Gáz van!
2000/10/11 08:00
1950 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A pusztaszőlősi gázkitörés immáron több milliárd forintos veszteséget okozott. A történtek apropóján talán érdemes egy kicsit behatóbban foglakozni a szénhidrogének és azon belül a földgáz szerepével és elterjedésével.

A pusztaszőlősi gázkitörés immár több milliárd forintos veszteséget okozott. A történtek apropóján talán érdemes egy kicsit behatóbban foglalkozni a szénhidrogének és azon belül a földgáz szerepével és elterjedésével.

Rövid történeti áttekintés

A szénhidrogénipar korunk kétségkívül egyik legfontosabb iparága. Civilizációnk, technikánk fejlődésében az összes ásványi kincsek közül talán a szénhidrogének játszották a legjelentősebb szerepet.

Alfréd Gessler amerikai vegyész 1853-ban szabadalmazta kerozén néven világítóolaját, amelyet szén- és bitumenes palák lepárlásából nyertek. Az olajokhoz nagyfényerejű lámpákat is szerkesztettek. Forradalmi változást hozott az 1885-ös év, amikor Karl Benz német mérnök bemutatta belsőégésű motorral hajtott gépkocsiját. Ez alapozta meg végleg a kőolaj helyzetét a világgazdaságban. Ezek a motorok már könnyű párlatot, a benzint használtak hajtóanyagul. Éppen azt a terméket, ami eddig a lepárlásnál használhatatlan melléktermék volt. Eközben a geológiai kutatások megerősítették, hogy nagyobb szénhidrogén előfordulások a földkéreg hajlott boltozatainak (antiklinális) tetején, likacsos rétegekben találhatók. Megkezdődhetett tehát a tudományos tervszerűséggel történő feltárás és kitermelés. Hazai kőolaj és földgázelőfordulásokat a XVIII. sz. közepétől említenek az írásos hagyatékok. Az 1911. V. törvénycikk a kőolajkutatást állami monopóliummá nyilvánította. Böck Hugó geológus 1914-ben sikeresen alkalmazta Eötvös Loránd torziós ingáját, s ezzel az új geofizikai módszert bevezette kőolajkutatásba. A magyar kőolajbányászat megteremtője büszke cím Papp Simont illeti, akinek személyében - amellett, hogy a földgázkutatás nemzetközi szaktekintélye volt-,a kőolajföldtan első hazai oktatóját is tisztelhetjük.

Kőolaj- és földgáz vagyon jelenlegi helyzete

Magyarország primer energiaellátásának 85%-át fosszilis energiahordozók adják, ezen belül a kőolaj és a földgáz is 32-32%-ot képvisel. A hazai termelés azonban a kőolaj esetében ennek csupán a harmadát, földgáznál pedig mintegy a felét fedezi.

Az ország ipari kőolajvagyona 1987 óta folyamatosan csökken, 1996. január 1-én 17,5 millió tonna volt. Az évközi kutatásból származó vagyonnövekedés nem tudta ellensúlyozni a termelést, így a készletben 0,6 millió tonna csökkenés tapasztalható. Jelentősebb készlettel bíró új lelőhelyet nem fedeztek fel, így az ország legnagyobb kőolajlelőhelye továbbra is Algyő és Nagylengyel, és ezen a sorrenden a koncessziós területeken folyó kutatások remélt pozitív eredménye sem fog előreláthatólag változtatni. Az ipari földgázvagyon mennyisége 82,4 milliárd köbméter volt, ami 2,4 milliárd köbméterrel kisebb az előző évinél. A kutatás tehát itt sem volt képes ellensúlyozni a termelés okozta készletcsökkenést. Az 1995. évi termelés 5,3 milliárd köbméter volt, ez 1990 óta lényegében változatlan.

Földgáztározás

Az évszaktól függő, változó fogyasztói igények megkövetelik nagy mennyiségű földgáz tárolását. Az eljárás lényege, hogy melegebb évszakokban a folyamatosan termelt gázt a tárolókba sajtolják, a hideg évszakokban innen gyors ütemben kinyerhető. Ennek a megoldásnak azokban az országokban van igazán nagy jelentősége, ahol nemcsak a belföldön kitermelt, hanem import földgázt is igénybe veszik. Részben vagy egészben kimerült rétegek felhasználása a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás. A tároló befogadóképességét a porózus homokkőréteg áteresztőképessége és a viztest kiterjedése határozza meg. A II. világháború idején, 1941-ben a mostani kitörés helyszínéhez közeli Tótkomlós környékén gáztelepeket tárt fel a MANÁT koncesszió (Magyar Német Ásványolaj Társaság). Az intenzív geofizikai kutatás során itt alkalmazták először a szeizmikus méréseket. A termelés csak a háborús földgázigény kielégítésére szolgált, a telepeket nem sikerült rendesen kiépíteni, ezért azokat később felhagyták, illetve egy részük vad gázkitörések következtében megsemmisült. Mint oly sok más helyen a kutatófúrások termálvizes rétegeket érinettek, amelynek nyomán Tótkomlóson gyógyfürdő létesült. Csak évekkel később, 1958-ban mélyített eredményes kutatófúrás után kezdődött a Pusztaföldvár-Pusztaszőlős kőolaj és földgázmező kitermelése, melynek területe 57 négyzetkilométer, mélysége 1800 m. Az 1700 m mélységben található kristályos alaphegység feletti homokkő-márga összetételű boltozat tartalmazta a 4 kőolaj és 43 földgáztelepet.

Felhasznált anyagok:

Dr. Dank Viktor: Kőolajföldtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
Magyar Geológiai Szolgálat - Magyarország Ásványvagyona
Diagramm - Vajda György: Energiaigények Magyar Tudomány 1999/9
D-fotó: Kóti István

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten