Életútja
Kevés olyan költő van, akinek élete és művészete olyan mértékben feltételezi és magyarázza egymást, mint József Attiláé.
- 1905. április 11-én született Budapesten (tiszteletére április 11. a költészet napja) Apja 3 év múlva elhagyja családját, állandó nélkülözésben élnek.
- 1910-1912 nevelőszülőkhöz kerül Öcsödre, itt kezdi iskoláit.
- 1912 - visszatér Pestre, folytatódik a nélkülözés
- 1919- édesanyja meghal, nővérének, Jolánnak a férje, Makai Ödön ügyvéd lesz a gyámja.
- 1920-tól a makói gimnázium diákja
- 1922 - megjelenik első kötete, a Szépség koldusa. Költői pályájának legtermékenyebb évei következnek: 1922 és '25 között írta műveinek mintegy felét.
- 1924 - a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója
- 1925 őszétől a bécsi egyetem hallgatója
- 1926 - ősszel kijut Párizsba, a Sorbonne hallgatója
- 1927-28 - két szemeszter a pesti egyetemen
- 1928 - a Vágó Márta -szerelem és a csalódás: Márta Londonba utazik, kapcsolatuk megszakad
- 1928 - először kerül szanatóriumba idegbetegséggel
- 1930 - az illegális kommunista párt tagja lesz, a mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki élettársa lesz. Megismerkedik a pszichoanalízissel.
- 1933 - megszakad a kapcsolata a munkásmozgalommal, s megromlik kapcsolata Szántó Judittal is
- 1935 - Gyömrői Edithez kerül kezelésre, viszonzatlan szerelme meggyorsítja lelki szétesését
- 1936 - márciustól a Szép szó egyik szerkesztője
- 1937 - Kozmutza Flóra (későbbi Illyés Gyuláné) iránti szerelme is beteljesületlen. Betegsége elhatalmasodik rajta. December 3-án egy tehervonat halálra gázolja Balatonszárszón.
Kötetei
- 1922 Szépség koldusa
- 1925 Nem én kiáltok
- 1929 Nincsen apám sem anyám
- 1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz
- 1932 Külvárosi éj
- 1934 Medvetánc
- 1936 Nagyon fáj
Pályakezdése
József Attila élete is, művészete is kísérletek sorozata, ezért költői pályája is meglehetősen "szabálytalanul" alakul. Bár korán megtalálja saját hangját, sosem hagy fel kortárs költők "áthasonításával". Kipróbálja magát az avantgárd szabadversben, az újnépies költészetben, s Kosztolányi hatása még kései verseiben is ott munkál.
1922 - Szépség koldusa
Ez első kötete. Darabjai formakészséget tükröznek: erős versindítások (Tél, Nyári délután a szobában). Ám egyelőre még nem saját hangján szólal meg, a Nyugatosok hatása érezhető (Juhász Gyula hatása a legerősebb). Az érzelmi forrongások időszakát élő fiatalembert mutatja a kötet.
1925 - Nem én kiáltok
Az önkeresés nyugtalan időszakának versei. Megismeri az avantgárd törekvéseit, felfedezi maga számára a népdalok tiszta hangját, a szürrealizmust, az expresszionizmust. Tematikájában megjelenik a modern technika, a nagyváros világa (Szép nyári este van), a társadalmon kívülre rekedt, csavargó, lázadó lírai én-szerep. (Tiszta szívvel)
Költészete a húszas évek végén
1929 - Nincsen apám, sem anyám
A tiszta költészet eszméje látszik érvényesülni a kötet verseiben. Négy év lírai termését tartalmazza a kötet: bécsi tartózkodása, a Sorbonne-on töltött időszak, Vágó Márta iránti szerelme és a csalódás. Új vonásokkal gazdagodik költészete: dalszerűség (pl. Ringató), groteszk hangvétel (Klárisok), szürrealista képalkotás (Medáliák-ciklus)
1931 - Döntsd a tőkét, ne siránkozz
József Attila "szocialista korszakának" egyik kötete. Már korábban is írt szocialista verseket, a húszas évek vége azonban egyszersmind egy politikai korszak vége is, tömegmegmozdulásokkal, a proletárforradalom lehetőségében József Attila is bízik. A kötet darabjai egyszerre agitációk és elvont gondolatiságot is tükröznek.
1932 - Külvárosi éj
(Munkások, Mondd, mit érlel...) Szocialista korszakának második kötete. Kevésbé megkomponált kötet, mint az előbbi. Újdonsága, hogy felfedezi a költészet számára a külvárosi tájat. Legnagyobb hatású szocialista verse A város peremén.
1934 - Medvetánc
Válogatott verseinek gyűjteménye. Első és utolsó verseskönyve, mellyel még életében átütő sikert aratott (Téli éjszaka, Reménytelenül, Elégia, Óda, Eszmélet, Mama) Újabb szemléleti fordulatot tükröz a Medvetánc: a politikai események hatására megváltozik világszemlélete, gondolatai középpontjába az egyéni lét értelmezése kerül (freudizmus hatása).
Kései költészete
1936 - Nagyon fáj
Utolsó éveiben helyzete egyre kilátástalanabb: szakít Szántó Judittal, politikai támadások érik, lappangó betegsége egyre hevesebben jelentkezik, lassan úrrá lesz rajta a tudathasadás - költészete elkomorul, ám egyre nagyobb mélységeket hódít meg. Költészete legfőbb témái a bűn és büntetés kérdése (A bűn); a szerelem, s egyéni tragikus sorsa (számvetés-versek), istenes versek. A költészet önmentési kísérlet számára. Utolsó évei költészetének stílusa tömör, szűkszavú, kinyilatkoztatás- szerű fogalmazás. Legjellemzőbb verstípusa az önmegszólító vers (Tudod, hogy nincs bocsánat).
