Divatjamúlt szakmával semmi esély

- Sok az alulmotivált, az oktatási rendszerből valamiképp kiesett fiatal. A középkorúak egy része a használhatatlan, a divatjamúlt szakmájával joggal tart az elbocsátástól. Ismerős a kép.
Megoldás lehet-e a gondjaikra a jól szervezett, ellenőrzött felnőttképzés, a tudásszint mérésen , a piackutatáson alapuló szakmaváltás. A fantomképzés ellen a felnőttképzési szakemberek ajánlják a több szakma megtanulást. A bizonytalanoknak ma még nem divat az élethosszig tartó tanulás .

Erről Zahar Lászlóval az NFI igazgatójával és Szilágyi Lászlóval, az Országos Felnőttképzési Tanács elnökével a Holnaprakész c. műsor két szerkesztője, P.Kiss Zsuzsa és Érczfalvi András

Zachár László a Nemzeti Felnőttképzési Intézet igazgatója:

- Nekünk a rendszerváltás óta eltelt rövid időszakban nyilván egy új történet kezdődött a felnőttképzés területén is. A rendszerváltást megelőzően ugyanis rengetegen tanultak, de főleg iskolarendszerben, esti-, levelező tagozatokon, az akkor még domináns szakmunkásképzés kiegészítéseként, illetve a jóval nagyobb arányban általános iskolát nem végzett lakosság végezte el, közismerten dolgozók általános iskoláit, nagy számban. A rendszerváltás után a munkanélküliség következtében viszont rengetegen kénytelenek voltak további munkavállalások miatt valamilyen szakmát tanulni. Tehát itt nem korrekció, hanem adott esetben teljes szakmaváltásokról is beszélhetünk. Ez az aktivitás fokozódik, az első időszakban főleg az iskolarendszeren kívüli képzésekben lehetett látni ezt az aktivitást, a 95-ös évtől kezdődően pedig növekszik ismét az esti-, levelező középiskolákban tanulók száma is.

- Hogyan lehet rávenni az embereket arra, hogy felnőttként tanuljanak? Az Országos Felnőttképzési Tanács tapasztalata mi? Az emberek hány százaléka tanul gazdasági kényszerből, és hány százaléka belső indíttatásból?

Szilágyi Antal az Országos Felnőttképzési Tanács elnöke:

- Az én becslésem az, hogy 90 százalékban valamilyen közvetlen vagy közvetett kényszer mentén kezdődik el a felnőtt korban a tanulás. Én nem becsülöm 10 százaléknál többre a valóban saját kezdeményezésre, saját forrásból, saját időből képzésbe menők arányát. A 90 százalékot az teszi ki, aki munkanélküli státuszából adódóan, aktív eszközökön keresztül képzésbe kapcsolódik. Ezt jól látjuk. A másik jelentős része az, aki a munkáltatónál végzett munkája mellett valamilyen okból továbbképzi magát. Náluk is azokat látjuk, akik a szakképzési hozzájárulás egyharmadának terhére, bejelentési kötelezettség alatt vannak. Amit nem látunk ma, az tulajdonképpen a munkáltatóknál a költségalapú képzés, illetve valóban a magánképzést, ami azért nyelvoktatásnál, nyelvtanulásnál és néhány egyszerűbb képesítés megszerzésénél jellemző.

- Nagyon más felnőttként tanulni? Jogos a félelem, hogy 45 évesen mit keresek én iskolapadban?
Zachár László a Nemzeti Felnőttképzési Intézet igazgatója:

