Fürdőknek való
2013/04/25 08:00
1852 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A gyógyvizek jótékony hatását az irodalom legjelentősebb képviselői énekelték meg. A fürdővárosok máig igyekeznek is megőrizni békebeli bájukat: a jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a koncertek a promenádon s a nyugodt légkör.

"Isten veled Karlsbad szép tája!-
Örökké az ember nem állja,
Rothad neki tüdeje-mája;-
Így végződik a földi pálya.
Alás'szolgája!"

(Arany János, 1869)

Fürdőélet az ókori Rómában

Fürdő Pompeiben

A fürdőknek (thermáknak) két fajtája alakult ki a Kr.e. I. századra. A tehetősebbek házaikban alakítottak ki olyan helyiséget, ami a tisztálkodás mellett a testi felfrissülést is szolgálta. Ezek nem gyógyhatású fürdők voltak, hanem a pihenést, a szórakozást tették lehetővé. Az épület alatt elhelyezett kemencék biztosították a gőzfürdőhöz a szükséges hőmérsékletet, a hideg vizes medencék pedig a felfrissülést. A másik típus a kevésbé tehetősek, illetve a nagyobb társaságot kedvelők kényelmét szolgálta.
Az ún. közfürdőkben belépőjegy ellenében lehetett a különböző szolgáltatásokat igénybe venni. A hideg és meleg vizes medencék mellett gőzfürdő, homokfürdő, tornaterem, labdázóterem, klubszobák, felolvasóterem, könyvtár szolgálta a betérők kényelmét, vagyis fürdő- és szórakozóhelyekből álló komplexumként működött. A napi tisztálkodás mellett igénybe lehetett venni a masszázst, a borbély, a szőrtelenítőmester szolgáltatásait, ital- és ételárusok járták a termeket.

A török fürdő

Török fürdöző nők

A mohamedánok számára vallásuk írja elő a rendszeres tisztálkodási kötelezettséget. E tény a magyarázata annak, hogy a fürdőélet miért kap kiemelt szerepet ebben a világban. A tehetősebbek itt is magánfürdőket építettek, akik azonban nem engedhették meg maguknak ezt a luxust, azok a közfürdőket használták. S e tekintetben az iszlám nem tesz különbséget nő és férfi között: a tisztálkodási előírások mindkét nem tagjaira kötelezőek.
A nagyobb városokban működtek külön női és férfi fürdők, a kisebb helyeken a nyitva tartás meghatározott óráiban látogathatták nők, más időpontban pedig férfiak a helyiségeket. A fürdés szertartásai mellett itt is lehetőség nyílt a masszőrök, borbélyok, szőrtelenítő mesterek szolgálatainak igénybe vételére - no és a beszélgetésre. Az egyébként elzártan élő nők számára itt nyílt lehetőség minden friss információ, pletyka beszerzésére, de a férfiak is oldottabban társalogtak ilyen, "lemeztelenített" környezetben.
Még a legféltékenyebb férjek is kénytelenek voltak egy héten egyszer, csütörtökön elengedni feleségeiket/feleségüket a fürdőbe. A féltékenységre sokszor okuk is volt, hiszen európai utazók visszaemlékezései szerint bizony előfordult, hogy az asszonyok kihasználták a lepelszerűen mindent eltakaró ruhák biztosította inkognitót, és a fürdő helyett szeretőjüket keresték fel. A kíváncsiskodó tekintetek elkerülését lehetővé tevő zárt ruházat tényleg elrejti viselőjét akkor is, ha előnyös, de akkor is, ha kevésbé előnyös a külseje, a test szépségét, esetleges hibáit csak a férj (a szerető), és a fürdő azonos nemű közössége ismerhette.

Híres fürdőhelyek az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország területén

Bad-Ischl

Bad Ischl

Az Ischl és a Traun folyók találkozásánál, erdős völgyben fekszik Felső-Ausztriában. Magas sótartalmú gyógyvizét az 1820-as évektől használta fel az orvostudomány. Fénykorát - a Monarchia többi híres fürdőjéhez hasonlóan - a 19. század második felében élte. A város története szorosan összefonódott Ferenc József császár nevével, aki 1854 és 1914 között minden nyarának egy jelentős részét itt töltötte. A császári udvar és az arisztokrácia mind a gyógyvizek, mind a kapcsolatok ápolása miatt szívesen választotta Bad Ischlt nyári pihenőinek helyszínéül. Rajtuk kívül híres művészek is pihentek vagy gyógyíttatták magukat itt, pl. Brahms, Lehár Ferenc.
Ferenc József nem véletlenül kedvelte olyan nagyon ezt a várost: születését is a gyógyvizek erejének köszönhette a Habsburg családi legendárium szerint. Miután sem V. Ferdinándnak, sem fivérének, Ferenc Károlynak nem született utóda, ezért az utóbbi felesége Zsófia, az udvari orvos tanácsait meghallgatva Bad Ischlbe utazott egy kúrára. A hivatalos magyarázat szerint a sós fürdő csodát tett, hiszen a segítségével világra jött Ferenc József, a későbbi uralkodó. (A rossz nyelvek persze már akkor is azt pletykálták, hogy a sós fürdő mellett egyéb kapcsolatok is segítettek Zsófiának az áldott állapot elérésében ...) Ferenc József életében még több fontos, a fürdővároshoz kötődő esemény adódott. 1853-ban itt találkozott először későbbi feleségével, Erzsébettel (Sissyvel). A szerelem is itt érte utol tehát az uralkodót. Nászajándékba kaptak Bad Ischlben egy vadászkastélyt, amit - igencsak gáláns módon - erre az alkalomra E-alakúra építettek át. (Erzsébet nevének kezdőbetűjére utalva.) Ezt az épületet nevezik Kaiser-villának. A villa egyrészt arról is nevezetes, hogy 1898-ban itt látta utoljára egymást az uralkodói pár. Nem sokkal a találkozás után Erzsébetet meggyilkolták. Másrészt viszont ennek az épületnek a dolgozószobájában írta alá Ferenc József a Szerbiának szóló hadüzenetet. Ez a lépés pedig a birodalom széteséséhez vezető világháború kirobbanását jelentette.

