A szegedi középiskolákba elsősorban Szerbia és Montenegróból érkeznek a határon túli magyarok gyermekei, de erdélyi magyarok is szép számmal vannak jelen. Az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekbe csaknem ötszáz nem magyar állampolgárságú tanuló jár, akiknek kilencvenhárom százaléka magyar nemzetiségű. Háromnegyedük érkezik déli szomszédunktól, negyedük pedig Romániából. A szegedi középiskolák irányítói elmondták, ez a szám évek óta nem változik.
-Még a délszláv válság idején sem jöttek tömegesen át a gyermekek, pedig akkor igazán érthető lett volna, miért szeretnének magyar középiskolában tanulni - mondta kérdésünkre válaszolva Józsáné Mocsai Andrea, a szegedi Ságvári Endre gyakorlógimnázium igazgatóhelyettese. Mint megtudtuk, hozzájuk huszonkét külföldi állampolgárságú gyerek jár. Rájuk ugyanúgy érvényesek a magyarországi jogszabályok és követelmények, mint a magyar állampolgárságúakra.
A szegedi iskolaigazgatók szerint sohasem jelentkeztek annyian, hogy bármiféle kvótát figyelniük kellett volna a beiskolázásnál. Az intézményvezetők szerint a határon túli szülők két dolgot mérlegelnek, amikor szegedi középiskolát választanak gyermeküknek: az egyik a képzés szakmai iránya, a másik a továbbtanulás esélye, lehetősége.
A Békés megyei szakközépiskolákban és szakképző iskolákban partiumi és erdélyi magyar fiúkkal és lányokkal találkozhatunk. Az eleki gazdasszonyképzésben Székelyföldről érkezett lányok, a lovász- vagy szakácsmesterség elsajátításában ugyanonnan jött fiúk vettek és vesznek részt. Az Elekhez közeli Kétegyháza mezőgazdasági szakközépiskolájában évről évre tanulnak mezőgazdaságigép-szerelő munkát romániai magyar fiatalok. A megye gimnáziumaiban viszont nem, vagy alig találni erdélyi, partiumi magyar fiatalt.
A dél-alföldi felsőoktatási intézményekben ugyancsak tanulnak külföldi magyar fiatalok. A Szegedi Tudományegyetemre valamennyi szomszédos országból jönnek hallgatók. Képzésükben fontos szerepet játszik az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, a Márton Áron Szakkollégium. Ez olyan, kifejezetten határon túli magyarok számára épült diákszálló, amely szakkollégiumi képzés keretében számos egyetemi szintű kurzust hirdet nekik.
A három kart integráló Kecskeméti Főiskola 6178 hallgatója között ugyancsak mindig található néhány határon túli magyar diák. A rendszerváltást követő első években túlnyomórészt Erdélyből, de a Vajdaságból is szép számmal érkeztek diákok. Miután azonban az otthoni társadalmi helyzet konszolidálódott, illetve megindultak a magyar nyelvű szakok, az itt tanuló hallgatók száma erőteljesen csökkent. A tanulók képzésében jelentős szerepet játszanak a kihelyezett tagozatok. Dr. Horváth Ágnes, a Kecskeméti Főiskola oktatási rektorhelyettese tudósítónknak elmondta: a kertészeti főiskolának már tíz év óta van kihelyezett tagozata a szlovákiai Révkomáromban, ahol a kertészmérnöki szakon jelenleg 130 hallgató tanul, akik szakmai gyakorlatukat Magyarországon teljesítik. A közelmúltban pedig a határ menti Bácsalmáson kezdődött meg kihelyezett képzés, amelyre nagy számban jelentkeztek vajdasági magyarok is.
Erőteljesen csökkent a határon túli magyar tanulók száma a Békés megyei felsőoktatási intézményekben is. A kilencvenes évek elejével és közepével szemben - a részképzéseket leszámítva - alig tanul ezekben romániai, szlovákiai vagy vajdasági magyar fiatal. Nálunk történetesen egy sem - mondta tudósítónk érdeklődésére Köteles Lajos, a Tessedik főiskola gyulai egészségügyi intézetének főigazgatója. Az elmúlt néhány év tapasztalata egyébként az volt, hogy a határon túli magyar fiatalok diplomához jutásuk után az eredeti elképzelésekkel szemben nagyobbrészt az anyaországban maradtak.
-Mára megerősödtek és számban is megnövekedtek a romániai, a szlovákiai és a vajdasági magyar felsőoktatás intézményei, emiatt is kevesebben jönnek Magyarországra tanulni - hangsúlyozta Köteles Lajos. Hozzátette: a teljes képzésre érkező kevesek tandíját a legtöbbször alapítványok térítik meg, ám lényegesen több az olyan határon túli magyar fiatal, aki részképzésre, nemegyszer doktori kurzusra érkezik Magyarországra.