Gallicizmusok
"Jeter son bonnet par dessus les moulins" - Kirúg a hámból
A kifejezés eredetileg a hölgyek meglazult öltözékével áll kapcsolatban: biztosan sokan hallottak már arról, hogy tisztességes asszonyoknak egykor nem illett hajadonfőtt, szélfútta frizurával sétálgatniuk a városban. A romlásba döntő férfiszemeket a kor szokásai szerint csak úgy lehetett féken tartani, ha egy magára valamit is adó fehérnép diszkrét főkötő (bonnet) alá rejti rakoncátlan fürtjeit. Könnyen ledérnek bélyegezték azokat, akik fittyet hánytak koruk öltözködési szabályaira, és lobogó hajukkal megbotránkoztatták a pletykaéhes lakosságot. A közmondásban szereplő "bonnet", nem csupán egy csinos fejfedőt jelent, hanem a társadalmi előírásoknak megfelelő viselkedést is szimbolizálja. A "főkötő ehajítására" csak a legbátrabb és mindenre elszánt hajadonok mertek vállalkozni, hiszen a duhajnak bélyegzett vásári mulatságokon kívül sehol nem illett fedetlen fejjel mutatkozni a városban. A szólás második tagjában fellelhető "moulin" kifejezés a hangos, és vidám népünnepélyek helyszínét, a malomudvar környékét idézi, ahol a legkacérabb hölgyemények, a falu figyelő szemétől távol - akár főkötő nélkül is - kedvükre kitombolhatták magukat.
"Mentir comme un arracheur du dent" - Hazudik, mint a vízfolyás
Talán nem szokatlan, ha egy patak csobogásához hasonlítják azt a fürgén pergő nyelvet, amely már rutinra tett szert a valótlan történetek gyártásában, az viszont már ritkábban fordul elő, hogy a fogorvos alakja és a hazugságok valamely módon összefüggésbe kerüljenek egymással. Annak ellenére, hogy korunk fehérköpenyes szájspecialistái is javarészt ellenszenvnek örvendenek pácienseik körében, kevés nyelven titulálják őket megrögzött hazudozóknak. A francia nyelv azonban érdekes kivételt képez, amely minden bizonnyal a honpolgárok mélyen gyökeredző keserű tapasztalataiból fakad: történt ugyanis, hogy néhány, magát orvosnak nevező alak bukkant fel a középkori vásárok színes forgatagában, fájdalommentes kezelést ígérve az erre rászorulóknak. Ma már nem könnyű kideríteni, mi tartozhatott a derék mesterek repertoárjába: gyökérkezelés, avagy csupán foghúzás, bármi is lehetett, a korabeli feljegyzések szerint igencsak nagy fájdalommal járt. A foghúzók csekély sikert arattak a sokadalomban, és a legtöbb ember kezelés helyett már a puszta látvánnyal is beérte. A franciák tehát rossz benyomást szereztek a fogspecialistákról, s ezt nyelvükben is megőrizték.Mettre la clé sous la porte - Fizetés nélkül távozik
Egy nagyon régi gallicizmus arról, hogyan lehet fizetés nélkül távozni egy fogadóból, vagy milyen eszközökkel lehet az egy személyre kifizetett szobát több alkalommal is igénybe venni. Az ajtó alá helyezett kulcs arra utal, hogy a távozó vendég nem kíván személyesen találkozni a tulajdonossal, éppen ellenkezőleg: diszkréten, és lehetőleg fizetés nélkül szeretne meglépni. A kifejezés másik értelmezése szerint bizonyára voltak olyan vendégek, akik a sokszor rendkívül erkölcsös háziasszony, házigazda engedélye nélkül látogatókat csempésztek a szobájukba. Az ajtó alá helyezettt kulcs nem csak nagymértékű renitenciát jelentett, hanem némi pajkosságot is, hiszen az ilyen módon fogadott vendég mindjárt rájöhetett milyen nehéz éjszakának néz elébe.
Donner une réponse de Normand - Kétértelmű válaszokat ad
A rutinosabb középkori kereskedők nagyobb üzletek előtt finoman érdeklődnek kuncsaftjaik nemzetiségéről, a normandoknál ugyanis furcsa szokás volt divatban: egy vásárlónak, üzleti partnernek 24 órán belül jogában állt meggondolnia magát és felrúgni az alkut. A törvény természetesen nem vonatkozott a franciákra, ezért a gyakran kellemetlen helyzetbe került normann atyafiak sohasem adtak konkrét választ, és az későbbi félreértések elkerülése végett az üzleti tárgyalások hamisítatlan szakértőivé váltak.
