Határon túliak a felsőoktatásban
2004/03/25 03:05
1982 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kilencvenes évek elejéhez képest mérséklődött azoknak a határon túli magyar fiataloknak a száma, akik hazánkban tanulnak. Elvárás volna, hogy tanulmányaik befejezése után szülőföldjükön hasznosítsák a tanultakat - jó részük azonban jobban szeretne Magyarországon maradni.

A szegedi középiskolákba elsősorban Szerbia és Montenegróból érkeznek a határon túli magyarok gyermekei, de erdélyi magyarok is szép számmal vannak jelen. Az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekbe csaknem ötszáz nem magyar állampolgárságú tanuló jár, akiknek kilencvenhárom százaléka magyar nemzetiségű. Háromnegyedük érkezik déli szomszédunktól, negyedük pedig Romániából. A szegedi középiskolák irányítói elmondták, ez a szám évek óta nem változik.

-Még a délszláv válság idején sem jöttek tömegesen át a gyermekek, pedig akkor igazán érthető lett volna, miért szeretnének magyar középiskolában tanulni - mondta kérdésünkre válaszolva Józsáné Mocsai Andrea, a szegedi Ságvári Endre gyakorlógimnázium igazgatóhelyettese. Mint megtudtuk, hozzájuk huszonkét külföldi állampolgárságú gyerek jár. Rájuk ugyanúgy érvényesek a magyarországi jogszabályok és követelmények, mint a magyar állampolgárságúakra.

A szegedi iskolaigazgatók szerint sohasem jelentkeztek annyian, hogy bármiféle kvótát figyelniük kellett volna a beiskolázásnál. Az intézményvezetők szerint a határon túli szülők két dolgot mérlegelnek, amikor szegedi középiskolát választanak gyermeküknek: az egyik a képzés szakmai iránya, a másik a továbbtanulás esélye, lehetősége.

A Békés megyei szakközépiskolákban és szakképző iskolákban partiumi és erdélyi magyar fiúkkal és lányokkal találkozhatunk. Az eleki gazdasszonyképzésben Székelyföldről érkezett lányok, a lovász- vagy szakácsmesterség elsajátításában ugyanonnan jött fiúk vettek és vesznek részt. Az Elekhez közeli Kétegyháza mezőgazdasági szakközépiskolájában évről évre tanulnak mezőgazdaságigép-szerelő munkát romániai magyar fiatalok. A megye gimnáziumaiban viszont nem, vagy alig találni erdélyi, partiumi magyar fiatalt.

A dél-alföldi felsőoktatási intézményekben ugyancsak tanulnak külföldi magyar fiatalok. A Szegedi Tudományegyetemre valamennyi szomszédos országból jönnek hallgatók. Képzésükben fontos szerepet játszik az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, a Márton Áron Szakkollégium. Ez olyan, kifejezetten határon túli magyarok számára épült diákszálló, amely szakkollégiumi képzés keretében számos egyetemi szintű kurzust hirdet nekik.
A három kart integráló Kecskeméti Főiskola 6178 hallgatója között ugyancsak mindig található néhány határon túli magyar diák. A rendszerváltást követő első években túlnyomórészt Erdélyből, de a Vajdaságból is szép számmal érkeztek diákok. Miután azonban az otthoni társadalmi helyzet konszolidálódott, illetve megindultak a magyar nyelvű szakok, az itt tanuló hallgatók száma erőteljesen csökkent. A tanulók képzésében jelentős szerepet játszanak a kihelyezett tagozatok. Dr. Horváth Ágnes, a Kecskeméti Főiskola oktatási rektorhelyettese tudósítónknak elmondta: a kertészeti főiskolának már tíz év óta van kihelyezett tagozata a szlovákiai Révkomáromban, ahol a kertészmérnöki szakon jelenleg 130 hallgató tanul, akik szakmai gyakorlatukat Magyarországon teljesítik. A közelmúltban pedig a határ menti Bácsalmáson kezdődött meg kihelyezett képzés, amelyre nagy számban jelentkeztek vajdasági magyarok is.

Erőteljesen csökkent a határon túli magyar tanulók száma a Békés megyei felsőoktatási intézményekben is. A kilencvenes évek elejével és közepével szemben - a részképzéseket leszámítva - alig tanul ezekben romániai, szlovákiai vagy vajdasági magyar fiatal. Nálunk történetesen egy sem - mondta tudósítónk érdeklődésére Köteles Lajos, a Tessedik főiskola gyulai egészségügyi intézetének főigazgatója. Az elmúlt néhány év tapasztalata egyébként az volt, hogy a határon túli magyar fiatalok diplomához jutásuk után az eredeti elképzelésekkel szemben nagyobbrészt az anyaországban maradtak.

-Mára megerősödtek és számban is megnövekedtek a romániai, a szlovákiai és a vajdasági magyar felsőoktatás intézményei, emiatt is kevesebben jönnek Magyarországra tanulni - hangsúlyozta Köteles Lajos. Hozzátette: a teljes képzésre érkező kevesek tandíját a legtöbbször alapítványok térítik meg, ám lényegesen több az olyan határon túli magyar fiatal, aki részképzésre, nemegyszer doktori kurzusra érkezik Magyarországra.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten