Mit kell tudni Cornell-módszerről?
Ez a jegyzetelési és tanulási technika a Cornell Egyetem professzorának, Walter Pauknak a nevéhez fűződik. Bár ezt a módszert főleg a felsőoktatásban és a felnőttképzésben ajánlják, ma már a fiatalabb korosztályok körében is egyre elterjedtebb, nem véletlenül.
Hogyan kezdj hozzá?
A papírt, amire jegyzetelsz, oszd fel az alábbi ábrához hasonlóan!
A felső sávba írd a címet (tárgyat) és a dátumot. A baloldali (kb. a lap 1/3-a) és a jobboldali (a lap fennmaradó 2/3-a) bekezdés közé húzz egy vonalat, de vigyázz, hogy maradjon hely a lap alján, az összegzésnek is.
1. Jegyzetelj lényegre törően!
Amikor a jegyzeted készíted az órán vagy az előadáson csak a jobboldali sávba írj! Ügyelj rá, hogy konkrét, jól érthető mondatokat jegyezz le!
Legyen lényegre törő és szellős, hogy később még kiegészíthesd, ha valami kimaradna. Tagold bekezdésekkel a mondanivalót, hogy átlátható legyen.
Használj felsorolást, ábrát, diagramot, ha szükséges! Légy pontos, amikor képletet, vagy neveket írsz, és légy következetes a rövidítések tekintetében!
2. Tegyél fel kérdéseket!
Ha kész az órai jegyzet, lehetőleg nem sokkal az előadás után, fogalmazz meg kérdéseket, és írd őket baloldali oszlopba! A kérdések írása segít tisztázni a tartalmat, az összefüggéseket, és ezzel el is kezded a memorizálást, hiszen ott van már egy információ, amely gondolkodásra ösztönzött.
Emellett írd a bal oszlopba a kulcsszavakat, az alcímeket, megállapításokat, fogalmakat, évszámokat esetleg definíciókat! Ha ez segít, akár másik színt is használhatsz. A lényeg, hogy a kulcsszavak amellett a bekezdés mellett legyenek, ahol írsz róluk a jegyeztedben.
3. Mondd fel!
Ha ezzel elkészültél, takard le a jobboldali bekezdést, majd nézd végig a baloldalon található tartalmat. Foglald össze a saját szavaiddal a lényeget, és válaszolj a kérdésekre, amelyeket feltettél! Úgy mondd el az anyagot, mintha valaki másnak magyaráznád, aki még soha nem hallott róla!
4. Gondold végig!
Ha sikeresen elsajátítottad az információkat, helyezd el az anyagot globálisan is az ismereteidben. Próbálj meg kapcsolatot találni a már meglévő információk között, és kapcsold az információkat más területekhez is. Pl.: egy szabadságharc vagy forradalom nem pusztán a történelem szempontjából fontos, de kihatással van az irodalomra, képzőművészetre, sőt a zenére is. Vagy, ha az izmok működéséről tanulsz, talán jobban odafigyelsz a bemelegítésre vagy a lazításra sportoláskor.
Olyan kérdéseket tégy fel magadnak például, hogy: Milyen tényeken alapulnak a megállapítások? Hogyan illeszkedik bele mindabba tudok? Hogyan alkalmazhatom ezeket az ismereteket? Mihez tudom kapcsolni ezeket az adatokat?
5. Nézd át újra!
A lap aljára, az összegzés mezőbe írj egy-két mondatot a lapon található témáról, ez segíteni fog abban, hogy áttekinthető legyen a jegyzeted, és minél gyorsabban megtaláld az információt, amit keresel.
Ha hetente legalább 10 percet fordítasz arra, hogy újra és újra átismételd a jegyzeteid, akkor könnyebben és alaposabban rögzül az anyag, és a jövőben nem okoz problémát sem a témazáró, sem az érettségi, sőt még az egyetemi vizsga sem.
Tóth Boglárka
