'...Játszani is engedd...!'
2004/08/30 23:22
1835 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mihály Ildikó tanulmánya áttekintést ad a játék pedagógiai szerepének értelmezéséről, az egyes korok játékfelfogásáról. Érinti a játék fejlődésben betöltött szerepének pszichológiai, pedagógiai értelmezését, továbbá szól arról, hogy a játék miként válhat az iskolai nevelés egyik fontos pedagógiai eszközévé.

A különféle játékok felhasználása az oktatás során egyáltalán nem új jelenség; már az ókorban felismerték, hogy a játéktevékenység közbeiktatása hatékonyabbá teheti a tanítást és a tanulást. (...) Jó néhány évszázaddal később a porosz hadsereg katonáinak a képzésében szimulációs jellegű háborús játékokat is alkalmaztak; a viktoriánus Anglia iskoláiban pedig a földrajz oktatásához használtak játékos elemeket, főleg különféle kirakós rejtvények formájában. A Pestalozzi-tanítványként ismertté vált Fröbel ugyancsak kivételes nevelési lehetőséget látott a játéktevékenységben, és kisgyermekek - elsősorban óvodáskorúak - számára maga is játékok és játékos foglalkozások egész rendszerét állította össze. A pszichoanalízist megteremtő Freud a játékot az ideges gyermekek kezelésében eredményesen alkalmazható módszerek egyikének tartotta, mert - mint magyarázta - a játék lehetőséget ad arra, hogy a gyermek nyíltan is kifejezhesse érzelmeit. (...)

Vigotszkij sokszor és sok vonatkozásban idézett gondolatmenete szerint a játék hatással van az egyén fejlődésére éppúgy, mint ahogy befolyásolja az oktatás hatékonyságát is. Nevelő hatásának felismerésénél sokkal régebben megjelent azonban a játék az ember életében. Egyiptomban ugyanis már az i. e. 4000-3500 körül ismerték a játéktáblát; Kínában ugyancsak akkortájt alakult ki a ma is népszerű táblás játék, a go. A mára már világkarriert befutott sakk pályafutása valahol a régi perzsa birodalomban kezdődött, onnan - valószínűleg - arab és bizánci közvetítéssel jutott el 900 körül Kelet-Európába, majd ezt követően folytatta diadalmas útját a mai Nyugat-Európa területére is. A kártyajáték megjelenését a 9. századtól kezdődően követhetjük nyomon. Európában a 14. századtól tudunk kártyajátékok jelenlétéről.

Játékpedagógiai hagyományok

E néhány példából is látható tehát, hogy a játék pedagógiai szerepét mára több évszázados tapasztalatok tették közismertté. Éppen ezért napjainkban már minden, óvodapedagógusokat, általános iskolai tanítókat és tanárokat képező oktatási intézményben oktatnak játékpedagógiát; a téma szakirodalma is hatalmas, és az érintett pedagógusok nemcsak tankönyvekből ismerhetik meg a különféle - mozgásos, ügyességi, fejlesztő, társas stb. - játékok nevelési értékeit, hanem hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken, konferenciákon, különféle kampányok révén is. (...) Ezen szakmai előzmények ellenére is feltűnő, hogy a 20. század hatvanas éveiben milyen nagymértékben kezdett átterjedni a játékok (elsősorban a különféle stratégiai és szimulációs játékok) beépítése a nagyobb gyermekek és a fiatal korosztályok oktatásában alkalmazott oktatási és nevelési módszerek közé is. (...)Ma már tehát nemcsak a kisiskolás gyerekek alkalmaznak egyre több helyen, például, szójátékokat, hanem a nagyobbak is - akár limonádé-, akár fagylaltárusokként - a számítógép szimulációs játékai révén játékosan ismerkednek a gazdaság mégoly elvont alapfogalmaival; arról nem is beszélve, hogy mind több helyen a nevelők játékosan gyakoroltatják a tanulókkal a különféle elsajátítandó kompetenciákat. (...)

