Kialakulás

A trópusi ciklonok szerkezetükben és kialakulásukban teljesen eltérnek a mérsékeltövi ciklonoktól. A kialakulásuk egyik magyarázata: Az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna (angol rövidítéssel: ITCZ), vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület mentén keletkező gomolyfelhők a passzátszelektől perdületet kapnak és felhőörvényekbe rendeződnek. A középpont környékén feláramlik a levegő és a helyén maradt igen alacsony nyomású terület mintegy odaszippantja a környék kevésbé meleg levegőjét, amely heves mozgásokkal jár. Optimális esetben a felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű, meleg, nedves légtömeg áramlik be. Az így kialakult ciklon nyugati irányban haladva lassan távolodik az Egyenlítőtől és valamelyik kontinens felé halad. A kontinenst elérve hatalmas pusztítást végezve veszít az erejéből és eltűnik. Hurrikánról tulajdonképpen akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 120 km/órás értéket. A trópusi ciklonok csak olyan tengerek fölött keletkezhetnek, ahol a felszíni vízhőmérséklet meghaladja a 26 °C-ot. Így azokon a trópusi területeken ahol hideg tengeráramlás található, nem alakulnak ki ciklonok. A ciklonok kialakulásának jellemző időszaka az északi félgömbön augusztus-október, a délin február április.

A hurrikán hatása - Elöntött ház.

Szerkezet

A trópusi ciklonok szerkezete nagyon jellegzetes. Belsejükben a mérsékeltövi ciklonnal ellentétben nincsenek időjárási frontok. A középpont, amit a ciklon szemének neveznek, egy 10-30 km-es átmérőjű felhőmentes terület, gyenge szelekkel. Ezt veszi körül a viharzóna, amelyben a szélsebesség 200-250 kilométer óránként. Ebben az övben nagyon heves feláramlások jönnek létre egészen 10-12 km-es magasságig, és emiatt fejlett cumulonimbus felhőzet alakul ki. A felhők kialakulásáról és típusairól itt olvashatsz az SDT-ben. Ez a magas felhőfal rendkívül heves záporokat, zivatarokat eredményez. A lehulló csapadék mennyisége néhány óra alatt több száz mm lehet.

A trópusi ciklonok kialakulásának területei

A trópusi ciklonok kialakulása jól körülhatárolható területekhez kötődik. Jellemző terület a Csendes-óceán ázsiai partvidéke: Dél-Kína, Japán, Tajvan és a Fülöp-szigetek. Az itt kialakuló trópusi ciklon elnevezése a tájfun. Másik jellemző terület a Karib-tenger és az Antillák térsége. Itt hurrikánnak nevezzük a trópusi ciklont. Trópusi ciklonok alakulnak ki még az Indiai-óceán nyugati részén az egyenlítőtől délre, illetve a Dél-Csendes-óceán körzetében. A trópusi ciklonok kialakulásának területei A Diane hurrikán 1984-ben

Miért Katrina a Katrina?

Ha valaki figyeli a híradásokat, az tudja, hogy a trópusi ciklonok (legyen az hurrikán, vagy tájfun) mindig valamilyen néven szerepelnek a hírekben. Emlékezhetünk a Floyd-ra, Ivan-ra, és valószínűleg a Katrina is bevésődik mindenkinek az emlékezetébe. A trópusi ciklonoknak először egy ausztrál meteorológus kezdett nevet adni. Ma a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) hat évre előre összeállítja a trópusi ciklonok elnevezéseit. A lista tehát hatévente ismétlődik, azonban mégsem minding ugyanaz. A legnagyobb pusztítást végző ciklonok nevei kikerülnek a listából és nem lesznek újból felhasználva, helyettük a WMO új nevet választ a listára. 2005-ben használatos hurrikánnevek: Arlene, Bret, Cindy, Dennis, Emily, Franklin, Gert, Harvey, Irene, Jose, Katrina, Lee, Maria, Nate, Ophelia, Philippe, Rita, Stan, Tammy, Vince, Wilma. Tehát a Katrina volt az idén a 11. hurrikán az Atlanti óceánon

Saffir-Simpson-féle skála

A hurrikánok erőssége, a jellemző szélsebesség, a középponti légnyomás, a tengerszint emelkedése és a megfigyelhető károk:

1. 120-155 km/óra, 980 hPa fölött, 1-1,5 méter, gyenge: kémények dőlnek, faágak törnek, gyenge gyökérzetű fák, közlekedési táblák kidőlnek, csekély károk tengerparton és a kikötőkben.
2. 155-180 km/óra, 965-980 hPa, 2-2,5 méter, mérsékelt: háztetők felszakadnak, ajtók, ablakok törnek, faházak dőlnek össze; a tenger elönti a partmenti utakat, a kikötött hajók elszabadulnak.
3. 180-210 km/óra, 945-965 hPa, 3-4 méter, erős: tetőszerkezetek szakadnak le, gépjárművek törnek össze, nagyobb fák gyökerestől kicsavarodnak; órákig tartó esőzés, jelentős áradások a tengerpart közelében.
4. 210-250 km/óra, 920-945 hPa, 4-5 méter, igen erős: házak roskadnak össze, kőházak falai dőlnek ki, minden fa kidől vagy kitörik; órákig tartó heves esőzés, súlyos áradások akár a tengertől 10-15 kilométerre is, teljes pusztítás a tengerpart menti 10 kilométeres sávban.
5. 250 km/óra fölött, 920 hPa fölött, 5 méter fölött, pusztító: nagyobb épületek, ipari létesítmények is megsemmisülnek, órákig tartó intenzív esőzés, több méteres áradások és teljes pusztítás a tengertől 10-15 kilométerre is.

Katrina hurrikán tehát egy trópusi ciklon, ami tulajdonképpen a Bahama szigeteknél alakult ciklonná. Mielőtt elérte volna a szárazföldet, augusztus 25-én még csak 1. kategóriába tartozott. Floridán keresztül dél-nyugat felé mozogva hirtelen 5. kategóriájúvá vált a Mexikói öbölben, majd másodszor is elérve a szárazföldet óriási pusztítást végzett New Orleansban augusztus 29-én reggel. Ezután ismét a víz fölé került, majd harmadszor is elérte a szárazföldet, ahol 3. kategóriájúvá mérséklődött és egyre gyengült, mígnem elvesztette a hurrikán-státuszát. A Katrina hurrikán útja Az elöntött New Orleans

Katrina Hurrikán hatásai

Katrina volt az egyik legtöbb áldozatot követelő vihar az Egyesült Államokban, 10000 áldozatról szólnak a híradások. Sok helyen fertőzésveszély van és a kolera is megjelent a térségben. A hurrikán hatásra több olajfúró torony is elsüllyedt a Mexikói-öbölben, illetve olajfinomítók váltak használhatatlanná. Emiatt emelkedett az olaj világpiaci ára.