Jól tudjuk, hogy a diákok gyakran helyettesítik olvasmányaikat az irodalmi szövegek alapján készült filmek (különféle színvonalúak) megnézésével.
Az olvasást természetesen nem helyettesítheti egyetlen film sem, de a film segíthet bizonyos problémák megértésében, megértetésében. A filmes eszközök, a filmnyelv megismerése, a mozgóképi szövegek olvasása és értelmezése (filmértelmezés, filmelemzés) túlmutathat az irodalomtanításon.
Mint ahogy az irodalmi szövegek kiválasztásában is nagy a tanár felelőssége (a tanulók igényes olvasó, gondolkodó emberekké való nevelése), ugyanúgy a filmművészet hatalmas anyagában is meg kell adni a diákoknak az eligazodás szempontjait. Még soha nem volt olyan fontos, hogy a diákok felismerjék a valódi értékeket közvetítő alkotásokat, mint manapság, a kommersz filmeket ontó multiplexek világában.
A filmelemzés célja:
• az észlelés érzékenységének elmélyítése
• az esztétikai ízlésformálás tökéletesítése
• az esztétikai élvezet növelése
• az audiovizulis média ismeretanyagának elsajátítása
• a médiális folyamatok jobb megítélése
A filmelemzés módszere:
Tartalomelemzés
• jellemző jegyek gyakoriságának kiemelése (csoportmunka)
• valami mellett vagy ellen szóló érvek, ismertetőjegyek osztályozása (vita/csoportmunka)
• az egyes érvek erősségének mérése (vita)
• minták, visszatérő motívumok gyakorisága hogyan függ össze a produktum más alkotórészeivel (vita)
• a befogadás esztétika szempontjai: érthetőség (mi okoz nehézséget a megértésben?), hatás (milyen az elsődleges/másodlagos hatás?), katarzis-élmény, esztétikai élmény (pl. mitől tetszett/mitől nem tetszett?)
Modern tartalomelméleti megközelítés
• motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok)
• időszerkezet (a reális idő és a szubjektív idő kettősségének szerepe, a reális idő helyett az idő szubjektív élménye, átélése a fontosabb)
• az epikus mű térszerkezete (helyszínek; külső, belső terek)
• nézőpontváltások és azok szerepe
• tónus (hangulati réteg)
• ábrázolt tárgyiasságok és sematizált szemléletességek
• közvetített világkép, eszmerendszer
• értékszerkezet (szintek, viszonyok)
• informatív és reflexív rétegek viszonya
Az összehasonlító filmelemzés célja:
• az azonos téma technikai hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele
• az azonos téma esztétikai megvalósulása közti hasonlóságok és különbségek számbavétele
• az azonos téma "értelmezési" hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele
• rendezői koncepciók összevetése
• a film üzenetének összehasonlítása
• a képi világ összehasonlítása (operatőri munka összehasonlítása)
• dramaturgiai hasonlóságok és különbségek számbavétele
• szereplők/színészek játékának és karaktermegformálásának összehasonlítása
• térábrázolás, helyszínek összehasonlítása
• jelmez, kosztüm, kellékek összehasonlítása
• zene, háttérzajok összehasonlítása
Filmelemzési szempontok 1.
| A vizualitás elemzése | |
| A kép | Statikus és dinamikus képek Nézőpont, azonos jelenet többnézőpontúsága, nézőpontváltás Nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspont Képbeállítás - a beállítás nagysága és jelentései: • távoli (az ábrázolt táj, tér kicsiny része az ember ) • totál (cselekvési teret határoz meg, a embernek alárendelt szerepe van) • féltotál (a teljes emberi alak látható, embercsoportok, akciók láttatásának legalkalmasabb eszköze) • félközeli (az embert a csípőtől felfelé mutatja) • közeli (az embert a felsőtest közepétől és a fejet mutatja, a mimika és a gesztusok egyaránt üzennek) • nagyközeli (az arcra koncentrál, intim rezdülések jelzésére alkalmas) • szuperközeli (az arc egy részletére pl. szemre, szájra tárul) - kameraperspektíva • normálnézet • felülnézet • alulnézet - kameramozgatás • svenk (a kamera helyváltoztatás nélkül elfordul a térben) • a kamera elmozdulása (kocsizás, a kamera a térben folyamatosan mozog) • a kamera mozgásának dinamikája: egyenletes mozgás, gyorsítás, lassítás - képtér és a fény • méretkülönbségek • átfedések • színek térhatása • természetes és mesterséges/épített terek • a térkialakítás elbeszélő szerepe • a fénykezelés térábrázoló szerepe • előfény, ellenfény, oldalfény |
Filmelemzési szempontok 2.
| Az audivitás elemzése | |
| A hang | Zene, zörejek, zajok Beszélt nyelv • dialógusok, monológok • narráció A beszélt nyelv stílusa • szépirodalmi nyelv • köznyelv • argó, szleng Szinkron • eredeti hang és szinkronhang karakterének hasonlósága eltérése • a szinkronhang tulajdonosának karaktere |
| A narratív struktúra elemzése | |
| Téma, szöveg | • elbeszélés, ábrázolás • cselekménymenet • dramaturgia • jelentés-összetevők, jelentésrétegek • idő és térkezelés (sűrítés, gyorsítás, lassítás stb.) |
| Színjátszás, szereplők | |
| Megjelenítés | Szereplőválasztás • karakterek • fő- és mellékszereplők • szereplőcsoportok Szereplők és a szerep • előadói stílus • karakterjegyek • mozgás, gesztus, mimika • beszéd (ének) |
Diószegi Endre
