filológusokat és filozófusokat is vitára késztette Betegsége 1876-tól egyre súlyosabbá vált, a fej- és szemfájása állandó hányingerrel együtt jelentkezett, minek következtében 1879-ben már baseli katedráját is kénytelen volt feladni. Szembántalmai miatt ekkor nyugdíjba vonult, és attól kezdve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Akkoriban írta (1884-1884) az Imígyen szóla Zarathustra című művét is.

Elméje 1888-ban borult el teljesen, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötétségben élte le. 1899-ben paralitikus rohamot kapott, és 1900-ban bekövetkezett haláláig édesanyja, majd nővére, Elisabeth ápolta.(Műveit is nővére rendezte kiadás alá - nem minden szubjektivitástól mentesen.) Az ún. életfilozófia jelentős képviselője volt, tagadta a haladás elméletét, s a "minden dologi örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték.

Főbb művei

  • A tragédia születése (1872),
  • Korszerűtlen elmélkedések (1873-1876),
  • A vidám tudomány (1881-1887),
  • Imígyen szóla Zarathustra (1883-1891),
  • Az Antikrisztus (1888),
  • A hatalom akarása (1884-1888),
  • Ecce homo (1888)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten