A Dr. Szederkényi Antal - Dr. Vármonostory Endre páros alkotta mindhármat, ez is az oka annak, hogy ezek a kiadványok nem függetlenek egymástól, hanem egymásra épülnek. Olvasóink joggal vethetik fel, hogy miért került egy a közoktatás matematika anyagával, annak tanításával foglalkozó rovatba felsőoktatási jegyzetek bemutatása. Úgy gondoljuk, hogy ez az írásunk elolvasása után már nyilvánvaló lesz.
A Lineáris algebra
című jegyzet első részében a későbbiekben szükséges fogalmakat, tételeket és azok bizonyításait foglalják össze a szerzők. Lényegében a középiskolában tanított halmazelméleti és függvénytani ismeretek rendszerezése történik itt, nagyobb léptékű összefoglalás keretében. Ez után a középiskola geometria anyagából ismert vektor fogalom - a szokásosnál precízebb - tárgyalását olvashatjuk. A vektorműveletek, a skalárral való szorzás, a skaláris szorzat, a vektoriális szorzat tulajdonságai is megtalálhatók ebben a részben. A koordinátageometria anyag áttekintését is haszonnal forgathatják a középiskolások és tanáraik egyaránt. A geometriai vektorok vizsgálata jól előkészíti a vektortér fogalmát, annak törvényszerűségei bemutatását. Alkalmazásként a lineáris egyenletrendszerek, a mátrixok és a kvadratikus alakok elméletének alapjai találhatók még meg a jegyzetben.
A Számelmélet
jegyzet az egész számok aritmetikáját tárgyalja, ezért a középiskolás anyag magasabb szintű áttekintését, összefoglalását is tartalmazza. A klasszikus számelmélet nevezetes fogalmai (prímszámok, pithagoraszi számhármasok, számelméleti függvények, kongruenciák, maradékosztályok) és azok tulajdonságai természetszerűleg helyet kaptak a jegyzetben. A középiskolások oktatásában felhasználható, szép feladatokkal is találkozhatunk. A szerzők feladatuknak tekintették, hogy megalapozzák, szemléltessék a nem könnyű algebrai fogalmakat. A gyűrű, az integritástartomány, irreducibilitás is megjelennek a számelméleti problémák között.
A Klasszikus algebra
tartalma áll talán a legtávolabb a középiskolás tananyagtól, de még ebben a jegyzetben is találhatunk a közoktatásban felhasználható részeket. A komplex számok - amelyekkel az egyik fejezet foglalkozik - jól taníthatók emelt szintű csoportokban. A másodfokú egyenlet témakörének tanítása közben sokszor felvetik a gyerekek azt a kérdést, hogy hányadfokú egyenleteknek van megoldóképletük. Érdeklődő tanítványaink ebből a jegyzetből választ kaphatnak kérdéseikre.
Mindhárom jegyzet tömören megfogalmazott, precíz, pontos megfogalmazásban dolgozza fel a benne szereplő ismeretanyagot. Mi itt - a rovatunk profiljának megfelelően - a közoktatásban való alkalmazhatóságuk szempontjából vizsgáltuk őket, de azt látjuk, hogy a felsőoktatásban tanulók és oktatók is sok figyelemre méltó tudáselemet találhatnak meg bennük. Információink szerint május végén fog megjelenni szintén e két szerzőtől az Absztrakt algebra jegyzet, amely az itt ismertetettek folytatásának tekinthető.