- Egyáltalán nem lehet más, abban az értelemben sem, hogy joga a felnőttnek mindig tanulni, végül is az embert a piacgazdaságban folyamatosan kényszerek érik, mindig újra kell termelni munkaerőnket. Ez egy csúnya szó, de egy csomó új fogalmat meg kell tanulni használni is. Gyakorlatilag a probléma nyilván inkább az, hogy ha már kell tanulnom, akkor tulajdonképpen alapkérdés az, hogy meg tudom-e ítélni a saját képességeimet, hogy én mit tanuljak, milyen szinten. Mind a kettő fontos. A mit, például ha egy pályakorrekció van, könnyebb, de ha egy teljes pályaváltás van, akkor nyilván valamilyen megfontolási segítséget kell, hogy kapjon a felnőtt. A másik pedig, hogy képes-e ugyanakkor az adott szinten kiválasztott tanfolyamot vagy szakképesítést elvégezni? Ez a két dolog azt jelenti, hogy a felnőtteknek, ha tömegesen tanulnak, akkor szervezett segítségre van szükségük. Most arról a rétegről beszélek mindig, amit Szilágyi úr is hangsúlyozott, mert aki magától, saját forrásból tudja, hogy tanulnia kell, az valószínű, hogy sokkal kisebb segítségre szorul.

Nemcsak a tanuló felnőttnek jó, hogyha felméri a saját képességeit, hanem az oktatóközpontnak sem árt, hogyha tudásszinteket mér, hogy ne tanítson valamit duplán, és legyen alapja az elsajátítandó tananyagnak. Az előbb már beszéltünk arról, hogy a siker azon is múlik, hogy a felnőtt alkalmas-e arra, amit tanul, és egyáltalán a motivációja is azon áll vagy bukik, hogy meg tudja-e, meg akarja-e tanulni azt, amit oktatnak neki. Ehhez a szintfelméréshez ma már pályázatokon is pénzt lehet nyerni. Füredi Zsolt a pályázat nyertesénél, a Csúcs 91 Kft.-nél Ladányi Lőrincet a palántázás, a táblázatszerkesztés és Pithagoras-tétel kapcsolatáról kérdezi.

Ladányi Lőrinc, Csúcs 91. Kft. :

- Ez már egy része a tudásszint felmérésének. Matematika szinte majdnem minden szakmához megy. Volt virágos tanfolyam, boltban fognak dolgozni, számolni tudniuk kell. Mondjuk egy villanyszerelő tanfolyamnál nagyon fontos az, hogy mennyire vannak tisztában a korábban elsajátított anyaggal, és az Ohm törvény, tehát az alapvető elektromos törvényeknek az ismerete az, amelyre épül az egész szakma. A kazánfűtőnek tisztában kell lennie a nyomástörvényekkel, az új szabványokkal. Van olyan, akinek ez újszerű. Mondjuk egy kétszáz órás tanfolyamnál annak a négy-öt embernek, akinek szüksége van egy ismeretfölújító és egy korrepetáló jellegű oktatásra, a kis csoporttal foglalkozva, gyorsan, személyre szabottan föl lehet zárkóztatni a csoport többi részéhez.
- Adott esetben, aki már valaha dolgozott néhány évet abban a szakmában, amire jelentkezik, akkor a képzés ideje rövidülhet?
- Esetlegesen rövidülhet, az ő részére. Csak azt tanulja, ami új tudásanyagot hordoz. Húsz olyan számítógéppel rendelkezünk, amin a hallgatók tudnak dolgozni, 2 millió 700 ezer forintnyi összeget kaptunk, részben abból vettük meg, de saját erőből is, és egyéb más pénzekből. A tudásszint-felmérő programot a gépekre telepítettük, nagyobb tömeget, többféle kérdést lehet egyszerre a számítógépen leírni, föltenni, és gyorsan lehet értékelni.
Én nagyon remélem, hogy az év végén már lesz olyan, amit már lehet telepíteni, az NFI irányításával és az ő szervezésével. Nagyon heterogén a társaság, közel 70 éves kolléga, aki éppen szövőtanfolyamon tanul.
Igazából a munkanélküliek aránya mindig viszonylag magas. Egyre több céges megkeresés van, ahol a saját munkatársaiknak a különböző továbbképzéseit kérik. Ahogy az EU-s csatlakozások következtében a jogharmonizációk itt kötelezővé tesznek bizonyos képzéseket, mondjuk mérlegképeseknek a kötelező regisztrált szakmai továbbképzése, illetve a kereskedő boltvezetők képzése, ami most már papírokhoz kötött.
Cégeknél alapvető elvárás az, hogyha végzett hallgatót kapnak, azt rögtön munkába tudják állítani. Például ebben az évben is körülbelül egy olyan 20 százalékkal több hallgató jelentkezett hozzánk.

