A beltartalom növekedése az első és legszembetűnőbb dolog, amit észrevehetünk növényeinken – a paradicsom semmi máshoz nem hasonlítható, napérlelte nyári íze, zamata, a tudat, hogy saját kertünkből, vegyszermentes növényt szüretelünk, szerencsésen ötvöződik jeles tulajdonságával: pár szemmel jóllakatja az éhes kertészkedőt. Fenti élmény elérését tudjuk elősegíteni azzal, ha komposzthalmot készítünk és növényeink alá terítjük.
Mit tehetünk a komposztba?
1. Konyhai hulladékot, mely bármiféle zöldség, gyümölcs, fűszernövény nyers maradéka lehet.
2. Fűnyírásból származó nyesedéket.
3. Sövények és fák, rózsák metszéséből származó nyesedéket, apróra vágott ágrészeket, leveleket, elnyílt virágokat.
4. Letermett növények földi maradványait, egynyáriak, kétnyáriak, évelők és zöldségnövények részeit.
5. Veteményeskertből kihúzgált, még fel nem magzott gyomokat, nem tarackoló növényeket.
6. Kávézaccot, teafüvet (filter nélkül).
7. Fekete-fehér papírt (módjával és csak egy vékony rétegben).
8. Tojáshéjat.
9. Vadon termő, gyűjtött gyógynövényeket.
10. Virágcserepekből kikerülő, gyökérzöldségekről, letermelt növények gyökeréről leszedett földet.
A talajt nem ássuk fel, hanem jobb esetben ásóvillával átmozgatjuk, rosszabb esetben ásóval végezzük ugyanezt a műveletet. Kötött talajokon célszerű vékony réteg homokot szórni a talaj felszínére, úgy végezni a levegőztetést, ezzel a talaj szerkezetét tudjuk javítani. Növényeinket, komposztunkat esővízben érlelt gyógynövény levekkel öntözve előbbiek egészségét, utóbbinak érését támogatjuk. Készítsünk komposztot!
Dombot fogunk építeni, melynek magassága 1-1,5 m körüli, szélessége kb. 50-70 cm (kiskerti méret), hossza tetszőleges. Helye a kert árnyékot adó részén legyen, közelben vízvételi lehetőséggel, hiszen a könnyebb érés és a kiszáradás elkerülésének érdekében öntöznünk kell.
10-20-25 cm-es rétegeket halmozunk föl, a következő elrendezésben:
1. Göröngyök, föld.
2. Aprított ágak, gallyak.
3. Papír apróra tépkedve (10 cm-es rétegnél ne legyen több).
4. Növényi részek (magasabb is lehet).
A lényeg, hogy alulról felfelé haladva mindig először a nehezebben, majd a könnyebben korhadó részek kerüljenek komposztunkba. Egy bottal felül és oldalt is lyukakat fúrunk, itt fogjuk majd bejuttatni a vizet, és ezzel segítjük a –klímaváltozás miatt egyre kevesebb- esővíz bejutását, valamint a levegőztetést. Amikor elkészültünk, vékony rétegben takarjuk a halmot, mely lehet fűnyesedék, de saláta-, rebarbaralevél, csalán, gyógyfüvek, magtalan gyomnövények (gyomok közül legjobb a magas nitrogéntartalmú madárhúr).
Természetes alapú szerves trágyánk, a komposzt előállításában barátaink, a talajlakó élőlények fognak segíteni. Akkor végeztünk jó munkát, ha komposztunk nem büdösödik, a végtermék barna, morzsás szerkezetű, illata a tavaszi földére emlékeztet. Tavasszal készített komposzthalmunkat nyáron, nyár végén (időjárástól és felhasznált anyagoktól függő az elkészülési idő), de legkésőbb a következő tavasszal vékony rétegben az ágyásokra vagy növények alá terítjük.
