A Naprendszerben a központi csillag, a 9 bolygó és a kb. 100 hold mellett számtalan apró égitest található, a több tíz kilométer átmérőjű kisbolygóktól a néhány mikrométeres törmelékig. Ezek közé tartoznak a meteoroidok is, amelyek általában meteorrajokba csoportosulva találhatók az űrben. A Föld légkörébe lépő meteoroidok a súrlódás hatására felizzanak, ezt a fényjelenséget nevezik meteornak, vagy hagyományosan hullócsillagnak. Ha a bolygóközi kőzetdarab eléri a szilárd felszínt, a neve már meteorit, amely általában becsapódásos krátert hoz létre.
A meteorrajokat aszerint nevezik el, hogy melyik csillagkép irányából látszanak érkezni az égbolton. A Leonidák természetesen az Oroszlán (Leo) csillagkép felől csapódnak be a légkörbe (másként ebben a csillagképben van a raj radiánsa). A Leonida-meteorraj tulajdonképpen az egyre jobban széttöredező Tempel-Tuttle üstökös egykori anyagából származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. A pálya mentén lévő törmelékcsíkba szalad bele a Föld, minden év november 14-e és 21-e között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, akkor nagyobb mennyiségű hullócsillagra számíthatunk, mivel ilyenkor bolygónk a felhő legsűrűbb, üstökösmaghoz közeli részén halad keresztül.
Mivel az üstökös 1998 februárjában volt napközelben, nem lehet biztosan megmondani, hogy idén mekkora meteor-aktivitás várható. A Leonidák 70 km/s sebességgel szelik az űrt, szemben a 20 km/s-os átlagos meteorsebességgel, ami még lenyűgözőbbé teszi a várható látványt. A becslések szerint percenként akár több, mint 10 felvillanás is látható majd, jobb esetben. A nagyon szerencsések akár egy-két Vénusz fényességű, úgynevezett tűzgömböt (bolidát) is láthatnak majd, hacsak nem feledkeznek bele saját, meteorok által vetett árnyékuk megfigyelésébe.
A maximum feltételezett időpontja november 19-e, hajnali 6.25 és reggel 8.28 között valószínű (hazai idő szerint). Leginkább ekkor érdemes sok meleg ruhával és teával felszerelkezve kivonulni a városi fénygyűrűből egy csendes tisztásra és az ég félé fordított fejjel várni a Leonidák érkezését! Fontos megemlíteni, hogy a meteorok nemcsak látványosabbá teszik az égboltot, hanem az űreszközökre is veszélyt jelentenek. Ezért amellett, hogy emberes űreszközök ilyenkor biztosan nem indulnak a világűr felé, a műholdakat is úgy kell fordítani, hogy minél kisebb felületet mutassanak a meteorraj felé.