A Riviéra Tours felnőttképzéssel is foglalkozik, és a szintfelmérés hozzátartozik a munkájukhoz. Oláh Bertalanné a Riviéra Tours ügyvezetője:-Az 1995 óta folyó képzésünkben mindenkor azt kell megnéznünk, hogy milyen szintről indul el egy hallgató, mi a követelményrendszer, amit teljesítenie kell, ahhoz, hogy eredményes, államilag elismert vizsgát végezhessen. Hogyha valaki idejét, pénzét, energiáját szenteli egy képzésre, akkor szükségét kell, hogy érezze annak, hogy tartalmi dolog is legyen mögötte. A gazdasági társaságunk több ággal foglalkozik: utazásszervezéssel, közvetítéssel, oktatással, iskolarendszeren kívüli képzéssel és rendezvényszervezéssel. A három ágazat szervesen egymásra épül. Mivel az egyik águnk az idegenforgalom is, a képzéseink során elsősorban az idegenforgalmi képzéseket helyeztük előtérbe: idegenforgalmi ügyintéző, idegenvezető, illetve falusi vendéglátó képzéseket nagyon létszámban tettünk ez idáig.
Falusi vendéglátóvá válhat egy diplomás ember is, és válhat egy nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező is. Először is alkalmas-e a vendéglátásra? Mert nem biztos, hogy egy falusi vendéglátó esetében elsősorban a maximális tárgyi tudás szükségeltetik. Itt az kell, hogy vendégközpontú legyen, hogy képes a vendégfogadásra, konyhavezetésre, szobakarbantartásra, és egyáltalán emocionálisan, mint ember álljon közel a vendéghez.
Napjainkig óriási szükség van a vidéki turizmus szakemberekkel való ellátására, tehát itt a falusi vendéglátóképzést említeném. Óriási szükség van rá. A mi területünkön, Szatmárban, Beregben elsősorban, de a Rétköz vagy a Nyírség területén is lehetőségként kínálkozik ez a forma, amely egy megélhetési forrást jelenthet.

Mostanában a Dunaújvárosban, a Dunaferrnél gyakoriak az elbocsátások Ennek kapcsán természetesen sajátos tudásanyagok kellenek. Megszaporodott azoknak a fiataloknak a száma, akik szakképzettség nélkül, a családi mintákat követve, tengnek-lengenek valahol a munkaerőpiac szélén.A Duna-menti Regionális Népfőiskola alelnöke Kántor Károlyné Dunaújvárosban:

- Erre mondja azt a szakma, hogy az oktatásból kihullott, alulmotivált fiatalok. Ezeknek az embereket próbáljuk visszavezetni a munkaerőpiacra, ha nem lehet direkt módon, akkor valamiféle képzésen keresztül. Ezt a programunkat most már lassan harmadik éve csináljuk, amit az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány írt ki, és ennek kapcsán nagyon testre szabott programokat és képzéseket kell felkínálnunk a fiataloknak.Két jelentősebb felmérés illetve kutatás zajlott Dunaújvárosban Makó Csaba vezetésével, a mi népfőiskolánk mind a kettőben benne volt. Pontosan azokat a tudástípusokat és tudásismérveket nézték, amikre a vállalkozásoknak szükségük van. Ennek kapcsán alakítjuk ki a különböző képzéseinket. A népfőiskola-mozgalom valahol a népneveléstől indult, ez ennek modern, városi változata.

Elhangzott a Kossuth Rádió Holnaprakész c. műsorában