Nagykárolyban született 1880. június 1-jén. Apja - Kaffka Gyula vármegyei főügyész - értelmiségi család sarja, anyja ősnemesi família leánya, így egyszerre kapta örökségül a régi világ és a liberalizmus, a polgári forradalmak hagyományát. Apai részről dédnagybátyja Lauka Gusztáv volt, kit Petőfi egyik legjobb barátjaként jegyez az utókor. Anyai részről nagynénje volt Hegyesi Mari, az akkor ünnepelt színésznő.
Művészi véna és szép emlékek, de üres pénztárca indította útjára a korán árvaságra jutott leányt, kit apja halála után 1886-ban nagyapja, Kaffka Ignác miskolci táblabíró vett magához. Iskoláit Szatmáron, Nagykárolyban és Budapesten végezte.
Az apácaiskolában ingyenesen kapott helyet, de úri származása ellenére munkavállalásra kényszerült.
Pedagógus lett. Előbb tanítónői oklevelet szerzett, majd továbbtanult, és megszerezte a polgári iskolai tanárnői végzettséget is. Huszonkét éves korától kezdve szinte élete végéig gyakorolta hivatását (1902 és 1907 között az Állami Polgári Leányiskolában tanított Miskolcon), még férjhezmenetelekor sem hagyta abba munkáját. Szeretett tanítani, még néhány színvonalas tankönyvet is írt.
1905-ben férjhez ment Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz (akitől később elvált), kivel a miskolci Csabai kapuba költözött, s ahol a kortársak szerint valóságos irodalmi szalont hoztak létre. De túlságosan vidékiesnek, unalmasnak tartotta a várost, s Budapestre vágyott, ahová 1907-ben el is költözött.
Élményei tették lázongóvá, és nem csak magánéletében, de a költészetben is mindig az újat kereste. A fővárosi nagy szerzők (Kiss József, Heltai Jenő, Makai Emil, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza) már akkor felfigyeltek rá, amikor még vidéki tanárnő volt, és lelkesen fogadták be maguk közé. Ő pedig lelkesen ment is. Előbb Újpesten, majd Angyalföldön tanított, így be tudott kerülni az irodalmi körökbe, ahol a hangadók azonnal felismerik egyéni hangját.
Első házassága nem sikerült, de második férjével sikerült megtalálnia a boldogságot. Bauer Ervin újságíróval 1914-ben kötött házasságot, aki Balázs Béla öccse, nagy képzettségű orvos-biológus, szakmáján túl is igen kulturált, irodalmi érzékű, feleségét megértő férfi volt. Balázs Béla pedig az akkoriban meginduló Nyugat első nagy gárdájához tartozott.
Kaffkát a Nyugat indulásakor lenyűgözte Ady költői nagysága, de magával ragadta az egész költői nemzedék impresszionista-dekadens-nagyvilági hangja is. A Nyugat első számától egészen korai haláláig a nagy folyóirat munkatársa volt.
Korai kisepikái - novellák, karcolatok - még inkább a költőre vallanak, de már készülődik bennük az író gazdag, színes, halk rezdüléseket ábrázolni képes stílusa. Ady hatása és a Nyugat körének világnézeti tudatosító ereje kellett ahhoz, hogy felismerje emlékeiben a társadalom válságára jellemző mozzanatokat. 1911-re készül el legnagyobb műve a Színek és évek, egy gazdag lelki életű, de körülményei folytán minduntalan megalkuvásra kényszerülő asszony története. Ezt olyan nagyszerű alkotások követték, mint a Mária évei, a Csöndes válságok vagy az Állomások.
A háború kitörése felháborította. Szeretett férjét is katonának vitték, s egymást érték a szomorú hírek a barátok, ismerősök haláláról. Mivel férje Temesváron szolgált, ő a két város közt ingázva élt.
Világnézetének módosulása versein is szembetűnően mutatkozott meg. Ebben az időben tért vissza a szabad versektől a rímes versekhez, elbeszélő prózája pedig egyre inkább fordult a társadalmi témák felé. Akkoriban írta utolsó regényét, a Hangyabolyt, amely egy apácaiskola zárt körében mutatja meg mesteri módon a társadalmi kapcsolatokat (1917). A zárt kör a nagyvilág jelképévé nő. És közben gyűltek azok a végső novellák is, melyek 1918-ban A révnél címen jelentek meg.
Október végén még lelkesen üdvözölte a polgári forradalmat. Novemberben pedig jött a spanyolnátha, amelynek napok alatt számlálatlan tízezrek estek áldozatul. Közöttük Kaffka Margit is, amit megkapott egyetlen kisfia is. December elsején mindketten meghaltak.
A képek forrása:
www.mek.iif.hu/.../magyarir/ html/kaffkam.htm
www.c3.hu/~ongalap/borsod/ IROK/kaffka.htm
