Elsőre azt gondolná az ember, hogy elég egyszerűen több művészeti órát tartani az általános és középfokú oktatás keretei között, de talán nem ez az egyetlen megoldás. Lehetséges, hogy a jelenleg működő művészetoktatási programokon belül is végezhetnénk kreativitásfejlesztést.

Gyakran érezzük úgy, hogy a tanítás legnehezebb része a kreatív alkotási folyamat támogatása. Honnan ered a különbség, ami az osztályterem és a játszótér hangulata között oly gyakran fennáll?

Sir Ken Robinson és más kreativitás-szakértők azon az állásponton vannak, hogy az iskola megöli a kreativitást, néhányan azonban, például F. David Peat, úgy vélik, hogy a kreativitás természetes folyamat és – mint ilyen – nem tanítható. Peat szerint ezért nem tanítani kell a kreativitást, hanem táplálni. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy a kutatások a gyermekekhez hasonló gondolkodással rendelkező egyének esetén magasabb kreativitásszintet állapítottak meg.

Vannak olyan tevékenységek, amelyek bármilyen korosztálynál csodákra képesek a kreativitásfejlesztés, a szellemi növekedés és az általános jóllét terén. Most meg is mutatunk néhányat.

1. Játék

A játékkal töltött idő mind az önkifejezés, mind a képzelet és a tudatalatti megmozgatása szempontjából kiemelten fontos. Kreativitáskutatók egy csoportja azt találta, hogy ha valakinek kellő időt biztosítunk a játékra és a felfedezésre, az elméje megszabadul a kreatív problémamegoldást akadályozó szabályok és logikai kötelékek béklyójától. Amikor a diákoknak időt hagyunk a valamilyen ötlet, téma, technika vagy készség köré szervezett játékra az osztályteremben, csodálatos tanulási élmények megszületésének lehetünk tanúi.

2. A szabályok korlátozása

Igaz, hogy valóban érvényesíteni kell bizonyos szabályokat az osztályteremben, érdemes azonban átgondolni, hogy időt szánjunk olyan, felfedező jellegű tevékenységekre is, amelyeknél a minimumra korlátozzuk a szabályok számát. Próbáljunk azokra a szabályokra szorítkozni, amelyek a diákok testi épségét, érzelmi biztonságát és megbecsülését, valamint a tanulási környezet sértetlenségét garantálják, és – legalább egy rövid időre – szabaduljunk meg a többi általános szabálytól! A diákoknak az ilyen felfedezőtevékenységek közben lehetőségük nyílik arra, hogy kreativitást igénylő problémákat oldjanak meg. (Természetesen itt is érvényes, hogy először az iskolával vagy a programirányítóval kell egyeztetni az elképzeléseket.)

3. A szokásostól eltérő feladatok

Ösztönözze a diákokat, hogy próbáljanak meg furcsa vagy nem szokványos képzettársításokat kitalálni az általuk felvetett vagy Ön által bemutatott kreatív témákkal kapcsolatban! Mutasson nekik egy kreatív megközelítéseket tartalmazó, rövid listát, és kérje meg őket, hogy ők is adják hozzá a saját kreatív problémamegoldási ötleteiket! A fiatalok jellemzően imádják a szokásostól eltérő feladatokat, ezért biztos, hogy ezzel a megközelítéssel sikert arat majd az osztályban.

4. A kíváncsiság felkeltése

Tegyen fel a diákoknak néhány „Mi volna, ha…” kezdetű kérdést! Készítsenek egy dobozt „Mi volna, ha…?” felirattal! Próbáljanak meg a témára vonatkozó, megfelelő kérdéseket kitalálni, és dobják be őket a dobozba! Ha úgy érzi, eljött az idő, véletlenszerűen húzzon ki egy kérdést a dobozból, és kérjen meg egy tanulót, egy csoportot vagy az egész osztályt, hogy válaszolják meg kreatívan! A kíváncsiság ösztönzése érdekében jutalmazza meg a kérdés kitalálóját valamivel, amit ő értékesnek tart!

5. Játék sárban-porban

Igen, jól olvasta. Ideje bepiszkolni a kezünket! Valószínűleg Ön is észrevette már, hogy a mai fiatalok többsége nem szereti összekoszolni magát. Azt talán még nem tudta, hogy a piszoktól való félelem tanult minta. Az igazán kreatív emberek tisztában vannak vele, hogy komoly sikert csak úgy lehet elérni, ha az ember néha hajlandó ÓRIÁSI rendetlenséget csinálni. Akár a vizuális, akár előadó művészet terén a diákoknak lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy felborítsák az osztályterem megszokott rendjét.

Ha csak a kreatív munka végeredményére összpontosítunk, azzal elfojtjuk diákjaink kreativitását. Ezért érdemes néha időt szánni rá, hogy a diákok a végeredménytől függetlenül kísérletezhessenek. Erre nyújt megoldást az „improvizációs napok” tevékenység, amelynek során a diákok olyan környezetben alkotnak, ahol nincs ítélkezés, és a munkájuk minőségétől függetlenül mindenkitől csak dicséretet és bátorítást kapnak az osztályban. Ha elég sokszor tartunk ilyen napot, egy idő után minden diáknak lehetősége nyílik rá, hogy elkészítse álmai „homokvárát.”

6. Rövid pihenő

Több kutató is arra a következtetésre jutott, hogy az alkotót sokszor akkor érik aha-élmények, amikor igazából nem csinál semmit. Az Ön és diákjai kreativitása szempontjából hihetetlen hasznos lehet, ha megfelelő keretek között csendes időszakokat iktatunk be a tanítási napba. Az egyik nyilvánvaló oka ennek az, hogy fáradtan nem vagyunk sem kreatívak, sem hatékonyak, a legjobb ötletek pedig gyakran pont a teljes nyugalom állapotában törnek ránk. Kapcsolja le a lámpákat, rakjon be lágy zenét, olvasson fel egy versből vagy novellából, majd kérje meg a diákokat, hogy fejüket lehajtva csöndben üljenek 5–10 percig! Fontos, hogy ezt a gyakorlatot valamilyen dinamikusabb tanulási tevékenység után végezzük. Amikor ezután visszatérnek a kreatív munkához, mindenki meg fog lepődni, mennyivel jobban megy minden.

Ha visszagondolunk rá, hogy mit élveztünk legjobban az iskolában, valószínűleg a következők jutnak eszünkbe: szünet, meseolvasás, csoportos tanulás, problémamegoldó játékok, zene, művészetek, délutáni pihenő. Érdemes ezek közül párat elővenni, hiszen ez ugyanúgy hozzájárul az eredményes tanuláshoz.

Írta: Michael Eddens művészetoktatási programvezető

Az eredeti cikk itt olvasható: https://arts.ok.gov/News/2012/April/6_ways_to_foster_creativity_in_students.htm