A játéktevékenység szerepe a gyermeki fejlődésben

Már a csecsemő is játszik; kezdetben ugyan csak azt látjuk, hogy - mintegy önmaga szórakoztatásaként - bizonyos mozdulatokat ismételget, ezeknek köszönhetően azonban átélheti a belőlük adódó funkcióörömet is. Kisgyermekként először a magányos játék, később - közösségben - a társak jelenlétét is feltételező párhuzamos játék jellemzi tevékenységét, és az iskoláskor közeledtével mindinkább fogékonnyá válik az együttműködő játék élményei iránt is. Ennek a játékformának az öröme elsősorban abból adódik, hogy miközben a játékosok együttműködnek egy közösen elfogadott szabályrendszer alapján, a jó eredményért, a nyerésért egymással egyidejűleg versenyezni is kényszerülnek. Játék közben egyébként a meghozott döntések hatása, a tettek következménye is azonnal láthatóvá válik, aminek nagy szerepe van nemcsak az aktuálisan helyesnek tekinthető magatartás és a valóban eredményesnek bizonyuló cselekvési formák felismerésében, hanem azok rendszeres megerősítésében is. (...) A szerepek és szabályok megismerése és elsajátítása pedig a gyermek számára a társadalmi környezetbe való sikeres beilleszkedést is könnyebbé és hatékonyabbá teszi. (...)

A játékpedagógia legátfogóbb célja tehát az, hogy segítse az egyént különböző képességeinek fejlesztésében, ehhez számára megfelelő tereket és feltételeket biztosítson, továbbá hogy - a játéktevékenység dominanciája utáni életszakaszokban is - fenntartsa a gyermek (s később a felnőtt) sok szempontból gyümölcsöző kapcsolatát a játékkal, erősítse azt, és újabb játékokra ösztönözzön. (...) Ugyanakkor a játék segíti a bármilyen korú gyermeknek az iskolai tevékenységben és a tanulásban való aktívabb részvételét is. (...)

Speciális játékok a mai curriculumban: a bridzs és a sakk

A bridzset elkötelezett hívei - sok egyéb közt - nagyon alkalmasnak tartják arra is, hogy a tanulókban játékos keretek között bizonyos szellemi képességeket (tervkészítés, fejszámolás, lényeglátás, analízis, értékelés stb.) és praktikus-szociális képességeket (előrelátás, időbeosztás, együttműködés) fejlesszen ki. Nyilvánvalóan ennek tulajdonítható, hogy a bridzs iskolai oktatása ma már nagyon sok helyen - különösképpen az USA-ban, Nagy-Britanniában, Hollandiában - meglehetősen elterjedt. (...) Kutatók azt is megállapították, hogy a bridzsjáték rendszeressé tétele következtében a matematika tantárgyban 35 százalékos teljesítményjavulás volt tapasztalható az érintett tanulók körében. (...)

Sok helyütt igen népszerű a sakkjáték bekapcsolása az iskolai oktatásba. Iskolai alkalmazásának első adatai a volt Szovjetunió oktatási gyakorlatát idézik; ott ugyanis a sakkjáték oktatása több mint negyven éven át az iskolai tananyag része volt. Szakemberek szerint ezzel nemcsak világszínvonalú sakkversenyzőik szaktudását alapozták meg, hanem a legjobbak kiválasztásához szükséges hatalmas merítési bázis állandó utánpótlását is. Mai közlemények szerint pedig már több mint harminc ország tantervében szerepel a sakk. Az Amerikai Egyesült Államokban például évek óta sikerrel működik a "Chess for Youth" program; ennek alapján a kutatók olyan vizsgálati eredményeket publikáltak, melyek szerint a sakkjátékot is tanuló iskolások matematikában elért eredményei 70-80 százalékkal jobbak az átlagnál. (...) Northwest Washington sakk tagozatú iskolájában a 3. és 5. osztályosok körében végzett felmérés a gyerekek kiemelkedő olvasási teljesítményeit tulajdonítja a sakkozás gyakorlatának. Oktatáspszichológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a sakk és az olvasás tulajdonképpen ugyanazokat a kognitív folyamatokat - a dekódolást, a megértést, az elemzést és a döntéshozást - veszi célba; az egyik tevékenység gyakoroltatása tehát egyidejűleg a másikat is erősítheti. (...)

Kép forrása

  • webacademy.rss.k12.nc.us

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten