Uchronia - új műfaj?

Utópiáról már mindenki hallott. Morus Tamás "Seholsincsszigete", a valóságról mintázott, de óvatosságból álcázott társadalmi karikatúrája műfajt teremtett. Az utópia és az uchronia (a Sehol-ország és Semmikor-ország) rokonok, a megközelítés hasonlósága tagadhatatlan. Az egyik a "hely", a másik az "idő" másságára helyezi a hangsúlyt. Rokonai a sience-fiction, az "alternative history", a "párhuzamos világok", a "Nyihahák országa" és még sok más "világ". Tudománytalannak tartják, de sok kreatív gondolatot eredményezett már a "Mi lett volna, ha ..." kérdéssel való játszadozás.

Hogyan született "Uchronia"?

Bibó István elmélkedését a reformációról egy történelemfilozófus megjegyzése indította el. Arnold Toynbee szerint, ha a XV. századi katolikus egyházban győzött volna belső alkotmányosításra törekvő mozgalom, akkor a reformáció elmaradt volna, és "minden másképp lett volna". A "minden másképp lett volna" gondolata nyomán született meg Uchronia. Az irodalomtörténetben ismert, hogy az alkotó elmék gondolatai egymást termékenyítik meg. Egy-egy odavetett megjegyzés könyveket eredményezhet. Motívumok születnek újjá, és reminiszcenciák szövik át meg át az irodalmat.

Hogyan zajlik az élet Uchroniában?

A részletek Bibó István előirányzott munkatervéből valók, maga "apróbb ötleteknek" nevezi őket. Uchronia történetének nagyon érdekes az egyházpolitikai vonatkozása:

- Savonarola bíboros, a Kúria fegyelmi bizottságának elnöke, aki - egyedülálló esetként - megfosztja Borgia bíborost a bíborosi kalaptól, majd utóbb megvédi Kálvint...

- a tridenti zsinatot Augsburgban fejezik be, ahol megalakul az első tisztán világiakból álló kongregáció, a lutheránus kongregáció, majd utóbb a kálvinista is.

Uchronia az újkor hajnalán

Az egyház és a világi hatalom kapcsolata érdekesen alakul. A politikában feltűnő nevek mintha valahonnan ismerősek lennének:

- a Kúria és a zsinat mindvégig óvatos kétkedéssel nézi mind Luther Szent Mártonnak a világi fejedelmekkel való kacérkodását, mind Kálvin Szent Jánosnak papi hatalomkoncentrációját...

- a 17. században az Egyháznak legtöbb baja Angliával van, ahol a zsarnok királyok és archaikus társadalmi szervezet miatt a legnehezebben megy az alkotmányosság bevezetése, aminek Cromwell apát az előharcosa;

- ugyanekkor az Egyház meghirdeti a szocializmus lényeges alapgondolatát is az 1848-ban megjelent "Spectrum perdavit Europam" c. enciklikájában, melyet az Európa összes monarchiáiból kitiltott Marx páter szerkeszt a vatikáni könyvtárban.

Uchronia újkori történelemben is van egy kis "deja vu" érzésünk:

- Az Egyház politikai uralmának új tünete jelentkezik a 20. században, amikor Oroszországban először Uljanov bíboros-pátriárka, majd Dzsugasvili bíboros-pátriárka kezükben egyesítik az egyházi és világi hatalmat, azonban Róma nagyon rossz szemmel nézi ezt és rákényszeríti a harmadik utódot, hogy az egyházi és világi főséget újból válassza ketté.

- A szerzetesrendek mind szélesebb körben vonnak be világiakat és specializálják magukat a szellemi élet különböző területeire: a bencések a történettudományra, a piaristák a pedagógiára, az újjászervezett jezsuiták a pszichológiára (Freud prelátus forradalmasítja a gyónási technikát), az irgalmasok az orvostudományra stb.

Magyarország és Uchronia egymással határos:

- az 1514. évi budai zsinat nyomására az országgyűlés törvénybe iktatja az Urbarium Tripartitum-ot, a jobbágyok védelmére

- a mohácsi vészt Dózsa György temesi gróf végszóra megérkező paraszthadai fordítják döntetlenre

- II. Lajos életben marad, és vénségére megörökli még Lengyelországot is, s az így kialakult hármas kelet-európai királyság, kissé laza szerkezete ellenére is az európai egyensúly tényezőjeként éli túl a különféle viharokat

Mi lett volna a reformáció nélkül?

A reformáció emléknapja október 31., annak a napnak az évfordulója, amikor Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Hogy mi lett volna nélküle?! A történelemben tudománytalanok a realitást megkérdőjelező, spekulatív okoskodások. Az irodalom azonban gazdagabb a kreatív, és az élettel, a problémákkal is számoló sziporkázó ötletekkel. Egy a lehetséges válaszok közül. "Ó, Isten! Luther halott? Ki fogja nekünk ezentúl megmagyarázni az evangéliumot oly világosan, ahogy ő tette?" Ez a kétségbeesett kérdés Albrecht Dürertől, a híres festőtől származik 1521-ből, amikor a wormsi birodalmi gyűlés után álarcos férfiak rabolták el a reformer szerzetest.

Ma már tudjuk, Frigyes szász választófejedelem vette ily módon védelmébe Luther Mártont. Az így teremtett "fogság" biztonságában készülhettek el a következő művek: a teljes Ó- és Újszövetség német fordítása, a zsoltárok és körülbelül háromezer egyéb könyv, vitairat. A német nyelvjárások egységesedni kezdtek, és megindultak a társadalmi politikai küzdelmek... De ez már Synchronia, napjaink világa, jelen időnk.

Hogyan alkotta újra a történelmet Bibó István Uchroniában?

Úgy, hogy végiggondolta Luther Márton ama nevezetes októberi napjának történetét és következményeit. Az "utópia" és az "uchronia" világából (azaz a sehol és a soha nem létező dolgok spekulatív színteréről) visszatértünk. És mégis... synchronia és uchronia hatása át- és átrezegteti egymást. A "való" és a "lehetett volna" világ, bár más, mégis oly hasonló. A groteszk foncsorozású tükörből is egy nagyhatású történelmi személyiség tiszta képe néz vissza ránk.