Bad Godesberg

Ez a németországi fürdőhely ma Bonn városához tartozik, a diplomáciai élet egyik központja. Magát a települést 1210-ben említik először a források, de az igazi fürdőélet, a gyógyszállók építése csak a 18. század végén kezdődött el. A történelemben azonban mégsem csak ezekről a fürdőkről híres, hanem arról is, hogy 1959-ben az NSZK-ban működő Szociáldemokrata Párt itt fogadta el megújulást hozó programját.

Bad Kissingen

E németországi fürdő a bajorországi Rhön-hegység gyógyvizeinek egyike. A gyógyforrások közül az egyiknek magyar vonatkozása is van: II. Rákóczi Ferenc is kúráltatta itt magát, ezért róla nevezték el. Marienbad Marienbad

Nyugat-Csehországban, a Szudéta - területeken található. A környék másik híres gyógyfürdője Karlsbad. Legjelentősebb szállodái a 19-20. század fordulóján épültek, a Monarchia gazdagságát hirdetik a mai napig. Kb. 40 gyógyforrást ismernek a városban, vizei azonban nem egyformák. Vannak közöttük kifejezetten csípős hatásúak, vannak kesernyések, savanykásak is.
Az első fürdőházat 1791-ben még az apátság orvosa építtette itt fel, magát a fürdőt 1818-ban nyitották meg a szélesebb nyilvánosság előtt. A Máriafürdő nevet már 1808-tól említik a források. Fénykorát a 19-20. század fordulóján élte, híres emberek: művészek, politikusok, az uralkodó elit tagjai pihentek, gyógyultak itt. Goethe, Chopin, Liszt, Dvořák, Wagner rendszeres vendégek voltak a gyógyfürdőkben, VII. Edward angol király pedig 1899-1908 között állítólag kilenc kúrán vett részt, hogy súlyfeleslegétől megszabaduljon.

Karlsbad

Csehország nyugati részén található fürdőhely. A legenda szerint a várost IV. Luxemburgi Károly cseh király, német-római császár alapította 1358-ban. Az uralkodó éppen vadászaton üldözőbe vett egy zergét, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, ami alatt a mélyben melegvizű forrásokra találtak. 1370-ből származik az az okirat, amiben az uralkodó engedélyezte a helyieknek a fürdő felépítését. A gyógyításon kívül a társasági élet fontos központjává is lett, 1950 óta rendeznek itt filmfesztivált. (A település mai neve: Karlovy Vary.)

Pöstyén

60-70 fok körüli radioaktív és kénes iszapforrások találhatók Szlovákia talán leghíresebb fürdőhelyén. A Pozsonytól 80 km-re a Vág szigetén található gyógyvizeket már az erre harcoló római légiók is ismerték, későbbi források is gyakran említik. Fürdőteleppé azonban csak a 19. század közepétől épült ki, s a 19-20. század fordulóján indult igazi virágzásnak. Sok híresség, közöttük Beethoven is kúráltatta itt magát. Szováta Szováta

Szováta az Erdélyi medence keleti részén, a Görgényi - havasok lábánál található. A római források említik a területet, hiszen már akkor jelentős sóbányászat folyt a vidéken. A fürdőt csak a 16. században említik először kiemelve a nagy kiterjedésű sós tavait. E fürdőhelyeknek nem csak a vize, hanem több esetben az iszapja is gyógyhatású. A legjelentősebbek a Medve-, Mogyorós-, Vörös-, Zöld- és Fekete-tó. A Medve-tó külön jelentőségét az adja, hogy Románia legnagyobb dolina- és torlasztava, aminek keletkezését pontosan leírták.
1875-ben egy nyári zivatar következtében a Cseresnyés-hegyről lefolyó patakok felduzzadtak és a Zoltán-hegy alatt összegyűltek. Tóvá válásukat az tette lehetővé, hogy egy a sok víztől kilazult dolina leomlott, és elzárta a folyók útját. A heliotermikus tó vizének különleges összetétele, magas só-koncentrációja miatt gyógyhatása Európában a maga nemében egyedülálló. Sótartalma annyira magas, hogy a fürdőzők valósággal lebegnek a felszínén. A tó sótartalma a mélységgel fokozatosan növekszik. A Fekete-tó a legrégebbi közülük, valószínűleg egy elhagyott római bányában jött létre.
A fürdőtelepek kialakítása a 19. század közepén kezdődött, de igazán jelentős forgalmat a Medve-tó kialakulása óta bonyolított. 1918-ig a magyar arisztokrácia egyik kedvelt üdülőhelye volt.

Tusnádfürdő

A ma Romániában, az Olt partján található fürdőhelyet már a 15-16. században gyógyító vizei és kiváló magaslati klímája miatt említik a források. A fürdőtelepet a 19. század közepén építették ki.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten