2006. április 9-e és 24-e között a "Lucullus Baráti Társaság" expedíciót szervez az északi sarkra. Az expedíció eseményeiről blogjukban számolnak be minden nap. (Mi is az a blogolás? A Sulinet oldalain olvashatsz erről is!) A kalandos vállalkozásról és egyéb részletekről az alábbi honlapon találhattok részletes információt!
De ismerjük-e egyáltalán ezt a csodálatos fagyos világot? Ha az alábbiakat elolvasod és az ajánlott linkek segítségével barangolsz egy kicsit a világhálón, bizonyára sok érdekes dologra bukkanhatsz! A második oldalon meghökkentő és elgondolkodtató feladatokkal találkozhatsz, a harmadikon pedig a megoldásokkal! (Ne az utóbbival kezdj! :) )
Az északi sarkvidék a sarkörrel
Hol van az északi sarkvidék?
Az északi-sarkvidék határának kijelölése nem is olyan könnyű feladat. A legkézenfekvőbbnek talán a sarkkör (Északi szélesség 66,5°) tűnik, de ez a "mesterséges" határ nem veszi figyelembe az éghajlat módosító tényezőket, csillagászati szempontból azonban nagyon fontos.
A legegyszerűbb, ha a növényzetre bízzuk magunkat! A tűlevelű fenyvesek és a tundra közti választóvonal viszonylag egyértelműen kijelöli a terület határát. Ez egyben a boreális (tajga) és a sarkköri (tundra) öv határa is.
Egy interaktív weblap segítségével bárki könnyedén elemezheti az Arktisz éghajlatát!
Klimatológiai értelemben azonban a tundra nem a sarkvidék része, hiszen azt csak a "sarkvidéki öv" zónája jelentheti. Az állandóan fagyos sarkvidéki öv területén magasabb rendű növényeket nem találunk és nincs olyan hónap az évben, amely középhőmérséklete 0 °C fölé menne. Ez lenne tehát az "igazi" sarkvidék. Örök hó és jég.
A júliusi izoterma
Mások mégis más határral számolnak. Ha az állat-és növénytani szempontokat is figyelembe vesszük, az arktikus zóna határát a +10 °C-os júliusi izoterma elég egyértelműen megadja. (Lásd az ábrán látható piros vonalat.) Így tehát a Jeges-tengeren (és melléktengerein) kívül az északi sarkvidékhez soroljuk Kanada, Alaszka és Oroszország északi területeit, illetve a Dániához tartozó Grönland szigetét, de két észak-európai ország, Izland és Norvégia, legészakibb területei is ide sorolhatók.
Fél év nappal, fél év éjszaka?
A sarkvidéken nyáron nagyon hosszúak a nappalok, és bizonyos időszakokban le sem nyugszik a Nap. Télen pedig a hosszú sötétség kezdődik. Mégis, igaz-e hogy fél év éjszakát félév nappal vált fel? És ha igaz, hol igaz? Erre a kérdésre a második oldalon kapod meg a választ!
Hancúrozó jegesmedvék
Ugye tudod, hogy a pingvin nem itt él?
Az északi sarkvidék állat- és növényvilága egy közép-európai ember számára ismeretlen és lenyűgöző. A hatalmas cetek, fóka és rozmár csapatok valóban különleges látványnak számíthatnak. A kedvesnek hitt jegesmedve, azonban veszedelmes ragadozó, nemcsak a fókára, hanem az emberre is veszélyes, félelem nélkül megtámad bárkit, mert élelemnek tekinti - egy (nem az irányába leadott) lövés hangja, azonban eltéríti szándékától.
Az északi sarkvidék állatvilágáról az alábbi honlapokon olvashattok:
A cetekről, a kék bálnáról, a jegesmedvéről, a narválról, és a sarki csérről külön-külön találhattok magyar nyelvű cikkeket, de a ThinkQuest program keretében, diákok által készített (angol nyelvű) honlap átfogó képet ad a témában kutakodók számára.
A WWF által támogatott északi sarki állatvédelemről az alábbi honlapon olvashattok.
Úszó jéghegy Grönland közelében
Bajban van a sarkvidék?
A globális felmelegedés és az ózonréteg vékonyodása a sarkvidéki területeket különösen érzékenyen érinti. Mi ennek az oka? Miért van ez így? Az alábbi linkek segítségével megtudhatod!
Az északi sark jégsapkája és az éghajlat
Kanada aggódik
Ha elsüllyed az északi sark
Mindentudás Egyeteme - 2100-ra eltűnhet a Föld északi jégsapkája
Fenyegető északi ózonlyuk
Zsugorodó északi-sarki jégtakaró
Az angol nyelvű Arctic Environmental Atlas, egy olyan interaktív térkép, mely segítségével jól megismerhetőek az északi sarkvidék természeti viszonyai.
Nyenyec halászok
Csak az eszkimók?
Nem csak az eszkimók élnek sarkvidéki területeken, igaz létszámuk még ma is jelentős - legtöbben Grönland szigetén és Kanadában élnek. De nem helyes őket eszkimóknak nevezni, hisz ez számukra pejoratív értelmű, saját magukat inuitnak nevezik, ezért használjuk mi is ezt a kifejezést!
Azt sokan tudják, hogy Észak-Európa hideg klímához szokott őslakosai a lappok, de mi a helyzet Észak-Szibériával? Ki hitte volna, hogy nyelvrokonaink, a nyenyecek Észak-Szibéria "eszkimói", de hatalmas ritkán lakott területeket népesítenek be a jakutok és a csukcsok is.
Az északi-sarkvidék őslakosaival az alábbi fotógalériában ismerkedhetsz - Native people - picture gallery.
Tenger-e a Jeges-tenger?
A Jeges-tenger magyar elnevezése - földrajzi értelemben - helytelen! Valójában Jeges-óceánnak kellene nevezni! Óceánnal van dolgunk ugyanis, geológiai és földrajzi értelemben egyaránt! A világtenger jellemzőiről az SDT-n is olvashatsz!
"Palacsinta" jég ősszel
Ki fedezte fel az északi sarkot?
Erre a kérdésre is megkaphatod a választ, ha az alábbi weboldalakat megtekinted! Ne feledd, hogy a ma orosz fennhatóság alatt lévő Ferenc József-földet a híres osztrák-magyar északi-sarki expedíció fedezte fel és a szigetcsoport egyik szigetét Zichy-földnek nevezik mind a mai napig!
Osztrák-magyar északi sarki expedíció
Kepes Gyula
Robert Peary, sarkkutató
Merre járt igazából Robert Peary?
Fridtjof Nansen
Roald Amundsen
Beluga vadászat
Svalbard vagy Spitzbergák?
A Lucullus Baráti Társaság expedíciója a Norvégiához tartozó Svalbard-szigetekről indul és ott is ér véget. Ez az északi szigetcsoport különleges nemzetközi státusszal rendelkezik, ráadásul többféleképpen nevezik. Mindenre fény derül az alábbi linkek segítségével!
Svalbard hivatalos honlapja (angolul)
Tengeri rezervátum a Svalbard-szigeteknél
Érdekes adatok Svalbardról - CIA World Factbook
Norwegian Polar Institute
Kié az északi sark?
Még ebből is lehet vita? Nem is oly nehezen! Az alábbi cikkből ez is kiderül!
Frissen fagyott tenger
Online sarkvidék?
Webkamerák segítségével online is láthatod a sarkvidék egyes területeit. Ha csak sötétet látsz ne ijedj meg, várj néhány hónapot és mindjárt világos lesz!
Arktiszi webkamerák
Tudomány!!!
A NOAA Arctic theme page című weboldala az egyik leghasználhatóbb honlap. Azok számára ajánlott, akik tudnak valamennyire angolul és komolyabban érdeklik a sarkvidékkel kapcsolatos tudományos tények, eredmények. Jó böngészést az oldalon!
Különleges jelenség a sarki fény. Az alábbi magyar nyelvű cikkben a jelenségről és fizikai hátteréről olvashatsz, a Föld mágneses teréről pedig itt.
Egy nekem, egy a karibunak!
Örök Karácsony?
Az időjárás valóban olyan a sarkvidéken, mintha mindig Karácsony lenne! Sok település ki is használja az ebből fakadó idegenforgalmi előnyöket!
A karácsonyi ünnepek és az északi sark közötti kapcsolatra megannyi weboldal utal, ezek közül kettőbe nézhetsz be innen (mindkettő angol nyelvű).
Egyik, másik.
Ne csodálkozz, azon se, hogy angolul a "North Pole" nemcsak az északi sarkot jelenti, hanem egy várost is Alaszkában, ami természetesen nem az északi sarkponton található. A város honlapja itt található.
A következő lapokon érdekes feladatokkal és megoldásaikkal találkozhatsz!
Barta Géza Érdekes feladatok
(A kérdések az északi sarkvidékre vonatkoznak.)
1. Hányadik szélességi körön van az északi pólus?
2. Hol váltja fel a féléves éjszakát féléves nappal?
3. Melyik szélességi körön nem nyugszik le a nap egyszer az év során, egyszer pedig nem kel fel?
4. Hol fordulhat elő az, hogy az iránytű északra mutat, mi pedig mégis délre haladunk?
5. Egy medve elindul és 10 km-t gyalogol délre, majd keletre fordul és 15 km-t gyalogol, ezután ismét 10 km-t gyalogol, de északra. Észreveszi, hogy visszajutott ugyanoda, ahonnan elindult. Milyen színű a medve? Miért? Hogyan lehetséges ez?
A feladatok megoldásait a következő oldalon találod meg!A feladatok megoldásai
1. Északi szélesség 90°. De ezt már nem is "szélességi kör", hisz itt a szélességi körök ponttá "zsugorodnak".
2. Ez csak a sarkponton lehetséges, a sarkvidék egyéb területein is több hónapos sötétség uralkodik, de ez egyre rövidebb, minél délebbre megyünk - egészen a sarkkörig (lásd a következő feladatot).
3. Ez a jelenség a sarkkörön játszódik le.
4. Ez a jelenség a földrajzi északi pólus (É. sz. 90°) és a mágneses északi pólus közé eső területen fordulhat elő. Itt ilyen nagy mértékű is lehet a mágneses deklináció. Ezért a sarkvidéken nem érdemes az iránytűre hagyatkozni!
5. Fehér. Mert jegesmedve. A medve az északi sarkpontról indult, innen bármerre indul, délre megy. Ha ezután keletre (vagy nyugatra - mindegy) megy, az egyik szélességi kör mentén bandukol. Ha innen északra fordul, ráadásul ugyanannyit, amennyit délnek ment, visszajut a sarkpontra. (Érdemes lerajzolni!) Ezen a vidéken viszont csak jegesmedvék élnek.
(Hasonló feladattal találkozhatsz itt is.)
