Szent Jobb

Ismétlő kérdés:

Mit tudsz a Szt. István-legendák keletkezésének időrendjéről?

Szent István király középkorban hivatalosnak tekintett legendájának szerzője kapcsán több nézet is felmerült a történeti kutatásokban. A legenda szerzője valószínűleg nem más, mint az a Hartvik nevű hersfeldi (Németország) bencés szerzetes, aki 1072-ben kolostora apáti székébe került, 1085 ben püspökké szentelték, s rövid ideig Magdeburg érseke volt. 1088-ban érkezett Magyarországra, ahol nemsokára a győri püspöki címet nyerte el. Több jelentős diplomáciai szolgálatot tett I. László és Könyves Kálmán királynak is. Idős korában, 1100 körül készíthette el saját Szent István életrajzát, a két korábbi változat felhasználásával, részben kompilatív módszerrel, részben pedig saját fogalmazású részek írásával.

Ismétlő feladat: Elevenítsd fel, hogy milyen szerzői eljárást nevezünk kompilációnak! (Segítséget nyújt 'A krónika műfajáról általában' c. írás.)

Hartvik munkájának - amelyet Könyves Kálmán király parancsára írt meg - legfőbb törekvései közé tartozott, hogy a magyar királyoknak a pápa által elvitatott egyházkormányzói jogait István királyra vezesse vissza, illetve azoknak a Szentszéktől való eredetét bizonyítsa. Emellett nagy súlyt fektetett arra, hogy a korábbiaknál erősebben hangsúlyozza az első magyar keresztény király isteni kiválasztottságát. Hartvik püspök munkájának előszava toposzokkal átszőtt személyes vallomás a munka keletkezésének körülményeiről, illetve saját magának a feladathoz való viszonyulásáról.

Önálló munka: Olvasd el a Hartvik-féle legenda előszavát, majd válaszolj az alábbi kérdésekre!
1. Mit tart Hartvik a munka legfőbb nehézségének?
2. Mely erény segítségével igyekszik legyőzni ezt a nehézséget?
3. Vajon valóban fennállt-e az említett nehézség?
4. Milyen fogadtatást kér Hartvik műve számára?

A legenda szövegét megtalálod:
nyomtatásban: Érszegi Géza (vál., bev., jegyz., szöveggond.): Árpád-kori legendák és Intelmek. Bp., 1983. 34-53. (ford.: Kurcz Ágnes) vagy
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged., 1999. 315-343. (ford.: Kisdi Klára, részletek)
Interneten: http://www.extreme.hu/arpadkor/szcim/eg04-1.htm
Hartvik püspök munkájának különös értéket ad, hogy szerzője a kor kiváló műveltségű stílusművésze volt, aki a Könyves Kálmán udvarában a 12. század elején kialakult szellemi pezsgés egyik meghatározó alakjává vált. Széleskörű műveltségének alapjait minden bizonnyal Nyugat-Európában szerezte (a hersfeldi kolostorban még a 11. században is hatott a Karoling-reneszánsz virágzása), klasszikus irodalmi tudása mellett érzékelhető a legjelentősebb nyugati egyházi művek, illetve a VII. Gergely-féle pápai reformmal szemben álló, császárpárti egyháziak írásainak hatása.
A Hartvik-legenda az egész középkoron át - a korábbi életrajzokat háttérbe szorítva - I. István hivatalos életrajzának számított, ezt használták fel a liturgiában és a breviáriumok elkészítésénél is, sőt a 14. századtól Magyarországon jogforrásként is hivatkoztak rá.