Az elmúlt három évtizedben nem adtak ki új tantervet, nem jelent meg új matematika tankönyv, amelyben a halmazoknak ne lenne központi szerepük.
Már alsó tagozatban - az első osztályban - a számfogalom kialakítása halmazokon történik: a szám úgy jelenik meg, mint a halmazok tulajdonsága (véges halmazok számossága), ezért tekintjük ma természetes számnak a nullát (az üres halmaz számossága). Halmazok összehasonlításával vezetjük be a kisebb, nagyobb relációkat, szemléletesen megismertetjük a gyerekeket például a részhalmaz fogalmával, és ezt nem csak matematika órán használják: "Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár, azaz van olyan rovar, amelyik nem bogár."
A felső tagozat 5. és 6. osztályában e szemléletes részhalmaz fogalmat fejlesztjük, csoportosítunk (számhal-mazok; háromszögek oldalak szerint) és osztályozunk (háromszögek szögek szerint). Lényeges ugrás 7. osz-tályban következik be: két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítésével alakítjuk ki a függvény fogalmát, illetve 8. osztályban vezetjük be a kiegészítő halmaz fogalmát, és konkrét példákon keresztül vizsgáljuk két halmaz unióját, metszetét, különbségét, de általánosíthatunk is, és ezt Venn-diagrammal szemléltethetjük.
